udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Debreczi Árpád

1991. június 22.

Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1991. június 27.

Az 1990-91-es tanévben 79 109 magyar elemista /I-IV. osztályos/ volt, közülük 66 850 anyanyelvén /84,5 %/ tanul, 12 259 pedig románul /15,5 %/. Az előző tanévhez képest 7150 elemistával kevesebb jár magyar iskolába, igaz, hogy a tavalyi 18 208 magyar tanulóval szemben most 12 259 magyar tanuló jár román iskolába. A magyar elemi iskolákban 3415 tanító és tanár működik, közülük 1034 szakképesítés nélküli, olvasható Murvai László és Debreczi Árpád összegezésében. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (II.) Volt-nincs elemi osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

1991. július 12.

Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1992. július 18.

A romániai magyar oktatásról közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád folytatásokban, az 1991-92-es tanév alapján, felhasználva a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek információit. Megjegyezték, hogy a román tagozaton tanuló magyar diákokról a tanfelügyelőségek adatai pontatlanok. Az óvodai oktatást tekintve 610 egységben van magyar óvodai csoport, ebből 470 a vegyes óvoda és csak 140 önálló magyar óvoda van. A magyar nyelvű óvodákba járók száma 47 530 volt, 70-nel kevesebb az előző évinél. Román nyelvű óvodába 4986 magyar gyermek járt. Az elemi iskolákba /I.-IV. osztályba/ 62 616 tanuló jár, 4234-gyel kevesebb, mint tavaly. Mi lehet ennek az oka? Az elvándorlás, a kevesebb gyermek? Számításokkal következtettek arra, hogy mintegy 23 ezer magyar gyermek jár román iskolába, ez 27 %-os arányt jelent. Az V-VIII. osztályos magyar tanulók száma 71 780, a tanulók száma 3871 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Román osztályokba 15 367-en jártak. - Az 1991-92-es tanévben 26 magyar középiskola működött és 110 intézményben volt magyar tagozat. A tanévben magyar tagozatos középiskolába 33 409 diák járt, számuk 7958 fővel csökkent az előző tanévhez képest. A legnagyobb visszaesés Maros megyében történt. Magyar nyelvű szakmai oktatásban 6380 tanuló részesült.- Az oktatás formát figyelembe véve a tanévben összesen 222 826-an tanultak magyarul, számuk az összes tanulók 4,8 %-át jelentették. - Ebben a tanévben összesen 8 777 magyar hallgatója volt a felsőoktatási intézményeknek, ez a romániai hallgatók 5,8 %-át tették ki. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1570 magyar diákja van, közülük 581-en tanulnak magyar nyelven, de legtöbbjük néhány tárgyat hallgathat anyanyelvén. Magyar nyelven tanítanak még Marosvásárhelyen: részlegesen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de anyanyelvű oktatás folyik a Színművészeti Akadémián és Bukarestben, a Hungarológiai Tanszéken. Az egyetemi szintű oktatásban 473 magyar tanerő van, az összes tanárok 2,7 %-át teszik ki. /Murvai László, Debreczi Árpád: Tanév végi számadás - 1991-1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., 15., 17., 18./

1993. augusztus 24.

Az 1992/93-as tanévben Romániában magyar nyelven összesen 1070 óvodai intézmény és tagozat működött, ebből 589 önálló magyar nyelvű óvoda volt. A magyar nyelvű óvodai intézmények és tagozatok száma 1990-hez viszonyítva 20-szal csökkent. Az ország óvodáiba 56.251 magyar gyermek járt, az ország óvodásainak 7,4 %-a, közülük anyanyelvű óvodában oktatták 87,6 %-ukat, 49.255 óvodást, román nyelvűbe 6.996-ot írattak. A magyar anyanyelvű csoportokat a jelzett /1992/93-as/ tanévbe 2371 óvónő vezette. A magyar óvónők 53,3 %-a /1264 fő/ szakképzett. A tanévben 280 magyar nemzetiségű óvónő foglalkozott román csoportokkal. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az óvodai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1993. augusztus 25.

Az 1992-1993-as tanévben 570 magyar tanítási nyelvű általános iskola működött, emellett 53 iskolában volt magyar tagozat. Évről évre csökken a magyar általános iskolások száma, az országosan tapasztalt csökkenésnél magasabb arányban. Az 1990/91-es tanévben 142.321 magyar gyermek járt anyanyelvű iskolába, a következő évben 134.486, 1992/93-ban pedig 128.879 tanuló. Az idei tanévben 156.015 magyar általános iskolás közül 27.395-en /17,5 %/ jártak román iskolába. Több megyében /Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Temes/ a magyar tanulóknak több mint fele román iskolába jár. Az I. ?VIII. osztályos magyar oktatásban összesen 8904 tanító, tanár és mester dolgozik. Közülük 3239 tanító, 5559 tanár és 106 mester. Gondot okoz a magyar nyelvű oktatásban a szakképesítés nélküliek magas száma, ez a tanítóknál a legmagasabb, 24 %-uknak hiányzott a szakképesítése. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az általános iskolai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. augusztus 27.

