udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter András István

1993. december 3.

Egy hónapja, nov. 3-án kezdődtek meg a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő rendezvények, egyben emlékeztek a 165 évvel ezelőtti első temesvári magyar nyelvű előadásokra is. A Demeter András vezette színtársulat ünnepi rendezvényein a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozata és több magyarországi színtársulat is fellépett. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka, Sinkovits Imre és színésztársai fellépése Sütő András Advent a Hargitán című drámájával színháztörténeti esemény volt, először járt a Nemzeti Temesváron és itt érte meg a Romániában még fel nem oldott tilalom alatt álló Sütő-darab a 250. előadását. Sütő András köszönő levelet írt ez alkalomra, érvelve az Ablobczy László vezette Nemzeti Színház által vállalt szolgálat mellett, ugyanakkor figyelmeztetett az előretörő kozmopolitizmusra, amely megakadályozhatja az egymásratalálást. Az ünneplés idején Temesváron kezdeményezés született Pro Theatrum Alapítvány létrehozására a helyi színház segítésére. /Illés Mihály: A Csiky Gergely színtársukat ünnepe. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

1998. május 26.

Negyvenötödik születésnapját ünnepelte a Csiky Gergely Színház, amely 1953. máj. 3-án tartotta bemutató előadását. Az ekkor még szakképzetlen színészek már korábban is működtek, az amatőr Népszínház társulatából lett a temesvári Állami Magyar Színház. Szervezője, alapítója, első rendezője Josan Emil volt, akinek hálás lehet az utókor. Végzett színészek először 1955-ben szerződtek a színházhoz. A társulat 1956-ban önállóvá vált, addig a román színház magyar tagozata volt. 1965-től huszonöt éven át Sinka Károly igazgatta a színházat, aki a nyolcvanas évek végén kísérletet tett arra, hogy beindítsa a színészképzést. Ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. A jelenlegi igazgató, Demeter András István öt évvel ezelőtt, 23 évesen állt a társulat élére, egyedüli romániai színházigazgatóként, aki pályázat útján jutott tisztségébe. /Gazda Árpád: Színházi születésnap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 26./

1999. július 22.

Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. február 7.

A temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója, Demeter András a tavalyi színházi évadról elmondta: sajnos ezúttal hiányzott belőle a nagy színházi esemény. A tervezett, eurorégiós összefogással elképzelt Schiller-darabhoz, Az orléans-i szűzhöz nem találtak támogatókat. A Temes megyei önkormányzat a hatáskörébe tartozó művészeti és művelődési intézmények (magyar és német színház, bábszínház, filharmónia stb.) élére öttagú vezető tanácsot nevezett ki. Ez az intézkedés ellentmond a kulturális autonómia elvének. A kinevezettek nem szakmai emberek, semmilyen felelősséggel nem tartoznak a színházban történtekért, de beleszólási joguk van mindenbe. A megyei tanácsi határozat másik előírása: minden magyar nyelvű (és német nyelvű) előadást le kell fordítani román nyelvre (fülhallgatós előadások). Ez a gyakorlat (a lehetőségek szerint) a temesvári magyar és német színházban - az országban egyedülálló módon - évtizedek óta működik, de nem minden előadás esetében. /Pataki Zoltán: Zsiráf a magyar színházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2000. február 14.

A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./

2000. február 24.

Febr. 25-én ünneplik a bánsági írók korelnökük, Anavi Ádám költő 91. születésnapját. A Temesváron megjelenő Orizont irodalmi folyóirat szerkesztőségében tartandó ünnepségre írótársai mellett meghívták az örökifjú közéleti személyiség tisztelőit is. Anavi Ádám munkásságát Pongrácz P. Mária méltatja. /A bánsági írók doyenje. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./ Zsúfolásig megtelt az Orizont folyóirat szerkesztőségének nagyterme, amikor a 91 éves Anavi Ádámot ünnepelték. Versei magyarul és Demeter András István tolmácsolásában románul hangzottak el. A pályatársak nevében Pongrácz P. Mária, Serban Foarta, Mandics György és Andreea Babeti köszöntötték a költőt, írót, műfordítót. Dr. Neumann Ernő főrabbi Anavi Ádámot a bánsági szellem élő megtestesítőjének nevezte. Anavi zsidónak született, a magyar kultúra gyarapítója, lefordított művei, valamint saját műfordításai révén kapocs a különböző nemzetiségek szellemi öröksége között, egész munkásságával a humanista eszmék terjesztését szolgálja. /Költőt ünnepelt Temesvár tollforgató társadalma. . = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. március 4.

Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./

2000. július 1.

Jún. 30-án Temesváron megkezdődött a hagyományos Csepűrágó Ünnep. Színház, bábszínház, zene, tánc a jellemzője ennek az ünnepnek. A részvétel ezúttal is nemzetközi: a hazai társulatok és együttesek mellett fellép a szegedi HORA színház, a Kövér Béla Bábszínház, az újvidéki színház, a budapesti Rátkai Márton zenés műhely, debreceni Mozgás Teátrum, a világ legerősebb embere, a Mandel Quartett stb. A főszervezők ezúttal is Demeter András, a Csíky Gergely színház direktora és Pánczél Zoltán, a Csepűrágó Alapítvány elnöke. (Pataki Zoltán): Csepűrágó Ünnep Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. július 8.

Sikeres, de nehéz évadot tudhat maga mögött a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház társulata, hangzott el sajtótájékoztatójukon. Sikereset, mert létrehozták a felolvasó színpadot, nehézséget jelentett, mint Demeter András igazgató elmondta, a Temes Megyei Tanács kevesebb pénzt adott a színház működtetéséhez. Abból csak az alkalmazottak fizetését lehetett biztosítani. Az előadások színpadra állításához a pénzt művészetpártoló szponzoroktól, alapítványoktól, külföldi mecénásoktól kellett előteremteni. Amennyiben nem jött össze, akkor esetenként el is maradt a meghirdetett bemutató. Örvendetes módon a nézők száma kitartóan növekedett: a három évvel ezelőttihez viszonyítva megkétszereződött! - A jövő évad magasan kiemelkedő eseménye lesz Dante Isteni Színjátékának bemutatása. /Sipos János: Évadzáró sajtótájékoztató a Csiky Gergely Színházban . = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2000. október 4.

Eddig a temesvári borfesztivál előkészületeivel a Csepűrágó Alapítvány foglalkozott, melynek elnöke, Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Jó kapcsolataikra építve idén is megkeresték a térség és az ország legjelentősebb bortermelőit, hívó levelet küldtek Magyarország legnagyobb borgazdaságának, közben kiderült, hogy a polgármesteri hivatal a szervezés jogát átruházta a városi kultúrházra. Az előkészületek ezért megtorpantak. Ám mint Demeter András István hangsúlyozta, a Csepűrágó Alapítvány továbbra is minden segítséget megad a fesztivál sikeres megrendezéséhez. /Idén is lesz borfesztivál Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2000. október 17.

Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2001. január 12.

Jan. 11-én sajtótájékoztatón vonta meg a DeFest gyorsmérlegét Demeter András István, a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ igazgatója, a Csepűrágó Alapítvány elnöke, a 33 napos temesvári téli fesztivál főszervezője. Megállapította: a sajtó munkatársai a fesztivál pozitívumait szinte észre sem vették, például azt, hogy az ország legjobb zenekarai koncerteztek a DeFest színpadán, továbbá külföldi színházi társulatok (így az Újvidéki Magyar Színház) vendégszerepeltek. A téli fesztiválnak több mint 200 ezer nézője volt, és mintegy 250 millió lejt költöttek a művészi műsorok finanszírozására. /DeFest. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2001. március 17.

Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ igazgatója elmondta, hogy márc. 20-án kísérleti jelleggel beindítják a gyermekszínházat. Márc. 25-én a Színház Baráti Köre szervezésében találkoznak Kádár Ferenc ny. magánénekessel, a Temesvári Operaház volt igazgatójával, aki ez alkalommal képzőművészként mutatkozik be. Március 19-én a Csiky Gergely társulata Gyulán vendégszerepel. /A Csiky Gergely Színház gyermekszínházat indít. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2001. március 22.

Demeter András István igazgató bejelentette, hogy a Csiky Gergely Társulata /Temesvár/ megkísérli helyi erőkből egy magyar bábcsoport létrehozását. Márc. 20-án megvolt az első bábelőadás, amely összefogás eredménye: a román nyelvű bábszínház néhány tagja mozgatta a bábokat, a magyar szöveget pedig a Csiky színészei mondták - magnószalagról. /Bábjátszás Temesváron - magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2001. június 6.

Demeter András, a temesvári Csiky Gergely társulat direktora volt az Artmedia ügynökség szervezte, neves művészeket bemutató Ki vagyok én? sorozat legutóbbi meghívottja. Temesváron, a Stil pincevendéglőben tartott zártkörű találkozó főhőse hazai viszonylatban szokatlan őszinteségével lepte meg a hallgatóságot. Vallomásából egy meg nem értett művész kiáltása szólt - szeretném, ha szeretnének! Ötéves korában elvesztette édesanyját. Egyetlen ember volt mindvégig mellette, a nagymama, aki felnevelte és az unoka első nagy színészi sikere pillanatában ő is meghalt. Demeter András volt munkás és konzervgyári alkalmazott is. /Pataki Zoltán: Szeretném, ha szeretnének (Egy színházigazgató vallomása) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2001. július 2.

Demeter András István és csepűrágói, a Csepűrágó Alapítvány emberi idén is megrendezték Temesváron Csepűrágó Fesztivált. Volt minden, álltak a sörsátrak, volt rengeteg előadás, a Csepűkirályság udvari bohóca, Rumpelstiltskin egyenesen Ausztráliából érkezett, fellépett a budapesti Hóra Táncszínház is. /Gurzó K. Enikő: Három napig keletebbre költözött nyugat. A Csepűrágó Alapítvány az idén építette fel hatodszorra birodalmát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 12.

Harminc százalékkal csökkentik a kultúrintézmények alkalmazottainak számát. Dan Ioan Sipos Temes megyei önkormányzati elnök kifogásolta, hogy a Csepűrágó ünnepségek megrendezésére a színigazgató nemcsak hogy közpénzeket pazarol, de önkényesen be is rekeszti az évadot. Ráadásul csapnivaló Csepűrágó rendezvényre kiutalt összegek a magyar színház alkalmazottainak zsebeibe ömlenek. "A magyar színház igazgatója rossz menedzser" - vonta le a következtetést az elnök. Bejelentette, hogy ősszel versenyvizsgát ír ki a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatói állásának betöltésére. A megyei önkormányzat szintjén végzett tisztogatások során egy év leforgása alatt negyvenhat alkalmazottnak kellett távoznia. Az önkormányzati elnök elmondta, a leépítések a színháznál az alkalmazottak harminc százalékát fogják érinteni. Versenyvizsgát hirdet meg a német és a magyar színház, a Merlin Bábszínház és a Megyei Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Kijelentette: joga van ahhoz, hogy olyan személyeket helyezzen az élükre, akik a Nastase-kormány irányelveit teszik magukévá. Iona Sipos azt is elmondta, hogy az igazgatócserékkel Bodó Barna, a művelődési bizottság elnöke is egyetértett. Bodó Barna a Krónikának tagadta, hogy beszélgetésük során szó lett volna a magyar színigazgatóról. A magyar színház igazgatójával szemben semmilyen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Sipos elsősorban azért emelt kifogást a magyar színház igazgatója ellen, mivel a Csepűrágó Alapítvány elnökeként Demeter közpénzeket fecsérelt el az alapítvány utcai ünnepségeire. Demeter András István, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy Sipos csupán ürügyet keres a magyar színház igazgatójának menesztéséhez. /Gurzó K. Enikő: Menesztenék a temesvári színigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2001. szeptember 25.

Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója tájékoztatott az új évadról. Repedt Gonghoz összefoglaló címen az elmúlt évadban indítottak sorozatot, amely megidézi az elmúlt század kabaréját zenében, kuplékban, kabarétréfákban. Négy most végzett fiatal színészt szerződtettek: Tar Mónikát, Tokai Andreát és Aszalós Gézát, a kolozsvári főiskola végzettjeit, Mangó Melindát, aki Budapesten tanulta a szakmát. Temesváron azt tapasztalja, hogy romániai magyar politikusok a kulturális autonómiát úgy fogják fel, hogy annak adminisztrálása és irányítása az ő gondjuk kell hogy legyen. A színigazgató szerint szükség lenne akár negyedévenként megjelenő színházi szakfolyóiratra. Demetert foglalkoztatja az, hogy közönség - nem utolsó sorban a tanuló ifjúság - több magyar klasszikust láthasson az évad során, mint amennyinek az eljátszását egy színház felvállalhatja. - A közönség legjobban a kabaréelőadást látogatta. /Évadkezdés - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. január 10.

Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2002. március 5.

Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./

2003. január 6.

Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2003. február 27.

Viszály a román és magyar színházi vezetők között Temesváron. Horia Ionescu, a temesvári Merlin Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója azzal vádolja a Csiky Gergely Színház bábtagozatát, hogy "elcsábítják a Merlin közönségét". Az igazgató haragját az váltotta ki, hogy a magyar társulat elkészítette két előadás román nyelvű változatát is.Szerinte Demeter András igazgatót súlyos felelősség terheli amiatt, hogy az intézményében bemutatott bábelőadások román szinkronfordítás révén a magyar nyelvet nem ismerő publikumhoz is szólnak. Demeter András elmondta, néhány évvel ezelőtt Ionescu menesztette csapata egy részét, kidobálta a marionetteket, a bábszínházat ifjúsági és gyermekszínházzá alakította. Demeter szerint bábszínháza törvényesen működik. A Demeter által mondottakat korábban Megyes Lábadi Éva is megerősítette. A művésznő elpanaszolta, bábjait kollégái tönkretették, igyekezetét semmibe vették, számtalanszor megalázták. Lábadi végül otthagyta a teátrumot, hogy szabadúszóként keresse kenyerét. Többnyire egyéni előadóestekkel lép közönség elé. /Gurzó K. Enikő: Méltánytalan versenyhelyzet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2003. május 2.

Ápr. 26-án Temesváron Demeter András, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója megnyitotta a temesvári magyar színjátszás 175. és az állami magyar színház intézményes létének 50. évfordulója előtt tisztelgő színházi rendezvénysorozatot. Köszönetet mondott azoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ünnepség létrejöhessen. Az ünnepségen vendégszerepelt Budapestről a Nemzeti Színház Székely János Caligula helytartójával. Az előadás után került sor a jelképes alapkőletételre: fémtokba zárták a társulat névsorát, valamint a színházban folyó átalakításról szóló iratokat. /Mészáros Ildikó: Magyar színházi jubileum Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. szeptember 23.

Megfelelő helyhatósági támogatottság híján idén elmaradt a Csepűrágó Fesztivál. A nehézségekről Demeter András István, a Csepűrágó Alapítvány elnöke megállapította, hogy ezzel hétévi munka végére tett pontot. Hét évbe tellett, amíg Temesvár elöljáróinak elmagyarázta, miért van szüksége a városnak erre a művészi értékeket felvonultató utcai mulatságra. Eredménytelenül. Évről évre a nulláról kellett kiindulniuk. A fesztiválok anyagilag veszteségesek voltak. /Gurzó K. Enikő: Nem lesz több fesztivál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. október 25.

