udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Debreczeni Sándor

2002. február 27.

Nagyváradon tartották a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének 12. kongresszusát, száznál is több diák vitatta meg az aktuális kérdéseket. A tisztújítás eredményeként a MAKOSZ új elnöke nagyváradi lett, méghozzá Debreczeni Sándor, az Ady Endre középiskola diáktanácsának elnöke. A kongresszuson értékelték az elmúlt évi tevékenységet, új tagokat választottak, illetve programtervet dolgoztak ki, például Kolozsváron kerekasztal beszélgetést, Nagyváradon irodalmi kreativitás versenyt, Déván kosárlabdabajnokságot, a csíkszeredaikak javaslatása pedig vándorkiállítást szerveznek. A MAKOSZ márc. 9-én részt vesz a Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításában. /(Balla Tünde): Nagyváradi a MAKOSZ új elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2002. március 22.

Márc. 21-én az EME-házban mutatkozott be a Magyar Középiskolások Országos Diákszervezetének (MAKOSZ) új elnöksége. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett mind Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, mind Porcsalmi Bálint, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviselője. A megbeszélésen felmerült a középiskolás szövetség és az egyetemista szervezeteket tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) közötti együttműködés lehetősége. Terítékre került a MAKOSZ ellenszervezetével, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (RMKSZ) kialakított viszony is. Debreczeni Sándor elnök elmondta: a közeljövőben találkozót kezdeményez az RMKSZ-elnökkel, ugyanis bizonyos formaságkérdések még tisztázatlanok. Az elnök szerint mindkét szervezetnek létjogosultsága van, "mindenki járja a saját útját". A MAKOSZ elnöke kifejtette: "annak ellenére, hogy MIÉRT-tagsággal rendelkezünk, szorosabb kapcsolatot szeretnénk létesíteni a MIT tagszervezeteivel. A kettős tagság fel sem tevődhet, mivel a MIT alapszabályzata kizárja ezt a lehetőséget". /B. T.: A MAKOSZ a MIÉRT és MIT között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. április 11.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) ápr. 6-án Kolozsváron választmányi ülést tartott. A találkozón jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója. A Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézet és a MAKOSZ idén is megszervezi közös képzéssorozatát. A MAKOSZ szórványtalálkozóját ápr. 12?14. között tartják Besztercén a Besztercei Magyar Diáktanács és a megyei MADISZ szervezésében. Az elnökség napirendi pontjai között szerepelt az elnökségi beszámoló, a tagfelvétel, MAKOSZ fórum, költségvetés, MAKOSZ honlap és bemutató füzet, pályázatok és nyári táborok. A MIÉRT képviseleti testületében a MAKOSZ számára fenntartott helyre Debreczeni Sándort, a MAKOSZ elnökét jelölték. /MAKOSZ Választmány ülés Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 11. ? 2183. sz./

2002. június 12.

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése.  A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2002. október 8.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ okt. 5-én Kolozsváron tartotta országos választmányi ülését. A 54 tagszervezete közül 12 vett részt, ezenkívül 9 olyan diáktanács, középiskola képviseltette magát, amely nem tagja a szervezetnek. A MAKOSZ új tanévre vonatkozó programjában szerepel: nagy kiterjedésű irodahálózat létrehozása - a nagyváradi központi iroda mellett Kolozsváron és Csíkszeredában létesülne egy-egy központ; a nem működő diákönkormányzatok újraélesztése, egy sajtófigyeléssel és naprakész információk szolgáltatásával foglalkozó sajtóiroda létesítése. Székely Tünde ügyvezető elnök lemondott, fő okként az elnökségen belül kialakult konfliktushelyzetet jelölte meg. Az új ügyvezető elnök a nagyváradi Ady Endre Líceum diáktanácsának alelnöke, Vásárhelyi Renáta lett. Debreczeni Sándor MAKOSZ elnök elmondta: a szövetség eleget tett elszámolási kötelezettségeinek az Illyés Közalapítvány felé. /Balázsi-Pál Előd: Új ügyvezető elnök a MAKOSZ-nál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2003. január 8.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét 2000 novemberében 11 diáktanács képviselői élesztettek újra, most 50 diáktanács 130 képviselője tartotta meg a MAKOSZ Kongresszusát. A MAKOSZ központi irodája Csíkszeredából Nagyváradra költözött. A MAKOSZ-tavalyi tevékenysége széleskörű volt. Áprilisban megszervezték a II. Besztercei Szórványtalálkozót, augusztusban pedig a VII. Földvári Ifjúsági Találkozót. Székely Tünde, a szövetség tavaly februárban kinevezett ügyvezető elnöke lemondott, helyébe Vásárhelyi Renátát, a nagyváradi Ady Endre Líceum Diáktanácsának alelnökét nevezték ki. Október 31-én a MAKOSZ megfigyelő státussal felvételt nyert a Román Ifjúsági Tanácsba. A MAKOSZ vezetői novemberben a Marosfői Ifjúsági Komplexumban tanácskoztak. Az országos rendezvények mellett a 2002-es évben a MAKOSZ vezetősége számos rendezvényen, megbeszélésen és konferencián képviselte a középiskolások érdekeit. /Debreczeni Sándor elnök: A fejlődés 310 napja. A MAKOSZ 2002-es tevékenységi beszámolója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2003. február 10.

