udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter J. Ildikó

1993. március 1.

A román parlament mindkét házában az összes román pártok elítélték Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke washingtoni kijelentését, miszerint a romániai magyar kisebbség ellen etnikai tisztogatás folyik. A botrányt a bukaresti televízió kavarta fel, amely márc. 1-jén a híradóban összefüggéseiből kiragadva idézte Tőkés Lászlót A képviselőházban egységesen támadták a pártok nevében felszólalók Tőkés László püspök kijelentését. Az RMDSZ szövetségese, a Polgári Párt nevében Stelian Tanase is keményen fogalmazott, Petre Roman a Nemzeti Megmentési Front vezetője pedig ellenséges magatartással vádolta a püspököt. Tokay György RMDSZ-frakcióvezetője a heves vita végén szólalt fel, kitért arra, hogy a magyar kisebbségnek vannak súlyos problémái Romániában. Tokay utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő "komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra", ennek ellenére a "közvetett etnikai tisztogatás" fogalmának használatát helytelennek hibásnak és szerencsétlennek mondta. A szenátusban 24 felszólaló egyöntetűen elítélte Tőkés László minősítését, a román nép ellenségének nevezték az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Verestóy Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László szavai nem fejezik ki az RMDSZ véleményét. /Mag Péter, Bukarest: Bukaresti parlament. Éles támadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, márc. 2., Demeter J. Ildikó: Napirenden: Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1993. március 9.

Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt a Magyar Hírlap tudósítójának arról, hogy márc. 9-én az RMDSZ parlamenti vezető politikusai találkoztak Bukarestben az Európa Tanács megfigyelőjével, Friedrich Königgel. König jól ismeri a kisebbségek helyzetét, előzetes jelentésében reálisan tükrözte a problémákat. Fontos lenne a tanügyi törvény kidolgozása, szükséges a nemzetiségi törvény. Jelenleg a törvényeket diszkriminatívan alkalmazzák. Beszámoltak Könignek az igazságügyben történt súlyos jogsértésekről, a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi bebörtönzöttekről és a Bolyai Egyetem szükségességéről. /Bogdán Tibor, Bukarest: Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap márc. 10./ Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a Friedrich Königgel történt megbeszélésről elmondta, hogy König 1992. augusztusi látogatása óta a kisebbséget illetően nem történt változás: nincsenek a kisebbségi jogokat biztosító jogi keretek, szükség van nemzetiségi törvényre, kétnyelvű feliratokra, Bolyai Egyetemre, a tanügyi törvénytervezet diszkriminatív. König megígérte, hogy a főügyésznek is felveti a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek ügyét. /Demeter J. Ildikó: Bízunk a reális képben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

1993. április 6.

Az előző héten a Nyugat-Európai Unió küldöttsége járt Bukarestben, hogy tájékozódjon Románia ET-felvételével kapcsolatban. Találkoztak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte, aki elmondta, hogy a román képviselők sorban biztosították a küldöttséget: nincs semmiféle kisebbségi probléma. Verestóy Attila megjegyezte, hogy ismét a többség mondja el azt, hogy mi jó a kisebbségnek. Romániában ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert. Verestóy nem folytathatta, mert a protokollfőnök bezárta a megbeszélést: be kell fejezni, késő van. /Demeter J. Ildikó: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1993. április 30.

Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

1993. május 27.

Corneliu Vadim Tudor szenátor boldog-boldogtalant támadva szitkozódott a parlament máj. 27-i ülésén, majd kivonult a teremből. A folyosón Tudor összeszólalkozott Nelu Aristide Dragomir NMF-képviselővel, akivel összeverekedtek. Erre Tudor két testőre ott termett és összeverték Dragomir képviselőt. Ezek a testőrök a szabály szerint nem mehettek volna be. /Demeter J. Ildikó: Vadim verekedik /és égbe megy/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./ Később kiderült, hogy ezek a testőrök a Román Hírszerző Szolgálat emberei voltak. /Magyar Nemzet, jún. 2./

1993. május 31.

A parlamentben az ellenzéki képviselők máj. 31-i felszólalásukban törvénytelennek minősítették a titkosszolgálati beavatkozást a politikusok magánéletébe. Többen kifogásolták, hogy C. V. Tudor szenátor testőrei miért az SRI emberei, továbbá megkérdezték, hogyan jöhettek be egyáltalán a parlamentbe. C. V. Tudor ártatlanságát hangsúlyozta. /Demeter J. Ildikó: Sugárzó feszültség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./ A Tudor szenátor testőrei által megvert Dragomir képviselőt emlékezetkieséssel kórházban ápolják. A fegyelmi bizottság elfogadta a javaslatot, hogy Tudor szenátor mentelmi jogát megvonják, így a sértett fél, a képviselő beperelheti őt. /A titkosszolgálat tagjai verték a román szenátort. = Magyar Nemzet, jún. 2./

1993. június 18.