Az 1992/93-as tanévben 33 magyar tanítási nyelvű középiskola és 118 tagozatos középiskola működött. Ebben a tanévben 31.196 tanuló járt magyar tannyelvű középiskolába, 2251-gyel kevesebb, mint az előző évben /33.447 tanuló/ és 10.171-gyel kevesebben, mint az 1990/91-es tanévben, amikor még 41.367 középiskolás végezte magyarul tanulmányait. Ez a csökkenő tendencia országosan is hasonló arányú. Az 1992/93-as tanévben az ország középiskolásainak 4,4 %-a járt magyar középiskolába. Ebben a tanévben 43.820 magyar középiskolás volt, nagyobb részük /71,2 %/ anyanyelvén folytatta tanulmányait, 12.624-en pedig románul tanultak. A magyar középiskolai osztályokban 2376 tanár oktatott, közülük 2271 magyar nemzetiségű. A középiskolákban összesen 47 magyar igazgató és 88 magyar aligazgató van. Romániában nincsenek önálló magyar szakiskolák, csak magyar szakmunkásképző osztályok. Ezekben az osztályokban 6707-en tanultak magyar nyelven. Mellettük 9173 magyar román nyelvű szakiskolába jár. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. A középiskolai oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. október 6.

Hargita és Kovászna megyékben a románok kisebbségben vannak, viszont ezekben a megyékben a románul tanulók száma meghaladja a román nemzetiségű lakosok arányát, szemben azokkal a megyékkel, ahol a magyar lakosság van kisebbségben, ott a magyarul tanulók száma a magyar lakosság arányszáma alatt marad. Hargita megyében a román lakosság aránya 14 %-os, a román nyelvű beiskolázás 18.1 %-os, Kovászna megyében ezek az arányok 23,4 %, illetve 36,6 %. Ugyanakkor Arad megyében a magyarság aránya 12,5 %-os, beiskolázás magyar nyelven 4,7 %-os, hasonló a helyzet Kolozs megyében: 19,8 %, illetve 11,2 %. /Murvai László, Debreczi Árpád: Oktatásügyi adalékok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. december 29.

A romániai magyar nyelvű oktatást az 1989 utáni egyszeri létszámemelkedés után a fokozatos csökkenés váltotta fel. Az általános iskolákban a létszámcsökkenés kevésbé szembetűnő, a középfokú oktatásban azonban ez a jelenség kezd aggasztó méreteket ölteni. Az 1992/93-as tanévben az országban a tanulók 61,7 %-a folytatta tanulmányait középiskolákban, addig a magyar tanulóknak csak a 45 %-a jutott be a középiskolákba. Minden megyében a magyar lakosság arányszáma alatti a továbbtanulók aránya. /Murvai László, Debreczi Árpád: Továbbtanulási esélyek anyanyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1994. augusztus 27.

Debreczi Árpád és Murvai László idén is közzétette /folytatásokban/ a magyar nyelvű oktatásról szóló összefoglalását. Az 1993/94-es tanévben 210 ezer magyar tanulót oktattak anyanyelvén /az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, anyanyelven viszont a tanulók 4,9 %-a tanult/. Ebben a tanévben 48 192 óvodás járt magyar óvodába, 1063-mal kevesebb, mint az előző évben, 8237 magyar óvodás /14,6 %/ járt román óvodába. 1993/94-ben 2458 magyar óvónő működött, 87-tel több, mint az előző évben, viszont a szakképzetlen óvónők száma és aránya /1115 fő, 45,1 %/ nagyon magas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1995. szeptember 26.

Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1995. szeptember 27.

Debreczi Árpád és Murvai László folytatták a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzésüket. Az 1994/95-ös tanévben 208 652 tanuló járt magyar iskolákba, közülük óvodában 47 811, elemiben 64 888, gimnáziumban 58 612, középiskolában 30 774, szakiskolában 5 780, szakképzésben 787 fő folytatta tanulmányait. Az országos adatokkal összehasonlítva kitűnik, hogy felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az elemit végzettek 47,4 %-a kerül be középiskolába /országos átlag: 56,7 %/. Az előző tanévhez képest Romániában 20 ezerrel nőtt az oktatásban résztvevők száma, a magyar nyelvű oktatás viszont 1757 tanulót vesztett az 1993/94-es évhez viszonyítva. Figyelembe kell venni, hogy az 1994/95-ös tanévben 55 000 magyar tanuló román nyelven tanult, ez a magyar diákok 25 %-át jelenti, a magyar óvodásoknak kb. 10 %-a, az elemistáknak 13 %-a, az általános iskolások 18 %-a, a középiskolások 31 %-a, a szakiskolások 64 %-a tanul románul. A románul tanuló magyar gyermekek számát csak megközelítő pontossággal tudják megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Előzmény: 1888. sz. jegyzet.

1996. február 10.

Febr. 10-én temették Debreczi Árpádot. Neve a romániai sajtóban 1990 után vált ismertté, a romániai magyar oktatást számadatokban bemutató írásai alapján. 1978-ig, nyugdíjazásáig az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Igazgatóságának igazgatója volt. Nyugdíjasként is szenvedélyesen gyűjtötte a magyar oktatásra vonatkozó adatokat. Munkatársa, Murvai László írta a nekrológot, megjegyezve, hogy 1972-től munkatársa, beosztottja volt a minisztériumban az elhunytnak, aki közös kötetük megjelenését már nem érhette meg. /Murvai László: Megíratlan történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998