udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demény Piroska

1999. október 21.

Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában megjelent Kolozsvárt Demény Piroska és Szilágyi Mária nagyenyedi magyar nyelv és irodalom szakos tanárok összeállításában a Szavak kincsesháza című játékos nyelvi feladatgyűjtemény a gimnáziumi tanulók számára. A gyűjtemény a műfaj legkorszerűbb sajátosságainak a figyelembevételével készült. Tanulók, gyakorló tanárok, az anyanyelvet megismerni szándékozók egyaránt haszonnal forgathatják és használhatják ezt az igen értékes segédeszközt. /Józsa Miklós magyarszakos tanár Nagyenyed: Hasznos segédeszköz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. november 15.

Huszonhat elsőévessel indult meg az idén Nagyenyeden a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Tanítóképző Főiskola. Induláskor az egyik legnagyobb gond a tanárkérdés volt. Ez megoldódott, mondta Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Négy kolozsvári egyetemi oktató is vállalta azt, hogy lejöjjön Nagyenyedre tanítani: Ferenczi Gyula, Fodor László, Gál László és Lázár Sándor. További segítség, folytatta, hogy két tanáruk (László Enikő és Demény Piroska) doktorandus lett, így joguk van nekik is egyetemi szinten tanítani. A jövőben a legfontosabb egy olyan kiskönyvtár létrehozása, amely a főiskolai tagozat sajátos igényeit is kielégíti. /Szabó Csaba: Megoldódtak a nagyenyedi tanítóképző tanárgondjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2000. június 2.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán máj. 30-án volt a 23 főiskolás tanévzárója. Krizbai Jenő igazgató üdvözölte a főiskolásokat. Demény Piroska magyar irodalom szakos tanárnő mondott beszédet. Az ünnepségen verses, zenés összeállítás is elhangzott. /Bakó Botond: Tanévzáró a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 9.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium keretében tavaly ősszel megindult a főiskolai tanítóképzés. A hallgatók most bemutatták tudásukat a kollégium tanári kara, diáksága előtt. Beszédet mondott Demény Piroska tanárnő, a csoport lelkes mindenese, aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről a magyar nyelv és gyermekirodalom-órákat tart. A főiskola bővítése érdekében a magyarországi minisztériumhoz könyvtári pályázatot nyújtottak be. Az elméleti bemutatkozás után Május nagyhatalma címmel zenés-verses irodalmi összeállítással szerepeltek a hallgatók. /Győrfi Dénes: Május nagyhatalma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2000. október 9.

Nagyenyeden okt. 10-én, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartja évadnyitó előadását az Irodalmi Kávéház. Téma: Reményik Sándor élete képekben és versekben. Meghívottak: Hantz Lám Irén tanárnő, Albert Júlia színművésznő. Mindenkit szeretettel vár a házigazda: Demény Piroska. /Irodalmi kávéház Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2001. június 6.

A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatósága, magyar tanári munkaközössége, az V-VIII. osztályosok diákönkormányzata jún. 1-2-án az EMKE égisze alatt Szórványszínjátszó Találkozót szervezett. A rendezvényen kb. 200 kisdiák vett részt Bethlenszentmiklósról, Becéből, Balázsfalváról, Gyulafehérvárról, Magyarlapádról, Felvincről, Torockóról és Nagyenyedről. Az ünnepélyes megnyitón Simon János igazgató és Demény Piroska szervező tanár köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdődtek a színpadi előadások. Az előadások után a kisiskolások közös történelmi sétára indulhattak. A szórványszínjátszó találkozó célja a szórványban élő gyerekek anyanyelvi kultúrájának fejlesztése, önazonosságtudatuk erősítése. /Demény Piroska, szervező tanár: Tini-buli, táncház, kabaré és szalonnasütés. Szórványszínjátszó Találkozó a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2002. február 18.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben született meg a kolozsvári táncház. Febr. 16-án erre az alkalomra, valamint a 25 év történetére emlékeztek. A kerekasztal-megbeszélésen felelevenítették a táncházhoz fűződő emlékeket. Az önkényuralom nem nézte jó szemmel mindezt, ezért került sor a működő táncház 1985-ös felszámolására. Meghatározó szerepet játszottak a táncházban Könczei Ádám, aki a táncház mozgalom egyik szülőatyja, Kallós Zoltán, Kovács Ildikó, a bábszínház főrendezője, a Zakariás-testvérek, akik tanították a táncokat, vagy Demény Piroska. A megemlékezés népzenekoncerttel folytatódott, amelyen felléptek a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürű, valamint a házigazda Zurboló Táncegyüttes tagjai. Az eltelt 25 év története pedig részletesebben kibontakozik a Művelődés folyóirat februári számában, amely teljes egészében a kolozsvári táncház születésnapjához kötődik. /Köllő Katalin: 25 éves születésnapját ünnepelte a kolozsvári táncház. Dallal, tánccal a diktatúra ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2002. május 8.

Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte máj. 5-én Nagyenyeden a Collegium Gabrielense, a reneszánsz értékek színvonalas megjelenítése révén a középkori kultúra és zene ünnepévé varázsolták e napot. Fellépett a kolozsvári László Bakk Anikó által irányított Amaryllis táncház is. A nagyenyedi együttes irányítói Demény Piroska tanárnő és Tornai Gyöngyi tanítónő. Az induláskor varrott korabeli ruhák most, tíz év múltán is nagyon dekoratívak. Az együttes volt tagjai közül néhányan ma már az anyaországi Dévai Nagy Kamilla iskolájában vagy a kolozsvári zenekonzervatóriumban tanulnak. /Bakó Botond: Tízéves a Collegium Gabrielense. Középkori ruhába öltözött a Vártemplom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. október 29.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban okt. 21-én ismét megkezdte munkáját az Áprily Lajos Irodalmi Kávéház, az újonnan berendezett iskolai könyvtár olvasótermében. A szavalóest házigazdája Demény Piroska körvezető volt. /Józsa Miklós: Újraindult az irodalmi élet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2003. június 5.

Május 30. és június 1. között került sor Nagyenyeden a szórványszínjátszó találkozóra, részeként a Bethlen Gábor Kollégium kezdeményezte rendezvénysorozatnak. A megnyitón Demény Piroska szervező és Simon János, a Kollégium igazgatója köszöntötte a tizenkét színjátszó csoport tagjait Arad, Fehér, Hunyad és Temes megyéből. A harmadik alkalommal megrendezett találkozón Arad /két iskola/, Mikelaka, Déva, Felvinc, Temesvár, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád, Nagyenyed, Torockó, Igazfalva és Szamosújvár színjátszói léptek fel. /Komádi Sándor: Szórványszínjátszók Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./

2003. november 22.

Hogyan tovább főiskolai szintű tanítóképzés? címmel kezdődött nov. 21-én Nagyenyeden országos értekezlet. A kétnapos rendezvényen - amelynek a Bethlen Gábor Kollégium ad otthont - részt vesznek a kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, szatmárnémeti tanítóképzők oktatói, illetve igazgatói, de magas szinten képviselteti magát a BBTE magyar oktatási vonala is. Azért vállaltuk el Demény Piroska kollaganőmmel együtt ennek az országos fórumnak a megrendezését - mondta Simon János igazgató -, mert a mi kollégiumunk mozdony szerepet szeretne betölteni a tanítóképzés új alapokra való helyezése terén. /Nagyenyed. Tanítóképzés - országos értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2004. január 10.