Az RMDSZ-nek nem kis része van abban, hogy végre sikerült a parlamentben felállítani az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző bizottságot, ezzel az SRI parlamenti ellenőrzés alá kerül. /Demeter J. Ildikó: Egy furcsa nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1993. június 23.

A parlament jún. 23-án nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt az európai struktúrák átvétele mellett Birtalan Ákos. /Demeter J. Ildikó: Ágyő, külföldi beruházók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1993. június 29.

Szinte korlátlan hatáskört ruházott a parlament a kormányra jún. 29-i ülésén: a parlamenti nyári szünet idején a kormány rendeletekkel pótolhatja a törvénykezést. Vacaroiu miniszterelnök a nyárra tervezi a költségvetés kiigazítását, adók kivetését, újabb kölcsönök felvételét. Több ellenzéki képviselő hiába tiltakozott ez ellen, a kormány megkapta a hatáskört. /Demeter J. Ildikó: Teljhatalmat a kormánynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. július 7.

Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. július 15.

A Brassó megyei RMDSZ közgyűlésén megállapították, hogy a megválasztott tanácsosokban nincs kezdeményezőkészség, a tagszervezetek nem eléggé aktívak, néhány önkéntes végzi csak a munkát. Bordos Mária, a brassói Tulipán vezetője beszámolójából kiderült, hogy veszteséggel vette át az üzletet és nyereséggel zárta, a bevételből segítette az RMDSZ-t. A megyei RMDSZ-nek nem jó a viszonya a Brassói Lapokkal, a hetilap kevés RMDSZ-hírt közöl. Ezért indították el az Értesítőt, az meg sok pénzt emészt fel.Gellérd Lajos, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint az RMDSZ néha ellenük dolgozik. Reif István tanár /aki rövid ideig az RMDSZ Brassó-megyei szenátora volt/ szerint a megyei RMDSZ a munkát elhanyagolta, nem voltak rendszeres ülések. Mina László megyei elnököt végül újraválasztották. Mina elmondta, hogy két éve készül visszavonulni egészségi állapota miatt, de nincs aki átvegye munkáját. /Demeter J. Ildikó: Nincs aki átvegye a stafétabotot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1993. szeptember 2.

A korrupcióról szóló parlamenti vita csak hosszú felszólalásokat eredményezett. Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak, - kérdezte Kozsokár Gábor szenátor - miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltják őket? - Az ellenzék benyújtotta indítványát: a kormány határolja el magát a korrupcióval gyanúsítottaktól. /Demeter J. Ildikó: Korruptak helyett indítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1993. október 11.

Okt. 11-én a szenátus a sajtóról tárgyalt, többen támadták a sajtót, Vadim Tudor az anarchiává vált sajtószabadságról beszélt, végül egyetértettek abban, hogy sajtótörvény szükséges. A napirenden szerepelt Petre Salcudeanu művelődésügyi miniszter botránya /részegen rátámadt egy titkárnőre/. Megállapodtak abban, hogy a két ház művelődési bizottságára bízzák az ügyet. /Demeter J. Ildikó: Civilizált sajtót! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1993. november 8.

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1993. november 11.

A képviselőházban nagy vitát váltott ki az egyetemek akkreditálásának kérdése. Az 1989-es változás óta 67 magánegyetem működött az országban. Ezek jó része nem felelt meg a követelményeknek. Az akkreditálást egy külön tanács dönti el, azonban a tanács tagjait a kormány nevezi, ezzel nem értett egyet az RMDSZ, emlékeztetett a parlamenti vitára Asztalos Ferenc képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A magánegyetemet gáncsolja a törvénynek az a része, hogy a tanári kar felének az illető intézménynél kell dolgozni főállásban, azonkívül 30 %-uknak egyetemi tanári vagy előadótanári minősítéssel kell rendelkeznie. Egy eljövendő magyar egyetemet ez az előírás nehéz helyzetbe fog hozni. /Demeter J. Ildikó: Magánegyetemek akkreditáslása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Előzmény: aug. 10-i jegyzet.