Febr. 8-án a Bihar Megyei Diákparlament megalakítására gyűltek össze Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban 22 iskola diáktanácsainak képviselői. A résztvevők elfogadták a szervezet struktúráját, megvitatták az alapszabály-tervezetet. A Diákparlament közgyűlése, melybe minden diáktanács három személyt delegálhat, félévente fog összeülni, hogy meghatározza a következő időszakban követendő stratégiát, vezetőket válasszon, vagy módosítsa az alapszabályt. A Diákparlament feladata az érdekérvényesítés, tájékoztatott Debreczeni Sándor MAKOSZ-elnök, az egyik alapító. /Pengő Zoltán: Diákok parlamentje. A diáktanácsok együttműködése a cél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2003. március 29.

A hét elején megalakult az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) nagyváradi tagcsoportja. Az Állampolgár Menedzser Egylet 1993-ban jött létre Romániában. 1994-96 között már működött egy váradi tagcsoport. A most újonnan alakult nagyváradi csoport céljai közé tartozik: szakmai képzések szervezése az ifjúsági szervezeteket érintő kerekasztal-megbeszélések, fórumok, rendezése a Bihar megyei ifjúsági szervezetek vezetői számára. A váradi tagcsoport elnöke Pető Attila, alelnökei Debreczeni Sándor és Vajda László. /Új tagcsoport alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2004. március 23.

Márc. 19-20-án ünnepelte 14. születésnapját a Nagyváradi Magyar Diákszövetség /NMD/, amely immár 350 tagnak örvend és harmadjára tartotta meg a diákszülinapot. Volt sportfoglalkozás, az NMD-t bemutató fotókiállítás, majd a Fintorgó diákszínjátszók Fehér István, Az alkohol öl című vígjátékát adták elő. Debreceni Sándor, az NMD elnöke és Mihele Kata irodavezető elmondták, főként a nagyváradi magyar egyetemi hallgatók érdekképviselete, a diákmunka és szállásközvetítés tartozik legfőbb tevékenységeik közé. /(Balla Tünde): Szülinapi hétvége az NMD-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2004. május 24.

Máj. 22-én tartotta tizennegyedik kongresszusát Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ). A küldöttek arról határoztak, hogy a szervezet kilép a Magyar Ifjúsági Értekezletből (Miért). „A Miérten belül nem kapott elég nagy hangsúlyt az oktatáspolitika” – indokolta a döntést Debreczeni Sándor ügyvezető elnök. Debreczeni elmondása szerint a kilépés nem jelenti azt, hogy a MAKOSZ megszakítja kapcsolatait a Miérttel és az RMDSZ-szel. A testület a tagszervezetek kettővel való bővítéséről határozott, ez a szentegyházi Zselyk Domokos, valamint a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Szakközépiskola diáktanácsa. A küldöttek megerősítették tisztségükben Kasztl Helga elnököt és Debreczeni Sándor ügyvezető elnököt. A kongresszuson 72 diáktanács képviseletében vett részt 50 személy. /Pengő Zoltán: Kiléptek a Miértből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2004. június 21.

