udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter Lajos

2001. augusztus 16.

Megjelent Demeter Lajos A hazáért /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyve. A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársa évek óta kutatja-leltározza a város és a hozzá tartozó temetőkben nyugvó negyvennyolcas hősök és résztvevők sírhelyeit-nyugvóhelyeit. /(Kgy. Z.) [Kisgyörgy Zoltán]: A szemerjai csatára emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2001. november 2.

A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. július 10.

Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. augusztus 10.

A Kovászna Megyei Könyvtár versenyképes könyvtári programot szerzett be. A program lehetővé teszi azt is, hogy a kölcsönzésre kerülő könyvek vonalkódok alapján felismerhetőek legyenek. Így augusztusra bezárt a kölcsönző, és egyelőre mintegy 60 ezer könyvre vonalkód kerül. Ebben a munkában segített egy hétig tizenegy kolozsvári egyetemi hallgató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-könyvtár szakáról. A hallgatók a munka mellett József Álmos helytörténész, Demeter Lajos helytörténész. előadását hallhatták. /Éltes Enikő: Volt egyszer egy könyvtáros diáktábor… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2004. október 30.

A Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ társalapítója és első múzeumőre, Vasady Nagy Gyula emlékére szervezett ünnepséget okt. 29-én az intézmény, megjelölve egyúttal ez idáig jeltelen, sőt, nemrég még elveszettnek hitt sírhelyét. Az emlékünnepség része a múzeum 125. évfordulós ünnepségsorozatának.  Demeter Lajos az ünnepségen ismertette Vasady életútját, sokoldalú tevékenységét, a múzeumalapításban való részvételét. Az ünnepségen Kató Zoltán múzeumigazgató bejelentette, jövő év novemberében az addig felújítandó imecsfalvi Cse­rey-kúriában, a múzeum bölcsőjében alapkiállítás nyílik. /(vop): Obeliszk helyett kopjafa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2005. március 15.

Március 14-én a székelyföldi önvédelmi harc eddig kevésbé ismert alakjára, Gál Sándor egyik szárnysegédjére, Barabás József honvédszázadosra emlékezett Bodok népe. Az egyetlen élő unokája kertjében nemrég azonosított nyughelyét kopjafával jelölte meg a közösség. Kodolányi András, a bodoki Henter Károly Általános Iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Demeter Lajos, a Barabás-kutatást végző sepsiszentgyörgyi helytörténész a negyvennyolcas honvédszázados eddig feltárt életét ismertette. /Fekete Réka: Barabás Józsefnek állítottak emléket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2007. január 11.

Pikáns mesék szólnak a felnőtteknek hamarosan Sepsiszentgyörgyön, és számos más programja lesz idén a Székely Nemzeti Múzeumnak. Érsek Csaba népdalénekes a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 21-én lép fel, a Huszárik-filmklub szervezte esten. Az udvarlási szokásokat elemző előadással egyidőben szerelmi ajándéktárgyakból is lesz kiállítás. A fonók hangulatát felidéző tárlat a kéthavonta szervezett tematikus családi programsor nyitánya lesz. A nyári hónapok kivételével, havonta ismeretterjesztő, művészettörténeti-régészeti előadások hangzanak el. A sort Bartha Ágnes, a múzeum kalendáriumgyűjteményéről szóló előadása nyitja. Demeter Lajos helytörténész az 1848-as forradalmárokat vonultatja fel, Kocs János, a Genealógiai Társaság alapítója családfakutatásairól beszél. Nagyváradról Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművész vetített képes előadást tart. /D. P.: Pikáns mesék fonói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2007. március 10.

A Háromszék napilap mostani számától válogatássorozatot indít Egyed Ákos akadémikusnak a székelység történetét taglaló könyvéből /A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ Kiegészítésként a Demeter Lajos által szerkesztett Határvidék 2. 1762-1918 (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006) Forrongó Háromszék kronológiáját közlik. /(sylvester): Ezernyolcszáznegyvennyolc: Együtt a forradalomban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2007. március 10.

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2007. március 31.

Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

2007. november 2.

Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2007. december 15.

Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

2008. március 13.

Adósságtörlesztés a javából, amit évente elkészít a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos és a baróti Demeter László. A két Demeter negyvennyolcas kutatásának idei eredménye a sepsiszentgyörgyi szabadságharcosok névsorának összeállítása. A legteljesebb összeírást Mikár Zsigmond, az Országos Honvédegyletek Bizottságának főjegyzője (Honvéd Schematismus, 1868) készítette, ez kétszáztíz háromszéki tiszt és több mint négy és fél ezer altiszt és honvéd nevét tartalmazta, de a további név szerinti kutatás, pontos azonosítás még a századforduló előtt abbamaradt. Demeter Lajos és Demeter László kétszázhatvan sepsiszentgyörgyi negyvennyolcas azonosítását (anya, születési hely és rang szerint) végezte el az elmúlt esztendőben, levéltári iratok alapján követve életútjukat. Az összeállt anyagból kötet készül, és tervek szerint októberben lesz a bemutatója. A város férfilakosságának egyharmada vett részt Háromszék önvédelmi harcaiban, de azokról a tizenöt-tizenhat éves legényekről és idős apákról nincs kimutatás, akik Gál Sándor segélykérő hívására fegyvert fogtak a szabadságért. /Fekete Réka: Sepsiszentgyörgyi negyvennyolcasok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2008. május 22.

Az 1848-as szabadságharc idején a délvidéki válság kezelésére Magyarországra vezényelt székely határőröknek ,,rossz volt a sajtója”, azaz rossz hírüket keltette elsősorban Mészáros Lázár honvédelmi miniszter, s ezt a csorbát igyekezett kiköszörülni néhány történész. A székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban című tanulmánykötet bemutatóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Csikány Tamás és Kedves Gyula magyarországi hadtörténészek a háromszéki és a csíki zászlóaljak magyarországi szereplését ecsetelték, kiemelve: a hiteles kép az, hogy a székelyek az adott körülmények között teljesítették a rájuk bízott feladatot. Az est házigazdája Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész a kötet társszerzője. /Albert Levente: A székelyek helytálltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

2008. szeptember 25.

Sokan nem is tudják, hogy ősük részt vett az 1848–49-es szabadságharcban – mondotta Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szeptember 24-én Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész, aki Demeter Lászlóval, Erdővidék Múzeumának vezetőjével közösen megjelentette a mai Sepsiszentgyörgy területéről származó szabadságharcosok életrajzi adatait tartalmazó Honvédnévkönyvet. /Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben, Tortoma Könyvkiadó, Barót/ Demeter Lajos hangsúlyozta, Háromszék önvédelmi harca egyik legszebb mozzanata nemzeti történelmünknek. Hozzátette, olyan hatalmas munka az adatok összegyűjtése, hogy valószínűleg soha nem jutnak a végére, a jövőben székekre lebontva megjelentetik az onnan származó honvédek adatait. A hozzászólások során elhangzott: a honvédsírokat, a Székely Mikó Kollégium honvéd tanárainak sírjait nem gondozzák. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi honvédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2008. október 1.

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2009. március 13.

Háromszéken igen rövid távú a kegyelet. Mihelyt a leszármazottak kihalnak, az élő hozzátartozók elköltöznek, nincs gazdája a hadisíroknak. Röviden így foglalható össze a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos történész megállapítása. A tavaly megjelent Honvédnévkönyv társszerzője az újonnan beazonosított negyvennyolcas sírokról is tájékoztatott. Ezen a vidéken egy-két civil kezdeményezés kivételével, nem létezik hadisír-gondozás. Legalább öt ismert sepsiszentgyörgyi honvédsír az évek során eltűnt – ellopták, beépítették, elenyészett. Helyi kegyeleti bizottságra lenne szükség. /Fekete Réka: Gyökértelenedünk (Hadisírok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2009. július 4.

Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket. Az egykori ezeréves országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott hozzájuk egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadvány a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának történetét őrzi. A tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak. /Kisgyörgy Zoltán: Gábor Áron – történelmi emléktúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998