1993. november 20.

A képviselőház tárgyalta a rendőrségi törvényt. Az ellenzéki képviselők a katonai jelleg csökkentését szorgalmazták, ismertette a vitát Székely Ervin képviselő, de csekély eredményt értek el. /Demeter J. Ildikó: Régimódi új rendőrség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1999. január 16.

Megnőtt a könyvtár látogatottsága Sepsiszentgyörgyön, jelenleg 9000 olvasójuk van, számolt be helyzetükről Kiss Jenő, a Megyei Könyvtár igazgatója. A könyvtár 200 ezer kötetes állományának fele magyar, fele román nyelvű. Több számítógépre lenne még szükségük, most folyik az állomány számítógépes feldolgozása /eddig a negyedrészt tudták felvinni/. Nyertek egy magyarországi pályázatot állománybővítésre és oktatásra. A mintegy húsz erdélyi magyar könyvtáros továbbképzését tervezik. "Szégyenszemre egyetlen egy ember van, aki könyvtári kutatómunkát végez Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtárban, és az is román kollégákkal, nem magyar témákon dolgozik." Erős "könyvtárosi szakkönyvtárat akarunk Sepsiszentgyörgyön is kiépíteni, ahogy az oktatást is ide összpontosítjuk." A könyvtár dolgozói közül ketten posztgraduális képzést kapnak Szegeden. - Háromszék megyében Nagyborosnyó kivételével minden faluban van könyvtáros. - Szeretnék összeállítni a Háromszéki Ki Kicsodát. /Demeter J. Ildikó: Olvasók és kihívások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2001. május 8.

Maradt több nyomda Sepsiszentgyörgyön, csak idő kérdése, és megoldódik a Háromszék sorsa - vélekedett a Háromszék napilap nyomtatási gondjairól Demeter János megyei tanácselnök. Valójában nyomda csakugyan sok van, de rotációs, újság nyomtatására alkalmas gép nincs egyikben sem. A lap gondja nyolcvanezer olvasót érint. /Demeter J. Ildikó: Kinek a gondja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2002. február 25.

Febr. 23-án zárult Sepsiszentgyörgyön az evangélikus egyház zsinati ülése. A háromnapos munkaülésen a több mint ötvenéves egyházi alapszabályzat újrafogalmazásában sikerült jelentős mértékben előbbre jutni. A febr. 21-én kezdődött evangélikus zsinatra a három romániai egyházmegye (köztük egy szlovák) képviselői voltak jelen, a munkálatokat Mózes Árpád püspök vezette. A jelenleg érvényes szabályzatot 1952-ben fogadták el, még a kommunista idők szellemében. A változtatás az elnevezéssel kezdődött: a román állam eddig egy szuperintendenciai rangot (afféle főesperességet) ismert el, holott nemzetközi szinten már nagyon régen püspökségként tartják nyilván a romániai evangélikus egyházat. A négy egyházkerület neve már nem Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület Szuperintendeciája, hanem Romániában lévő Evangélikus Lutheránus Egyház, vezetője pedig nem szuperintendens, hanem püspök — közölte Mózes Árpád. A következő ülésre húsvét után Kolozsváron vagy Szatmárnémetiben kerül sor. /Demeter J. Ildikó: Evangélikus Zsinat Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

2002. május 7.

Sepsiszentgyörgyön sikeresek voltak az idei Szent György-napok. Az idei városünnep egyedi lett, az előző évekhez mérve is jobb. Meghökkentő volt ez a bőség. Varázsszer a rossz napok ellen. /Demeter J. Ildikó: Tizenegyes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2003. március 20.

Mintegy háromszáz ember fagyoskodik az utcán: az első vásárló éjjel egykor (!) állt az ajtó elé, nyitás reggel fél nyolckor, van, aki ebben a hónapban már harmadszor áll sorban - és most is kudarcra van ítélve. A diktatúra idején a húsüzletek előtt álltak ilyen sorok, mint napjainkban a gyógyszertár előtt. Februárban egyáltalán nem volt térítéses gyógyszer, márciusban pedig a legtöbb gyógyszertárban néhány óra alatt elfogyott. /Demeter J. Ildikó: Mint a diktatúrában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2003. március 29.

Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2004. április 30.

Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2004. augusztus 30.

