udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter Szilárd

2001. február 14.

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat 75 éves. Kántor Lajos főszerkesztő megjegyezte, hogy sokan különbözőképpen ítélik meg, vitatják a Korunk múltját. Febr. 16-án tudományos tanácskozást tartanak az évforduló alkalmából. A meghívott előadók: Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kötő József, Pillich László, Széles Klára (Budapest), Vetési László és Demeter Szilárd. Emellett a folyóirat múltját idéző dokumentumkiállítás nyílik a Korunk Galériában. A kiállítást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kántor Lajos főszerkesztő nyitja meg. /Csomafáy Ferenc: 75 éves a Korunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2002. március 6.

A kolozsvári Írók Társasága idei díjazottai között szerepel többek között Lászlóffy Csaba (próza), Faragó József (esszé) és Demeter Szilárd (pályakezdő). Az írók 2001-ben megjelent köteteikért részesültek az anyagi juttatással is járó elismerésben. Az Írók Társasága díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

2003. március 24.

Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. március 29.

Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2003. április 16.

Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. január 26.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem szeretné megmutatni az egyetem új arcát, ezért rendszeresíti a médiával való kapcsolattartást, jelentette be Szűcs István kancellár. A PKÉ-n a vallástanár és német irodalom szak hivatalos működési engedélyt nyert az Országos Akkreditációs Bizottságtól. Ezzel a PKE lett 1959 óta az ország első hivatalosan is elismert magyar egyeteme. Az említett kar ősz óta önállóan szervezhet vizsgákat. Tavaly beindult az egyetem önállósodása, levált a korábban működtető Pro Universitate Partium Alapítványról, és kuratóriumi ülés határozott az alapítvány vagyonának átruházásáról a PKE-ra, ez nélkülözhetetlen a teljes akkreditáció elnyeréséhez. Ebben számítanak az RMDSZ segítségére. Jelenleg 13 szakon 1057 diák tanul a Partiumi Keresztény Egyetemen. Fejlesztési tervek: az Arany János Kollégium átadása és a püspöki székház manzádosítása után a Sulyok utcában telket szereztek az egyetem bővítéséhez. Új tantermeket létesítenének, egy 150 férőhelyes nagy előadót, és modern könyvtárat, mindezekhez még finanszírozókat keresnek. Folyamatban van az PKE-n meghirdetett 16 új oktatói állásra jelentkezők elbírálása, hat docens és professzori tisztséget töltenek be. Demeter Szilárd az általa vezetett Partium Kiadóról és a Partiumi Egyetemi Szemléről ejtett szót. /(Balla Tünde): Önállósodó PKE, folytatódó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2005. szeptember 15.

Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2006. október 30.

Az animáció világnapja alkalmából Nagyváradon is animációs filmvetítést tartottak október 28-án, az esemény házigazdája a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szaka volt. A vetítéseken a nagyváradi magyar egyetem reklámgrafika szakán, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmművészeti szakán készült alkotásokat is levetítették. Újvárossy László, a nagyváradi egyetem képzőművészeti szakának adjunktusa elmondta, a tanintézet reklámgrafika szakán kötelező tárgyként oktatják az animációkészítést. Az órákon Radu Igazság bukaresti filmrendező és Balázs Zoltán gyakornok vezetésével folyik a munka. Az egyetemen Metrion néven hozták létre azt az alkotóműhelyt, mesélte Demeter Szilárd egyetemi oktató, hozzátéve, hogy a műhelyben színészek, újságírók közreműködésével készülnek az animációs alkotások. /Gergely Gizella: Középpontban az animáció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 23.