Január 15-én a Kolozsvári Magyar Operában hangversennyel egybekötött dokumentumkiállítás lesz látható-hallható. Ennek keretében zongoratanári pályafutásának 40. évfordulóját ünnepli Buzás Pál zongoratanár, akinek az elmúlt évben az EMKE Nagy István-díjat adományozott. Buzás Pál Kolozsváron járt iskolába, tanárai között volt Guttman Mihály és Demény Piroska zenetörténet és folklórtanár (akkor még volt magyar folklór-oktatás. A konzervatóriumban kedvenc tanárai között volt Jagamas János és Nagy István. Buzás Pál a kolozsvári zeneiskola tanára volt. A Zeneakadémián sok zeneszerző volt eredetileg zongorista: Demény Attila, Irányi Gábor, Könczei Árpád, Lászlóffy Zsolt, Szalay Zoltán és Szegő Péter. Buzás Pál kalotaszegi lévén a Kalotaszeg című folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt, jelenleg főszerkesztő-helyettes. Tavaly Buzás Pál kezdeményezésére ünnepelték meg először Kolozsváron a Magyar Kultúra Napját: öt növendéke tíz magyar szerzőtől játszott darabokat. Buzás Pál évek óta gyűjtötte tanítványai hangversenyeivel kapcsolatos plakátokat, fényképeket és krónikákat. Ezekből nyílik most kiállítás. /Hintós Diana: Négy évtized a zongorapedagógia szolgálatában. Beszélgetés Buzás Pál zongoratanárral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2005. február 16.

Néhány éve Krizbai Jenő igazgatót Simon János váltotta Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János annak idején a nagyenyedi főiskolai szintű oktatás folytatásáért szállt síkra, eredménytelenül. Néhány napja Szőcs Ildikó az új igazgató. Most egyszerre három hölgy van a vezetőségben: egy igazgató, és két aligazgató /Kónya Mária és Demény Piroska/. Simon János elmondta, évekkel ezelőtt tudatosult benne, hogy Szőcs Ildikó lenne az ideális utódja. Szőcs Ildikó 36 éves, a Szilágyságban született, onnan került édesapjával, aki református lelkész, Magyarlónára. Kémia szakot végzett az egyetemen, Nagyenyedre jött tanítani. A kilencvenes évek közepén belevágott a „diákönkormányzati” munkába. 1997-től igazgató-helyettesként belecseppent a szervezésbe. /Szabó Csaba: Egy igazgatóváltás-sorozat filmkockái. Krizbai, Simon, Szőcs Ildikó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12., folyt.: febr. 16./

2005. február 24.

Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium új igazgatója hangsúlyozta, hogy csapatmunkáról van szó. Kónya Mária igazgató-helyettes végzi az adminisztrációs részt, valamint az összes, tantárgyversennyel kapcsolatos feladatot, Demény Piroska második igazgató-helyettes feladatköre a kulturális rendezvények, a tanári továbbképzések nyilvántartása, a pályázatok megírásának megszervezése. Egy holland egyházközösség 12 éve segíti az iskolát. A Commenius-programba a debreceni Bethlen Gábor Szakközépiskola révén kapcsolódtak be. Az iskola református felekezeti iskolává fog válni. /Új lappal a régi falak között. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2005. március 21.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Aranyosszék-konferenciát szervez június 10–11-én. Aranyosszék a Székelyföld legnyugatibb régiója. Átfogó kutatását Orbán Balázs kezdeményezte. Jankó János monográfiája /Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest, 1893/ a szék határait „Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népére” terjesztette ki. Demény Piroska: Aranyosszék népzenéje. Budapest, 1998; Keszeg Vilmos: Aranyosszék népköltészete I–II. Marosvásárhely, 2005. /Aranyosszék-konferencia előkészítése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2005. június 1.

Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a szórványiskolák színjátszóinak találkozójára. Demény Piroska aligazgatónő, aki öt éve lelkes mindenese a szórványszínjátszásnak, elmondta, hogy öt év alatt sok-sok kisdiák látogatott el hozzájuk. A három nap diákprodukcióiból kiemelkedett a gyulafehérvári V. Goldis Ált. Iskola magyar tagozata, a magyarlapádi hagyományőrző Csűrdöngölő együttes, a medgyesi Báthory Líceum és a temesvári Bartók Béla Líceum csoportja. /Bakó Botond: Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2005. október 4.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit október elsején a Tanítóképző Főiskola. A 25 elsőéves hallgató mellett ott voltak a harmadévesek is. Az egyetemi tanévnyitón megjelent dr. Kovács Zoltán, a BBTE tanára, aki elmondta, a hároméves alapképzés után – kolozsvári társaikhoz hasonlóan – a hallgatók részt vehetnek a magiszteri, illetve a doktori iskola programjában. Demény Piroska, a nagyenyedi főiskola irányításával megbízott aligazgató ismertette az új egyetemi év struktúráját. Az új tanévben a remények szerint beindíthatják a tanítók, illetve óvónők folyamatos továbbképzését, tehát felnőttképzéssel is bővül a kínálat. /T. A.: Hatodik alkalommal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2005. november 11.

Tavasz óta komoly előkészítő munka folyt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban: a főiskolán tanító tanárok kidolgozták továbbképző programjaikat és ezeket jóváhagyás végett a kolozsvári BBT Továbbképző Központjához küldték. Ennek alapján tartották meg november 2–7. között a Fehér megyei óvónők és tanítónők képzését Nagyenyeden. Fóris Ferenczi Rita és Kovács Zoltán, a BBT tanárai, valamint László Enikő, Szilágyi Győri Ildikó és Demény Piroska, a nagyenyedi Tanítóképző Főiskola tanárai voltak az előadók. Tervezik a képzés bővítését: szórványmegyék magyar óvónőinek és tanítóinak bevonását a továbbképzésbe. /Óvónők és tanítónők továbbképzése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2006. január 10.

Január 6-án került sor Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetemen Demény Piroska doktori tézisének a megvédésére. Utoljára a 70-es években a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban oktató Demény István Pál magyartanár szerzett doktori címet, a 90-es években. Demény Piroska az első tanárnő a kollégium történetében, akinek ez a magas cím kijár. /Bakó Botond: Doktori címvédés Kolozsvárott. Az enyedi Kollégium ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. január 28.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium Irodalmi Kávéháza és a Fehér megyei RMDSZ égisze alatt működő Áprily-estek rendezésében Adamovits Sándor, a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány elnöke előadásában számba vette azokat az Enyedről, sok esetben a kollégium falai közül indult írókat, költőket, irodalomkritikusokat, szerkesztőket, akik a kisebbségi sorsban, az 1926-ban indult Erdélyi Helikon szabad írói munkaközösség tagjai voltak. Az Erdélyi Helikon ötvenöt tagja közel egynegyedének élete valamilyen módon a Nagyenyedhez kapcsolódik A rendezvény második részében Demény Piroska tanárnő bemutatta Adamovits Sándor A vécsi vár vendégei című, Csutak Levente brassói képzőművész illusztrálta, nemrég megjelent kötetét, melyben közelebbről ismerkedhet meg az olvasó az ötvenöt helikonistával. /Enyedi helikonisták. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2006. február 13.

Kétnapos drámapedagógiai képzést tartottak február 8–9 között Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban. A helyi főszervező, dr. Demény Piroska alapító tagja az 1995-ben létrejött romániai Drámapedagógiai Társaságnak. Két igazgatótársa, Szőcs Ildikó és Kónya Mária voltak a segítségére. A rendezvényt a gyulafehérvári Tanítók Háza és a magyarországi Drámapedagógiai Társaság vezetője, Kaposi László támogatta. Két körülbelül 40 fős csoport alakult ki tanárokból, tanítókból, óvónőkből és főiskolásokból. /Bakó Botond: Drámapedagógiai képzés a kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2006. március 3.

Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. május 29.