Márton Árpád RMDSZ-képviselő sajtótájékoztatóján összefoglalta tevékenységét, ugyanakkor bejelentette, hogy a következő négy évre is megpályáz egy törvényhozói helyet. Az idén a jogi egyetemet is elvégző Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, a képviselőház művelődési és sajtóbizottságának titkára, tizenhat egyeztetőbizottságnak volt tagja, és titkára a választási törvényeket kidolgozó különbizottságnak is. A parlamentben a legaktívabb képviselők közé tartozik, hozzászólásainak számát tekintve a kilencedik-tizedik helyen áll. Tizennyolc törvénytervezetet, öt interpellációt és kérdést nyújtott be, és megítélése szerint döntően járult hozzá még legalább húsz fontos törvény végső szövegének elfogadásához. Tagja a MÁÉRT művelődési szakbizottságának és a román–magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szaktestületének is. Márton Árpád legnagyobb sikerét az információhoz való jogot szabályozó törvénykeret megalkotásában látja, legnagyobb kudarcát a sorkatonaság eltörlésére vonatkozó kezdeményezésében. Márton Árpád negyedik parlamenti mandátumát zárja, 1990 óta képviselő. /Demeter J. Ildikó: Nehéz négy év volt, de vannak eredmények. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2004. október 6.

Első alkalommal szentelnek püspököt Sepsiszentgyörgyön: okt. 8-án iktatja püspöki tisztségébe Adorjáni Dezső Zoltán lelkészt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház. A tizenhat évig Bukarestben szolgált Adorjáni Dezső Zoltán Mózes Árpád püspököt váltja fel, aki 48 évi lelkészi és tizenkét évi püspöki szolgálat után ez év márciusában vonult nyugdíjba. Az új püspököt a lelkészek által javasolt jelöltek közül a 39 gyülekezet titkos szavazással, nagy többséggel (36 gyülekezet voksával) választotta meg.   Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ édesapja ’56-os börtönviselt evangélikus lelkész. Adorjáni a teológián kívül filozófiát, pszichológiát és irodalomtörténetet is tanult. Bukarestbe került, ahol két évig segédlelkész, négy évig helyettes lelkész, 1994-től mostanáig parókus lelkésze a magyar és a román gyülekezetnek. 1991-től 2000-ig az egyházkerület belmissziói előadója, 1998-tól a brassói egyházmegye esperese, 2000-től az egyházkerület püspök-helyettese, főjegyzője. Adorjáni 1996-tól a tizennégy tagegyházat tömörítő Romániai Felekezetközi Bibliatársulat elnöke, szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok és cikkek szerzője, a kilencvenes években ösztöndíjasként tanult Kasselben, Marburgban, Londonban, a berlini politológián, kutatói munkát is végzett, 1999 óta pedig a rendszeres teológia doktorandusa. – Az elmúlt években gyülekezetet alapítottak Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában. /Demeter J. Ildikó: Székelyföldre összpontosít az evangélikus egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2005. március 18.

Gáspárik Attila az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ március 10-i számában azt állította, hogy a romániai magyar lapokat vagy egyáltalán nem, vagy igen kis mértékben érdekelte a Duna Televízió új elnöke. Azt írta, a Háromszék az esemény után hat nappal, a Hírsalátában közöl valamit a változásokról, ugyanakkor ,,hosszan éljenzi a Hír TV megjelenését”. Gáspárik Attila nem olvasta a Háromszék február 12-i számát, de még a címeket sem: Merre, merre, Duna Televízió?, illetve, Mikor lesz elnök? –, továbbá a február 18-i lapszám fényképes írását (Cselényi László a Duna TV új elnöke), február 19-én pedig annyira elvakult a Hír TV-t beharangozó pár sortól, hogy nem látta meg Sylvester Lajos Hogy feljöjjön a Duna TV napja című, lényegesen hosszabb jegyzetét. /Demeter J. Ildikó: Ne csak nézzünk, lássunk is! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2005. május 26.

Román fiatalok magyarokat vertek Sepsiszentgyörgyön. Azt teszik, amit a felnőttektől tanultak. Egy iskolaigazgató egy lexikon szerzője ellen tüntetést szervez. Egyes önkormányzati képviselők puszta nyelvi gőgből nem vesznek részt a döntéshozatalban, egyes intézményvezetők a román érdekek nevében minden törvényt áthághatnak. A kormány ugyan kezet szorít az RMDSZ-szel, de hátulról azért bele-belerúg a magyarságba: elég ehhez a támogatásával megjelenő sepsiszentgyörgyi megyei román napilapot olvasni, amelyben május 14-én a magyarság követeléseit ostorozzák, 16-án, 17-én, 19-én, 21-én és 25-én vezércikkben, 18-án a civil szervezetek közleményében, 20-án és 24-én egy tanulmány álcája alatt. Naponta uszítanak a magyarság és a magyar érdekképviselet elvárásai ellen. És mindez eddig egyetlen hatóságnak sem szúrt szemet. /Demeter J. Ildikó: Keressük a bűnösöket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2005. szeptember 9.