Okt. 22-én székházavatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával jutottak hozzá két helyiséghez, amelyet rendbe tettek és berendeztek. Dr. Ábrám Zoltán orvos, az EMKE Maros megyei elnöke kitért arra, hogy évekig a közművelődési palota egy kis, eldugott helyiségében tűrték meg őket. Fodor Imre alpolgármester hangsúlyozta, hogy az EMKE újjáalakulása óta mindig példát mutatott a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene-találkozók, a népművészeti kiállítások, népfőiskolai tevékenységek megszervezésével. Szabó György Pál volt EMKE-elnök pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amióta az új vezetőség dolgozik, sokrétűbb, dinamikusabb lett a szervezet tevékenysége. /(mezey): Új székházban az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Szabó György Pál tanár kijelentette: az EMKÉ-nek nem szabad lemondania arról, hogy a város gyönyörű Kultúrpalotában kapjon rangjához méltó székhelyet, hisz Bernády György egykori polgármester ugyanarra a célra építette a palotát, mint ami az EMKE célkitűzése: a magyar közművelődés éltetésere, felvirágoztatására. A székházavató ünnepségen Demeter András, a Sapientia Egyetem diákja Székely János verset szavalt, Wilhelem András, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja gordonkázott. /Falásnyi székház, de az övék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2004. március 23.

Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23

2004. április 7.

    Czikó Árpád közgazdász-bankigazgató könyvet ír Háromszék gazdasági sorsának alakulásáról. A térség gazdaságtörténetét az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéstől indítja, és az 1989-es fordulatig követi nyomon. Czikó Árpád kitér arra is, hogy 1945-től a kommunisták hogyan nyomulnak előre. A Maniu-gárda kivonulása után próbálnak minden kulcspozíciót megszerezni. Kitakarodásuk után a székelyföldi lakosság fellélegzett.   Azután az első népgyűlések. Kezdetben mindennap népgyűlés volt. Minden kizsákmányolót, földbirtokost és nagytőkést fel akartak akasztani, erről beszéltek a szónokok. Pila marsall éjjeliőr volt a kovásznai erdőiparnál, 1945 után meg tábornoki egyenruhában masírozott a népőrség élén. Ez a népőrség különálló alakulat volt, Pilának alárendelve. Az egyik alakulat parancsnoka Elephant József festő és mázoló, egy Péter nevű suszter volt a másik parancsnok, és egy harmadik szabó volt.  Az első megyefőnöknek Demeter Andrást, egy bölöni gazdálkodót neveztek ki. Akkor a megyei párttitkár Csoboth Imre nevezetű kászonújfalusi férfi, előbb bukaresti szabómester volt, és illegális kommunista.  Apor báró után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Szentiványi Gábort kinevezte főispánnak. Ő 1945 áprilisában jött haza, jelentkezett a népőrségnél és közölte, ő doktor Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye főispánja.  Abban a pillanatban letartóztatták.  /Sylvester Lajos: Gazdálkodás Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2004. április 20.

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíró „Állandóan változékonyan” című könyve sok vitára adott alkalmat. Sokan hiányosnak, mások felületesnek minősítették. Erről kérdezte Fall Ilona a szerzőt. Örült annak, hogy a 175 éves temesvári színészetről szóló könyve bemutatóját a színház ötvenedik születésnapjának előestéjén tartották meg. Sokan hiába keresték nevüket a könyvben, de Darvay Nagy Adrienne nem a jelenlegi Csiky Gergely Színház elmúlt ötven évét kívánta feldolgozni. A szerző azt a sajátos jelenséget vizsgálta: hogyan lehet majd két évszázadon keresztül hivatásos magyar színházat fenntartani olyan vidéken, ahol a magyarság mindenkor szórványban élt. Többen nehezményezték, hogy a 175 éves színjátszásról szóló könyvben aránytalanul nagy helyet foglalnak el az elmúlt tíz év történései. Darvay megindokolta: a fiatal Demeter András személyisége, lendülete kellett ahhoz, hogy a temesvári színház sikeres, ma már nemzetközileg elismert legyen. /Fall Ilona: “Senkit se szerettem volna megbántani” – Beszélgetés Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíróval. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

2004. május 12.

A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998