udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter Ervin

1995. szeptember 11.

Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

1996. március 13.

Márc. 13-án Lábody László, a HTMH elnöke átutazóban Nagyváradon rövid látogatást tett az Ady Endre Sajtókollégiumban. Dr. Fleisz János igazgató ismertette munkájukat. 1996/97-ben beindítják az egyházi újságírói szakot is. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 14-én átutazott Nagyváradon Boros Péter, volt miniszterelnök, az MDF országgyűlési képviselője és Demeter Ervin, az MDF új frakcióvezetője. Felkeresték Tempfli József megyéspüspököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13./

1996. március 15.

A márc. 15-i megemlékezésre Erdélybe utazott Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának vezetője és Boross Péter, a párt országgyűlési képviselője. A két MDF-es politikus márc. 14-én Debrecenben találkozott a magyarországi ünnepségekre látogató Tőkés László református püspökkel. Boross Péter és Demeter Ervin rövid megbeszélés után továbbutazott Nagyváradra, ahol Tempfli József katolikus megyéspüspökkel folytattak eszmecserét. A délutáni órákban megkoszorúzták a segesvári emlékművet, majd Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSZ helyi vezetőivel. A két politikus márc. 145-én részt vesz a sepsiszentgyörgyi központi megemlékezésen /MDF-küldöttség Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. június 17.

Jún. 17-én Budapesten, az Országgyűlésen Latorczai János /KDNP/ összefoglalta a Magyarok IV. Világkongresszusán elhangzottakat, ahol nagy hangsúlyt kapott a határon túli magyarok ügye. Latorczai kiemelte a nemzeti egység jelentőségét.Demeter Ervin /MDF/ emlékezetett arra, hogy a világtalálkozón a résztvevők nemtetszéssel fogadták Horn Gyula kormányfő beszédét. Ez elkerülhető lett volna, ha a kabinet odafigyel az ellenzék intő szavaira. Kovács László külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök beszédét nem a határon túli magyarok, hanem a hazai ellenzéki politikusok nemtetszése kísérte. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ellenérzést váltott ki, hogy Horn Gyula nem határolódott el külügyminiszterének attól a nyilatkozatától, amelyben Kovács László "szembeállította a határon túli és a hazai magyarság érdekeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1996. június 17.

Az Országgyűlésben jún. 17-én az ellenzék élesen bírálta Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján elmondott beszédét. Demeter Ervin /MDF/ rámutatott arra, hogy a határon túli magyarok pontosan érzik: nem léptünk előre az ő érdekükben a kapcsolatok építésében a szomszédos országokkal. Tiltakozott az ellen, hogy - mint hírlik - a kormány a költségvetési támogatások csökkentésével akarja "megbüntetni" a Magyarok Világszövetségét a Horn-beszéd kedvezőtlen fogadtatása miatt. Isépy Tamás =KDNP/ szerint politikai hiba volt a miniszterelnöki beszéd, amely valóságos pofonként érte a hallgatókat. Kovács László külügyminiszter védelmébe vette Horn gyula beszédét. /Új Magyarország, jún. 18./

1996. szeptember 4.