Hadsereg, rendőrség, csendőrség, terrorista-elhárító alakulat, pártok, állami intézmények, egy tucat román néző, koszorúk, hangosítás, görögkeleti ima, történelmi visszatekintés, díszbeszédek, zászlók, díszlépés, így emlékezett meg idén 1944. szeptember 8-áról a Háromszék megye román vezetősége a sepsiszentgyörgyi városháza előtt. Amelynek tetején azóta is ott leng a román zászló, hirdetvén egy magyar város magyar hatalom alóli dicsőséges felszabadítását, az ,,Erdély szent földjéért” vívott nehéz harcot. A többségi magyarságot az ünnepségen két kivezényelt igazgató képviseli, a többiek kimenthették magukat, ami természetesen sérti az itt élő románok érzékenységét. A magyarság érzékenységéről persze nincs szó. /Demeter J. Ildikó: Érzékenyen emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2006. július 14.

Azon vesszük észre magunkat, hogy néhány év elteltével kiürülnek falvaink, bezárnak iskoláink, omladoznak a templomaink, és lassan az sincs, akinek köszönni az utcán: kicserélődött a környezetünk, idegenné vált, lakásnyira zsugorodott az otthonunk. Két-három emberöltőnyi időről van szó, írta Demeter J. Ildikó. A legfrissebb statisztika 1,4 millió magyarról tud. A kilencvenes évek elején 1,7 millió volt a hivatalos adat, aminél mindig kicsit többet kellett számítani a valós képhez. Az 1922-es hivatalos adatok szerint Románia lakosságának 26 százaléka tartozott valamilyen kisebbséghez – megbízható történészek szerint azonban ennél is nagyobb, mintegy egyharmados, azaz bő 30 százalékos arányban éltek itt magyar, német, zsidó, rutén, ukrán, orosz, bolgár, cigány és egyéb nemzetiségűek. És ekkor a már korábban idecsatolt Dobrudzsa román ajkú lakossága az 1880-as 28 százalékhoz képest 65-re nőtt! (Ma pedig meghaladja a 91 százalékot.) A magyarság arányát a húszas évek Romániájában – tehát az impériumváltás miatt elmenekültek több százezres érvágása után – még 10 százalék fölöttre becsülték: 85 év alatt ez 6,6-ra csökkent. A nagyobb erdélyi városokat már elveszítettük: Temesvár a harmincas, Brassó az ötvenes években volt nagyjából azonos mértékben (30–30 százalékban) magyarok, románok és német ajkúak által lakott (ma egyikben sem érik el a 10 százalékot). Kolozsváron a tízes évek 80 százalékáról mára 20 alá csökkent a magyarság aránya, Marosvásárhely vékony magyar többsége a legutóbbi helyhatósági választásokon bizonyult kevésnek. Hogy a valamikori színmagyar, ma negyedrészt román Sepsiszentgyörgyről most ne is beszéljünk. A harmincas években még közel 800 000 lelket számláló szász és sváb közösség (akkori hivatalos adatok szerint 4,6 százalék) mára hatvanezresre apadt, s 0,3 százalékot tesz ki; a 650 000-es rutén és ukrán (3,6%), az 520 000-es zsidóság (2,9%), a 450 000-es orosz (2,5%) és 365 000-es bolgár (2%) lakosság pedig mára összesen 1,1 százalékra olvadt. /Demeter J. Ildikó: A kisebbségek jobban fogynak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2006. november 3.

Megvonná a román állampolgárságot a Konzervatív Párt – egy demokratikusnak nevezett, a magyar érdekképviseletet is magában foglaló kormánykoalíció tagja – azoktól, akik nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a román nyelvet. Aki eddig nem tanult meg, tizenkét hónapi kegyelmi időt kapna rá, elvégre az EU tagországaiban is mindenütt ,,feltétele az államnyelv ismerete az állampolgárság megszerzésének és megtartásának”. Ezért a KP szerint sürgősen szükség van a román állampolgársági törvény módosítására. /Demeter J. Ildikó: Székely állampolgárok lehetünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998