Jún. 18-án Nagyváradon Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében találkozott Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Középiskolások Országos Szövetségének vezetőivel, Kasztl Helga elnökkel, Debreczeni Sándor ügyvezető elnökkel és Jakab Emese tanügyi alelnökkel. A romániai magyar középiskolákban folyó oktatás minőségének javítása a tanintézmények informatizálásával, a multimédiás tananyagok beszerzésével és elterjesztésével fokozható – ez a lényege a megbeszélésnek. /Előtérben a középiskolai oktatás korszerűsítése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. december 22.

A Bihar megyei RMDSZ Fekete-Sas-passzázsbeli épületének alagsorában kapott helyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség új Információs és Szolgáltató Központja. Debreczeni Sándor, az NMD elnöke közölte, könyvtárat és olvasószobát és számítógépes kuckót rendeznek be. Kisebb ifjúsági konferenciák megszervezésére is alkalmas, tágas térrel rendelkeznek a pincében a fiatalok. Az információs központot Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere és dr. Földes Béla, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke avatta fel. Az avatóünnepség keretében tíz váradi magyar egyetemistának osztották ki a Mecénes Alapítvány idei tanulmányi ösztöndíjait. /(Balla Tünde): Diákklubot avattak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2009. március 27.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete nemzetgyalázással vádolja a nagyváradi Magyar Diákszövetség kiadványát: a Pár Sor ingyenes hetilapot. Lovassy Cseh Tamás váradi EMI elnök elmondta: az NMD a fiatalokat habpartikkal butítja, és ami a Pár Sor március 9-iki és március 16-iki számában megjelent, az már kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát. Az elnök itt a ‘48-as magyar forradalom 12 pontjának kiforgatását említette példaként, melynek a Pár Sorban megjelent, újraértelmezett verziójának egyes pontjai újságban nem visszaadható alpáriságról tesznek tanubizonyságot. Ezt az ezer példányban készült lapot ingyen terjesztik iskolákban, szórakozóhelyeken, ezért az EMI-sek megkérik az iskolákat és a szórakozóhelyek vezetőit, hogy ne engedjék ott terjeszteni ezt a kiadványt, Debreczeni Sándort és Kiss Arnoldot, a lap felelős kiadóját és főszerkesztőjét pedig felszólítják, hogy a sajtón keresztül kérjenek bocsánatot a Pár Sorban megjelentekért. Barta Béla EMI-alelnök egy az NMD-sek által készített szórólapot is említett, mely Kossuth Lajost és Petőfi Sándort részeges tivornyázókként ábrázolja. „A Pár Sort a Communitas támogatja; ott nem olvasta senki el, hogy mit akarnak kiadni az NMD-sek?” – kérdezte Lovassy Cseh Tamás. Kiss Arnold, a Pár Sor főszerkesztője a 12 pont újraírásával kapcsolatban leszögezte: az az írás arról szólt, hogy mit kíván a magyar egyetemista, „ez egy parafrázis volt, amely a szórakozást szolgálja, és nem kívánta senkinek sem a nemzeti érzületeit sérteni.” A főszerkesztő leszögezte, hogy iskolákban nem terjesztik a lapot. /Pap István: Nemzetgyalázás vagy szórakoztatás? = Erdon.ro, márc. 26./

2009. július 16.

Ismeretlen elkövetők meggyalázták a nagyváradi Petőfi parkban álló József Attila-szobrot, piros festékkel ismeretlen jelet festettek a szobor fejére. Július 15-én a szobornál tartott sajtótájékoztatón Debreczeni Sándor, a Bihar Megyei Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, valamint Szabó József önkormányzati képviselő, elmondták, hogy feljelentést tettek. A rendőrök ezt követően helyszíni szemlét tartottak és jegyzőkönyvezték a rongálást. Lelkes fiatalok pár perc leforgása alatt eltüntették a festéknyomokat a szoborról. /Totka László: Fejmosás Váradon József Attilának. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998