udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter István

1991. június 1.

Székelykeresztúron jún. 1-jén felavatták Orbán Balázs mellszobrát a nevét viselő gimnázium udvarán. A szobor Demeter István alkotása. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

1993. június 10.

Ünnepségsorozattal emlékeztek meg Székelykeresztúron a volt unitárius Orbán Balázs Gimnázium fennállásának 200. évfordulójáról, Ebből a székely kisvárosból került ki - Fülöp Lajos helyi múzeumigazgató szerint - az első székely oskolamester mintegy 425 évvel ezelőtt. Mivel az unitárius egyház kisebb volt, mint a többi felekezet, azért épült fel később az iskolájuk. A homoródalmási zsinat 1793-ban jóváhagyta a gimnázium alapítását. Orbán Balázs alapítványt tett a gimnázium javára. Az 1880-as években pedig Berde Mózes tett jelentős alapítványt. Ebből az alapítványból jött létre a Berde-cipó, mely sok szegény székely gyerek táplálékául szolgált. Most, a kétszáz éves ünnepi hét keretében leleplezték Berde Mózes mellszobrát, Demeter István alkotását, szemben Orbán Balázs szobrával, melyet ugyancsak Demeter István készített. /Kétszáz éves a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1996. november 4.

Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./

2000. február 29.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum a helyi közösség példás összefogásának eredményeként jött létre, még 1946-ban. Egyik alapvető feladata ma is az egykori Keresztúrszék régészeti emlékeinek megmentése és közkinccsé tétele. Idén nyílik majd meg a várostörténeti kiállítás. A városról 1997-ben megjelent egy összefoglaló munka Középkori mezőváros a Székelyföldön címmel, dr. Benkő Elek-Demeter István - Székely Attila közös munkájaként. A három szerző közül ma már csak Székely Attila dolgozik a múzeumnál, aki 1997-től a Kokán kertben végzett ásatásokat, s egy XV. századi kúria alapjait tárta fel, a leletanyag gazdagsága és változatossága minden várakozást felülmúlt. A restaurálási munkálatokkal párhuzamosan folyik a tudományos feldolgozás. A múzeum alapításának 50. évfordulója a szabadtéri részleg gyarapodását eredményezte. - Rendszeressé válnak a múzeumi órák, közel két évtizede indult a kamarakoncert-sorozat, gyakoriak az irodalmi találkozók, emiatt a múzeum a kisváros közművelődési központja lett. Fülöp Lajos 23 éve a múzeum igazgatója. /Veres Ferenc: Mit ér a múzeum egy kisváros életében? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2003. október 24.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./

2004. február 18.

Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. február 16.

Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum két munkatársa, Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos Nyikó menti díszített tetőcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó völgyében című munkája. A szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetőcserepek díszítésének okával, módjával. A kiadvány a Múzeumi Füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban. /P. Buzogány Árpád: Nyikó menti díszített tetőcserepek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2008. február 14.

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeumban február 14-én nyílik Demeter István Márványálom című szobrászati kiállítását. Az alkotó a Haáz Rezső Múzeum restaurátora, de képzőművészeti munkákkal régóta bemutatkozott. Linómetszeteiből levelezőlap-sorozat készült, gyerekirodalmi kötetet illusztrált, a nyolcvanas években a gyergyószárhegyi alkotótábor rendszeres vendége volt. Legismertebbek köztéri szobrai, melyek közül kiemelkedőek a mellszobrok. Orbán Balázs, Berde Mózes, Zeyk Domokos székelykeresztúri, Kőrösi Csoma Sándor gyergyószárhegyi, Marosi Gergely siménfalvi szobrai mellett említhető Móra Ferencet (Gagy), Benedek Eleket (Szentábrahám), Kölcseyt (Dunakeszi, Mo.) ábrázoló munkáit. Az anyaországban (Püspökhatvan, Kozárd, Csurgó, Dunakeszi) és Belgiumban is több köztéri alkotása áll. /P. Buzogány Árpád: Márványálom a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2008. március 15.

Székelykeresztúron számos hely idézi az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történéseit, valamint a forradalom költője, Petőfi Sándor emlékét. Az 1990 utáni években a Petőfi Sándor Általános Iskola előterében talapzatra került Márkos András 1948-ban mintázott és a szentkeresztbányai gyárban kiöntött, majd sokáig múzeumi raktáron tartott vas-Petőfije. Ezekben az években Demeter István helyi, fiatal szobrász elkészítette Orbán Balázs, Berde Mózes (1848-as kormánybiztos) bronzszobrát és Zeyk Domokos (Pefőfi honvéd-százados bajtársa) kőszobrát. A három személyiség nevét egy helyi iskola viseli, a szobrok az iskolák előtti parkokban állnak. Dunakeszi testvérváros 1998-ban, a szabadságharc 150. évfordulóján Petőfit és Bem tábornokot ábrázoló bronz kompozíciót állított fel a Gyárfás-kúria udvarán, majd 2005. március 15-én a Dunakeszin élő lengyel kisebbség helyezett el Bem József-emléktáblát a kúria falán és az épület előszobájában megnyílt a Petőfi-emlékszoba. Most pedig március 15-én a Csekefalvi utca sarkán álló épületre újabb Petőfi-emléktábla kerül a következő felirattal: „E ház helyén állt az egykori Szakál János-féle vendéglő, ahol Petőfi Sándor utolsó éjszakáját töltötte. ” /Fodor S. Sándor: Székelykeresztúr. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998