udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Delorean Gyula

2000. szeptember 13.

Szept. 16-17-én a Nagyváradon szervezik meg immár tizedik alkalommal a Határ Menti Nemzetközi Ifjúsági Találkozót, amelynek programkínálatáról Delorean Gyula főszervező tájékoztatott. Minden korosztály képviselője talál majd kedvére való programot. Számos együttes lép majd a strand alkalmi színpadára. /Kulcsár Andrea: Ifjúsági találkozó kezdődik az ősi strandon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

2004. április 26.

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2008. március 21.

Jövő hét végéig felkerülnek Nagyváradon a háromnyelvű (román, magyar és angol nyelvű) táblák 25 váradi műemlék épületre – jelentette be Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos. A táblák összesen 75 ingatlanra kerülnek fel a jövőben. Első körben a városközpont és a sétálóutca épületeire rögzítik az emléktáblákat. A Fekete Sas-palota, a színház és a központban lévő templomok mellett a szecessziós stílusú bérházak falára kerülnek fel a háromnyelvű ismertetők, nyilatkozta Starmüller István, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány igazgatója. A kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését is elkezdik 60 napon belül, ígérte Pásztor Sándor tanácsos. Emellett a magyar tagozattal is rendelkező iskolákra is szeretnének kétnyelvű táblákat szereltetni. /Fried Noémi Lujza: Három nyelven a műemlék épületekről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2008. április 9.

Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. április 25.

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. augusztus 13.

Diákházat kérnek a helyi önkormányzattól a Nagyváradon tanuló egyetemisták. Az RMDSZ-frakció az Ifjúsági Házat javasolja a célra, ez azonban 1990 óta egy alapítvány tulajdonában van. Becslések alapján a városban közel 28 ezer egyetemista van, nekik 1800 kollégiumi helyen kell osztozkodniuk. Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácsos elmondta, a helyi és a megyei önkormányzat segítségével a Várad-Őssi negyedben található Ifjúsági Házat alakíttatnák át erre a célra. Az épülethez ugyanis szálloda is tartozik, amely jelenleg nem üzemel. /Fried Noémi Lujza: Diákházat kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2008. szeptember 1.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2008. november 13.

Ingyen kapják meg a már használatukban lévő ingatlanokat a nagyváradi egyházak, jelentette be Delorean Gyula tanácstag, a tanács megszavazta a határozatot. A törvény szerint a felekezetek megvásárolhatják vagy tanácsi határozattal megkaphatják az eddig ingyenesen használatukban lévő területeket. A várad-csillagvárosi református egyházközség ily módon kapott a közelmúltban 1400 négyzetméternyi területet, de több nagyváradi református egyházközség is telekhez juthat. Ez azért fontos, mert a különféle szociális célú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent, ha a pályázó egyház tulajdonosa, nem csak használója a területeknek vagy az ott lévő épületeknek. A határozat életbe lépése után a felekezetek képviselőinek kérvényezniük az ingatlanok tulajdonjogának megváltoztatását. /Fried Noémi Lujza: Ingatlan az egyházaknak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998