Hatodik alkalommal szervezték meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórvány színjátszó találkozót. Kötő József színháztörténész, a rendezvény fővédnöke az erdélyi diákszínjátszás bölcsőjeként emlegette a kollégiumot. Demény Piroska, a kollégium aligazgatója megjegyezte: a találkozó három napján kiderült, hogy vannak játékos kedvű pedagógusok, és vannak játékot szerető gyerekek. /Tamás András: Szórványbéli színjátszóbölcső. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 2001-ben kezdték Demény Piroska jelenlegi aligazgató kezdeményezésére a szórványban levő magyar iskolai színjátszók találkozójának szervezését. Idén már a 6. Szórványszínjátszó Fesztivált tarthatták meg. Összesen 11 iskolából jött 14 diákszínjátszó csoport. Sok tehetséges diák mutatkozott be, akikkel érdemes foglalkozni. /Bakó Botond: Szórvány színjátszók a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

2006. június 10.

Demény Piroska aligazgatónő, szervező Nagyenyeden az Irodalmi Kávéház évzáró összejövetelén üdvözölte a megjelenteket. A kollégium két jeles tanáráról volt szó: Hegedűs Sámuel híres erdélyi hitszónokról, aki 225 éve és Vita Zsigmond nagyenyedi íróról, aki 100 éve született. Győrfi Dénes a Bethlen Dokumentációs Könyvtár könyvtárosa előadását Hegedűs Sámuel életének ismertetésével kezdte. Hegedűs Sámuelnek a könyvtárban áll bronzszobra. Leánya jóvoltából Vita Zsigmond hagyatéka a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban található. /Bakó Botond: Évzáró Irodalmi Kávéház Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2006. szeptember 20.

A színház-dramaturgiával foglalkozó 180 órás továbbképzés beindításával egy időben ért véget egy másik kötelező, kreditpontokkal járó ingyenes program a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. A kötelező ötévenkénti továbbképzés tanítóknak és óvónőknek szólt: 2005 novemberében indult és idén ősszel ért véget. A programokat vakációban és hétvégeken tartották. Fehér megye minden magyarlakta településéről voltak jelentkező. A csaknem egyéves programot dr. Demény Piroska magyartanár mindenesként szervezte. A program tanárai a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről, illetve a nagyenyedi Tanítóképző Főiskoláról kerültek ki. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres pedagógus-továbbképzés a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2006. november 11.

Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2007. május 16.

Nagyenyeden iskola napokat tartottak a Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgatónő elmondta: „amit tavaly elültettünk, idén betakarítjuk”. Az első nap a művészeteké és a sportbemutatóké volt. A Fenichel Kör tagjai bemutatkoztak diáktudományos dolgozataikkal. Szavalóverseny zajlott, a diákok bemutatták a várjátékokat, amelyet Fórika Éva zenetanárnő dramatizált és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet emlékére, Ki szívét osztja szét címmel. Este Szilágyi Róbert informatikatanár Álom a tánc című magyarlapádi életképekkel és gyönyörű táncokkal fűszerezett műsorát láthatták a jelenlevők, az iskola tánccsoportjának előadásában. Lengyel Szabolcs, a kisvárdai Tőkés László Alapítvány elnöke emlékeztetett, hogy 2003-ban Orbán Viktor, 2004-ben Tonk Sándor posztumusz kapta meg az alapítvány díját. Ebben az évben Szabó Magda írónőnek ítélték oda, és a szeptemberi átadásra a nagyenyedieket is meghívták. Az alapítvány évek óta 20 kollégistának biztosít ösztöndíjat, és reményeik szerint az elkövetkező években is tovább támogatják az iskolát. /Nagyenyed. „Amit tavaly elültettünk, idén betakarítjuk. ” Iskolanapok a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. október 6.