Markó Béla RMDSZ-elnök személyre szóló levélben hangoztatta, hogy csakis az RMDSZ jelöltjeinek van esélye a bejutásra, minden másra adott szavazat elvész. A másik oldal felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ valószínűleg visszaélt a választók bizalmával, hiszen több választópolgár is jelezte: a levél kiküldéséhez az Iskola Alapítvány adatbázisát használták fel. Demeter Szilárd, Tőkés László kampánystábjának sajtófelelőse emlékeztetett, nehéz helyzetben voltak a vetélytárs hatalmas médiafölényével és bejáratott propagandagépezetével szemben. A vetélytársak foggal-körömmel ragaszkodnak a hatalmukhoz, pozícióikhoz. Első lépésben témává kellett tenni az RMDSZ-lista hiteltelenségét. Tőkést nem kellett „felépíteni”, személyét mindenki ismeri. Kíváncsian várták, ki lesz, aki először ki fogja mondani: Tőkés László a megosztó. Markó Béla elnök volt. Sejtették, hogy ha jó hívószavakat találnak ki, akkor azt nemsokára átveszik. /Demeter Szilárd, a PKE adjunktusa, szerkesztő, Tőkés László kampánystábjának sajtófelelőse: Unió és Erdély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

2008. április 8.

Demeter Szilárd, a nagyváradi Metrion Egyesület elnöke szerint a Metrion egyfajta „animációbolondok” klubja, ezért elsősorban erre a műfajra összpontosít. Az animáció mellett más művészeti ágazatokat is felkarolnak, de mindent a vizuális kultúrával próbálnak összekötni: A világ újrafestése nevű projektjükkel közismert klasszikus festményeket állítanak ki, az azokra borított műanyagfóliára bárki rárajzolhat filctollal, kiegészítheti annak „hiányosságait”, illetve saját ízlése szerint átalakíthatja. Az egyesület tervei között az idei animációs világnap váradi rendezvényei, valamint a Varadinumhoz kapcsolódó rendhagyó da Vinci-kiállítás szerepel. /Egy éves a nagyváradi Metrion Egyesület. = Filmtett. ro, ápr. 8./

2008. április 16.

Gazdag programmal, összesen 45 kulturális rendezvénnyel várja a nagyváradiakat az idei Festum Varadinum. Az egyhetes ünnepség április 20-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével kezdődik, majd a hagyományos körmenet következik. Az idei ünnepségsorozatot is a négy történelmi egyház és az RMDSZ szervezte. Azokat a jogokat és lehetőségeket mutatják meg a rendezvények, amelyek lehetővé teszik, hogy Nagyvárad és a Partium megőrizze a saját arcát az Unión belül – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. A nyitónapon a Budapest Táncegyüttes Drakula című előadását mutatják be. A következő napok rendezvényei: hagyományőrző mesterek találkozója, a Szent László Római Katolikus Gimnázium iskolanapja, a civil társadalom napja, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium iskolanapja, a kultúrák közötti európai párbeszéd esztendejének rendeznek fórumot, valamint zsidó estet tartanak, két ünnepi hangverseny is lesz. A Festum Varadinum április 27-én a hagyományos díjkiosztóval és a Nagyvárad Táncegyüttes Marosmentiek című előadásával zárul. Nagyváradon a Festum Varadinum első napján, április 20-ám nyitják meg Antal Lajos tíznapos kiállítását. A Bihar megyei Hegyközkovácsiban élő asztalosmester Leonardo da Vinci reneszánsz polihisztor, művész és feltaláló elképzelte és megtervezte szerkezeteket elkészítette /kilométermérő taliga, sárkányrepülő, kerékpár, nyomdagép, különféle emelők stb. / A kiállítást a nagyváradi régi malomban, a Metrion Egyesület szervezi, jelezte Demeter Szilárd, az egyesület elnöke. Antal Lajos munkáit szűkebb pátriájában, Nagyváradon első alkalommal láthatja a közönség. Firenzében már három évvel ezelőtt, Rómában tavaly állították ki az asztalosmester aprólékos gonddal elkészített munkáit. Eleinte Lombardi professzor irányításával dolgozott, az időközben szerzett tapasztalatnak köszönhetően mára egyedül dolgozik a mester. /Fried Noémi Lujza: Fából faragott Da Vinci-birodalom. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2008. július 10.

Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő sajtófőnöke pontosította, helyesbítette az Európai Szabad Szövetség (EFA) Marosvásárhelyen, július 2. és 4. között tartott kihelyezett frakcióüléséről közölt tudósításokat. Demeter Szilárd kifogásolta a Krónika tudósítását: Tőkés László püspök ugyanis pontosan ezt mondta: „Amikor II. János Pál pápával beszéltem a csángókérdésről 1991-ben, a Vatikánban, akkor részletesen előadtam ezt az ügyet. De – sajnos – a Vatikánnak van egy rossz politikája ebben az ügyben, fontosabb neki, hogy a románok között terjedjen a katolicizmus, mint az, hogy a magyar katolikusok megmaradjanak. S a Vatikán úgy könyveli el, hogy nő a katolikusok száma a románok között. Úgyhogy nagyon nehéz ezzel a politikával szembemenni. 1920, Trianon után jött létre a bukaresti katolikus érsekség, amely szintén románosítási politikát folytat. ” Korábban Tőkés László az Európai Parlamentben megvédte a Vatikánt bizonyos nemtelen támadásokkal szemben. /Demeter Szilárd, Tőkés László EP-képviselő sajtófőnöke: Torzított a krónikás tükör. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

2008. november 15.

Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2009. április 20.

Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./

2009. június 20.

Lemondott püspöki tisztségéről Tőkés László, aki 1990 óta vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet (KREK) – közölte június 19-én Demeter Szilárd, a leköszönt püspök sajtófőnöke. Demeter Szilárd emlékeztetett: Tőkés már 2007 decemberében átruházta Csűry István püspök-helyettesre a püspöki tisztség viselését, valamint a püspöki jog- és hatáskörének gyakorlását azt követően, hogy független jelöltként EP-képviselői mandátumot nyert. A leköszönt egyházfőnek 2010-ben járt volna le a püspöki mandátuma, amely számára egyben az utolsó is, mivel már nem választható újra. A KREK egy hónap múlva tart időközi püspökválasztást, az akkor egyházfővé választott személy pedig 2010-ig irányítja az egyházkerületet. /Lemondott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2009. november 9.

A hősök, áldozatok és mártírok emléknapját tartották meg november 8-án Nagyváradon. A nyitórendezvényen a váradújvárosi református templomban az ünnepi istentiszteleten a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben lemondott püspöke, Tőkés Lászlónak hirdetett igét. Az egyházkerület két különleges napot is hivatalosított: március 15-ét az 1948-49-es szabadságharcénak, míg a halottak napja utáni vasárnapot a hősök, a mártírok, az áldozatok emlékének, emlékeztetett. Idén ez utóbbit az erdélyi magyar felsőoktatás vértanúi mementójaként szervezték meg. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sincs államilag támogatott magyar egyeteme az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szólt az árulók felelősségéről is. Megemlítette a 20. századot végigkísérő kommunista vonulatot, de korunk júdásairól is beszélt. Hermán M. János megbízott egyetemi lelkészként, valamint a püspökség képviseletében röviden felvázolta az 50 évvel ezelőtt megtörtént egyetem-összeolvasztást. Ezután átvonultak a református püspöki palotába, ahol Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója beszélt, majd levetítették a Mementó 1959 című, a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére készített filmet. A film készítője, Páskándiné Sebők Anna fogalmazta meg a vetítés után, hogy vissza kell szerezni az önálló magyar állami egyetemet. Az emlékezés könyvbemutatóval folytatódott. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetről előbb a felelős szerkesztő, Somai József beszélt, majd szerzőtársai, Bodó Barna és Kónya Hamar Sándor. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete azért adta ki a könyvet, hogy dokumentált anyagot lehessen felmutatni arról, hogyan szűnt meg az önálló állami egyetemi (és ezzel párhuzamosan az alsóbb szintű) oktatás Erdélyben. Végül megkoszorúzták a püspöki palotában lévő, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított táblát. /M. T. R. : Az egyetem szimbóluma sorsunknak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998