Az Erdélyi Napló munkatársa a magyar-magyar csúcs és az alapszerződés megkötési sietsége közötti esetleges összefüggésekről kérdezte azokat, akiket a magyar kormány kész tények elé állított, a magyar ellenzék és a határon túli magyar szervezetek képviselőit. "Ez a hirtelen, mondhatni puccsszerűen tető alá hozott" alapszerződés eljárási szempontból elfogadhatatlan mind az ellenzék, mind az RMDSZ számára, "hiszen Magyarországnak ezt az alapszerződést az RMDSZ-szel közösen kellett volna kidolgoznia." - állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke. Nem szabad lábjegyzetet fűzni az 1201-eshez. A magyar kormány a magyar-magyar csúcs közösen aláírt nyilatkozatával egy lépést tett a konszenzus felé, de ez bizonyos nemzetközi körök ellenállását váltotta ki, ezért a kormány az alapszerződés megkötése után utólagosan üzemzavarnak fogja minősíteni a csúcstalálkozón elért konszenzust. A HTMH megszüntetésének a kísérlete is ebbe az irányba mutat, fűzte hozzá Németh Zsolt. Az MDF szerint az alapszerződés-tervezet jelenlegi formájában elhibázott és aláírásra alkalmatlan. Legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza az egyházi ingatlanok visszaadásának kötelezettségét. Kizárólag az RMDSZ egyetértésével lehet megkötni az alapszerződést, hangsúlyozta Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője. "Történtek konzultációk, és azt a benyomást keltették, hogy az alapszerződés kérdésében döntő szavunk van" - szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Azonban augusztusban egyik napról a másikra a szöveg véglegesítését jelentették be. Már maga a sietség is gyanússá tette az alapszerződést. Hirtelen, külföldi nyomásra háttérbe szorult az alapszerződés kisebbségi vonatkozása. A kollektív jogok kizárása beszűkíti a kisebbségi jogokat. Az "egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására tett kötelező passzus kivétele érint a legérzékenyebben bennünket" - fejtette ki Tőkés László. Aug. 26-án a magyar miniszterelnöknél járt RMDSZ-küldöttségük előadta követelését, azonban nem számítottak arra, hogy "az alapszerződés szövege immár változtathatatlan és végleges. Kész helyzetbe kerültünk, immár nem konzultálni akartak velünk, hanem diktálni. Meg akartak győzni bennünket, hogy értsünk egyet a szöveggel, de mi természetesen nem tudtunk egyetérteni." Igaznak bizonyult Kovács László külügyminiszter kijelentése, "miszerint sem az RMDSZ, sem a magyarországi ellenzék nem változtathat rajta." Ez a kijelentés "távol áll minden demokratikus nyitottságtól és az összmagyar konszenzus elvétől, s ellentmond a júliusi nyilatkozatnak." Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik követeléséhez. /Németh Tünde: Pactum ante portas. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

1996. december 9.

Az Országgyűlés nov. 9-én megkezdte a magyar-román alapszerződés ratifikációjának vitáját. Kovács László külügyminiszter expozéjában az elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekednek. Az ellenzéki pártok véleményét Csóti György ismertette: mind tartalmi, mind formai szempontból súlyos kifogásaik voltak az alapszerződéssel szemben, ugyanakkor az ellenzék üdvözölte a Romániában tapasztalható pozitív változást. A Független Kisgazdapárt név szerinti szavazást kért. - Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az alapszerződés ratifikálását, nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. "Az alapszerződés tartalma nem változott, mi ezt továbbra is egy Horn-Iliescu-paktumnak tekintjük, amelynek sok hiányossága van" - mondta Demeter Ervin /MDF/. Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, bebizonyosodott, hogy az alapszerződés aláírása helyes volt, idézett azokból a dokumentumokból, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. szeptember 22.

Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

1997. november 5.

Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2001. október 8.

A napokban - egyáltalán nem titokban - félhivatalos látogatáson Erdélyben járt Demeter Ervin, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter. Marosvásárhelyen interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy Szovátára kapott meghívást, ahol egy milleniumi szobor avatásán vett részt. A szobor központi figurája egy hadiárva. Szovátán a második világháborúban tíz magyar honvédet végeztek ki a bevonuló orosz csapatok. Nekik állítottak emléket. Sántha Csaba nevű helyi művész alkotásáról van szó, akinek Tordaszentlászlón, Hármasfaluban, Farkaslakán is van főtéri szobra. Demeter Ervin hivatalos látogatáson 1999-ben járt Romániában, egy évvel a hivatalba lépése után. Gondot fordított arra, hogy a környező országokban felvegye a kapcsolatot a hivatalos szolgálatokkal. A magyar és román nemzetbiztonsági szolgálatok között van kapcsolat, együttműködés, elsősorban a nemzetközi bűnözés, a kábítószer forgalom, illegális migráció, illetve ezek megakadályozása terén. /(Máthé Éva): "Mindig szívesen jövök Erdélybe" Interjú Demeter Ervin magyar "titokminiszterrel". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2001. október 10.

A szovátai privatizáció kapcsán megfogalmazott magyarellenes vádak "igazolásaként" tálalta a román sajtó a magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Demeter Ervin múlt heti félhivatalos erdélyi látogatását. Az Adevarul szerint "a szovátai privatizáció körüli botrány kellős közepén a magyar titkosszolgálati miniszter rangrejtve Szovátára látogatott". A lap szerint Demeter Ervin látogatását nem jelentették a román hatóságoknál, ezért a Maros megyei prefektus felháborodottan tiltakozott a román kormánynál. A teljesen lepusztulni hagyott szovátai gyógyüdülőt üzemeltető állami társaság részvényeinek döntő többségét tavasszal vásárolta meg a Danubius Rt. érdekeltségébe tartozó Salina Invest nevű társaság. A közel 6 millió dollár értékű privatizációs üzletet már akkor támadni kezdték a román kormánypárt szélsőségesen nacionalista képviselői, azt állítván, hogy valójában a magyar titkosszolgálatok szerezték meg Szovátát. A szovátai privatizáció kapcsán kezdett román nacionalista kampány során Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter többször is kijelentette, hogy a gyógyüdülő eladása a törvények teljes betartásával történt. /Ismét górcső alatt a Szováta-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2004. szeptember 21.