Főiskolai tanévnyitóval egybekötött könyvbemutatóra került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Demény Piroska aligazgató beszédében megjegyezte: az idei évnyitón még jelen vannak az utolsó középiskolai tanítóképzőt végzett generációk és a főiskolások két évfolyama is. Bemutatták a Szabó K. Attila által szerkesztett, Dr. Mészáros István akadémikus által lektorált, csaknem ezer oldalas Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkát. A könyv társszerzői most először találkoztak Nagyenyeden. Megemlékeztek az időközben elhunyt három szerzőről: a csíkszeredai Dr. Kardalus Jánosról, a székelyudvarhelyi Molnár Józsefről és a temesvári Tácsi Lászlóról. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a főtitkára, az „úttörő munka” íróinak oklevelet és apró ajándékot adott át Lászlófy Pál elnök nevében. Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette a több mint tíz éves közös munka történetét. A kötetből kiderül, hogy Erdély 23 városában 45 tanítóképző működött az idők során. /Bakó Botond: Nagyenyed. Egyetemi tanévnyitóval egybekötött könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2008. január 25.

Ötvenedik életévét töltötte dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, a kollégium kórusának karvezetője. A Torda melletti Szentmihályon /régi nevén Alsófelsőszentmihályon/ nevelkedett. Tehetségkutatás révén figyelt fel rá Demény Piroska jeles kolozsvári zenepedagógus. Elvégezte a Zeneakadémiát. Petrozsényba helyeztek ki zenetanárnak, 1982-től ‘90-ig élt a bányavidéken. Különböző kórusokat vezetett. 1990-ben jött vissza Kolozsvárra, az újrainduló Református Kollégiumnak lett az igazgatója. A kórusban bízott a legjobban, rövid időn belül elismert kórussá váltak. Külföldi fellépések követték egymást. Vannak szólisták, operaénekesek, akiket mondhatni ő indított. Szilágyi János, Gáspár Enikő, Széll Emőke, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Maneszes Márton, Rigmányi István, Boldizsár István, Nagy Zoltán neve ismerős az operáért rajongók körében. Tavaly a kollégium elnyerte a Magyar Örökség-díjat, talán ez a legnagyobb elégtétel számára. Végre sikerült megszerezni az engedélyt az 1. és 5. osztály indítására. /Kovács Hont Imre: Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. április 30.

Dr. Demény Piroska, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nevelési aligazgatója elmondta, a kollégium több olyan továbbképzést szervezett, amelyek a pedagógusok módszertani megújulását és modern ismeretek átadását segítették elő. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), illetve a gyulafehérvári Tanítók Háza közreműködésével folytatták az óvónők, illetve tanítók Magister nevű képzésének megszervezését. Fehér megye magyar óvónőinek és tanítóinak lehetőségük nyílt magyar nyelvű továbbképzésen részt venni Nagyenyeden. Az Apáczai Közalapítvány egymillió forintos támogatásának köszönhetően a képzést kiterjeszthették a magyar nyelven tanító tanárokra is. Neves anyaországi és erdélyi szakembereket hívhattak meg képzéseikre. Idén folytatják a szakmai továbbképzéseket: együttműködnek a magyarországi Drámapedagógiai Társasággal és a budapesti Alela Műhellyel. A szülők igényeit felmérve vezették be az elemi osztályok számára a délutáni korrepetálást. Kisdiákok számára működtetik heti rendszerességgel a Mesekuckó tevékenységeit. Az iskola hagyománnyal rendelkező eseménye a gólyák irodalmi bemutatkozása, illetve a gólyabál. A kollégium diákjai tavaly több versenyen bizonyították helytállásukat, felkészültségüket. Népi táncegyüttesük és a Collegium Gabrielense régizene-együttes fellépéseivel népszerűsítette az iskolát. Tavaly meghirdették a Pápai Páriz Ferenc diáktudományos pályázatot. A Fenichel Sámuel nevét viselő diákkör tagjai külföldi neves tudományos ülésszakokon vettek részt. A tavalyi tanévben megalakult az Erdélyi Magyar Ifjak nagyenyedi szervezete, amely a Bethlen-napok alkalmából irodalmi – zenés összeállítással mutatkozott be. Áprilisban tartották a hagyományos szórványszínjátszó találkozót, melyre közel 250 gyermek érkezett Erdély minden részéből. /Simon Zsuzsanna: Folyamatos fejlődésben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Beszélgetés dr. Demény Piroska nevelési aligazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998