Magyarországon a K&H-botrányban egyre többen firtatják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt érintettségét. Az egyik lehallgatási jegyzőkönyv szerint ugyanis egy bizonyos „nagy embertől” függött a brókerügy több főszereplőjének a sorsa. A vezéralakot ugyan nem Gyurcsánynak, hanem Gyurcsányi Ferencnek hívták, de mind a lakcíme, mind az édesanyjának, mind a vagyonkezelő cégének a neve teljesen megegyezik a szocialista miniszterelnök-jelöltével. Demeter Ervin parlamenti Fidesz-képviselő szerint a miniszterelnök-jelöltnek nyilvánosan színt kellene vallania arról, hogy valóban ő-e „a legnagyobb ember” – Gyurcsányi. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./

2005. július 22.

Július 21-én benépesedett a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Galéria. Gál Mihály, a Sövér Elek Alapvány elnöke köszöntötte az első Bükkfői Alkotó Táborban egy héten át dolgozó művészeket. György István polgármester Gyergyóalfalu önkormányzata nevében ígérte a folytatás lehetőségét. A helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai és táncosai köszöntötték a művészeket. A tábor résztvevői, illetve Kulcsár Edit, a budapesti Vármegye Galéria igazgatója és Demeter Ervin magyar országgyűlési képviselő virággal rótták le kegyeletüket Sövér Elek sírjánál. /(Bajna György): Táborzárás tárlatmegnyitóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2005. október 3.

Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 5.

Amikor a magyar kémügy kirobbant a Magyar Nemzetben, a román és a magyar – tehát az érintett – titkosszolgála­tok mélyen hallgattak, írta Bogdán László. A Deport ’56 elnevezésű csoport (az Ötvenhatos Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) feljelentést tett a rendőrségen, amire az a válasz érkezett, hogy a magyar rendőrség nem nyomozhat ebben az ügyben, mert nem bizonyított a tényállás. Gyurcsány regnálása óta először összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint, ismerve a kormány eddigi politikáját, félő, hogy nem az ügy érdemi részéről akarnak velük beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ennyire sürgős a magyar kormány számára az ülés. Demeter Ervin fideszes képviselő, az Orbán-kabinet volt titokminisztere kifejtette, két kérdés merül fel, amely továbbra már nem képezheti államtitok tárgyát. Az egyik, hogy kapcsolatban állt-e a két miniszter olyan gyanús személlyel, akitől információk juthattak el a román titkosszolgálathoz? A másik kérdés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól hogyan kerülhettek ki államtitkok, hogyan juthattak el román napilapokhoz s internetszolgáltatókhoz? Megszólalt ismételten a Deport ’56 is, közölték: ,,ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy is, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni…” /Bogdán László: A kémügy kérdőjelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2008. szeptember 30.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megtette a feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ellen az adatgyűjtési ügyben, hivatali visszaélés és „hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés” miatt, mert Szilvásy György törvényes felhatalmazás, illetve az érintett személyek, Kövér László és Demeter Ervin hozzájárulása nélkül kezelte a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó titkos információgyűjtéssel beszerzett, lehallgatott telefonbeszélgetéseket. Szerinte a kormány politikai célokra használta fel a titkosszolgálatokat; minden törvényes indok nélkül hallgattak le ellenzéki országgyűlési képviselőket, a beszélgetéseket pedig törvényellenesen, politikai vádak igazolására használták fel. /A Fidesz feljelentette Szilvásy Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2009. június 18.

Tavaly szeptemberben Magyarországon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy vagyonvédelmi cég után nyomozott, amely „saját titkos hálózatot hozott létre” és törvénytelen eszközökkel államtitoknak minősülő információkhoz is hozzájutott. – Az ügyben Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere viszi a prímet. Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere bejelentette, hogy az ügyben hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Kifogásolta, hogy Szilvásy György azzal vádolt egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtött. /Lokodi Imre: Magyar adatgyűjtés: körkörös feljelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2009. december 23.

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998