udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-30 | 31-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demszky Gábor

1995. január 5.

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

1995. április 24.

A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./

1995. szeptember 11.

Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

1996. szeptember 21.

Tóth Gy. László a nemzetellenes politikai okairól írt. Az utóbbi időben több baloldali és liberális publicista visszautasította azt, hogy az MSZP és az SZDSZ lényegében közömbös a nemzeti értékek és érdekek iránt. Vitatták, hogy az ellenzéki pártok a nemzet egészét érintő ügyekben érzékenyebbek. Annak eldöntésére, hogy melyik politikai irányzat érzékenyebb a nemzeti kérdések iránt, célszerű áttekinteni a milleneumi ünnepségsorozat eseményeit és a magyar-román alapszerződés vitáit. A millecentenáriumi ünnepségen, a Hősök terén 1996. aug. 19-én nem volt jelen a köztársasági elnök, Göncz Árpád, a miniszterelnök, Horn Gyula, a parlament elnöke, Gál Zoltán, de a rendező, Demszky Gábor polgármester sem. Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy ellátogasson a Hősök terére. A megnyitó beszédet egy jelentéktelen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a különböző népek békés együttéléséről, mint a honfoglalás jelentőségéről. Lényegében egy közepesre sikeredett könnyűzenei koncerttel emlékeztünk az 1100 évvel ezelőtt történtekre. Somló Tamás szükségesnek tartotta közölni, hogy "én 5756 éves vagyok". Miért nem lehet kölcsönösen tekintettel lenni egymás érzékenységére? Ünneprontásként hatott Göncz Árpád néhány megnyilatkozása is, aki egyre inkább a kormánykoalíció propagandistájává válik. - A magyar-román alapszerződésről azt mondta Horn Gyula, hogy az alapszerződéseket "mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az Európai Unióba." A júliusi magyar-magyar csúcstalálkozón a kormány még megígérte, hogy támogatni fogja a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit. - A tárgyalást az érintett romániai magyarság tájékoztatása nélkül folytatták. Tudatos nemzetpolitika helyett garanciák nélküli szerződések aláírására törekedtek. Egyre többen látják, hogy az alapszerződés a kétmilliós romániai magyarság tudatos cserbenhagyása. Sokan osztják Tőkés László félelmeit, hogy az alapszerződések jelenlegi formájukban semmit sem oldanak meg. - Társadalom és jövőkép hiányában nincs a koalíciónak kidolgozott nemzetstratégiája sem. /Tóth Gy. László: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? A nemzetellenes politika okairól. = Magyar Nemzet, szept. 21./

1997. március 9.

Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1997. április 3.

Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./

1997. április 11.

Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./

1997. május 12.

Bukarest főpolgármestere, Viorel List Demszky Gábor főpolgármester meghívására máj. 12-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett. Számít a magyar vállalkozók részvételére a román privatizációban, mondta Viorel List. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

1998. január 26.

Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1998. augusztus 5.

Aug. 5-én ünnepelte Csíkszereda várossá nyilvánításának 440. évfordulóját. A többnapos rendezvénysorozat vendégei voltak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest főpolgármestere. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

1998. augusztus 6.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere első alkalommal látogatott Erdélybe, népes küldöttség élén. Aug. 6-án érkezett Temesvárra a küldöttség. Demszky nagyra értékelte a romániai és magyarországi városok között kialakított jó kapcsolatokat és a Duna-Tisza-Körös Eurorégió együttműködését. A küldöttség megkoszorúzta a temesvári forradalmi emlékművet, felkereste a református parókiát, Tőkés László helytállásának helyszínét, végül ellátogatott a Magyar Házba. Koji László, Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamarájának képviselője kifejtette: szeretné eloszlatni azt a tévhitet, hogy magyar cégek milliárdos nagyságrendű vagyonokat kívánnak fölvásárolni Romániában. Magyarország a kis és közepes cégek országa. Demszky Gábor a delegációval Nagyszalontán megállt, majd Nagyváradra ment. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./ Demszky Gábor egészen mostanáig nem járt Erdélyben, most is csak a helyhatósági választások előtt két hónappal jött el.

1998. augusztus 7.

Demszky Gábor főpolgármester a küldöttséggel Nagyváradra érkezett, Mihai Sturza polgármester üdvözölte őket. Demszky elmondta: meggyőződése, hogy Románia útja Magyarországon át visz Európába, ezért is jönnek a vállalkozók. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

1998. augusztus 8.

Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/

1999. szeptember 30.

Megdöbbentő dokumentum jelent meg a Magyar Fórumban: közreadták a Belügyminisztérium III/III-as osztályának 1977. január 13-án kelt titkos feljegyzését arról, hogy Demszky Gábor 1976 decemberében felkereste a BM Gyorskocsi utcai helyiségét és közölte, hogy "el kívánja mondani Pór György tevékenységére vonatkozó információit." Kérte továbbá, hogy ne akadályozzák őt abban, hogy számára kedvező munkahelyen elhelyezkedjen. A dokumentumot Csurka István, a hetilap főszerkesztője Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak című kommentárjával adta közre. /Magyar Fórum (Budapest), szept. 30./ Demszky Gábor jelenleg Budapest főpolgármestere, az SZDSZ egyik ismert személyisége.

2001. május 23.

Az SZDSZ olyan magyarországi alapítvány létrehozását javasolja a magyar kormánynak, amelyből a határon túli magyar kultúrát és oktatást, valamint a kinti magyar szervezeteket lehet támogatni. Az évi 15 milliárd forintos költségvetési támogatással rendelkező alapítvány kuratóriumában a kormány képviselőin kívül a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek delegáltjai is részt vennének. Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke szerint pillanatnyilag megoldatlan a kisebbségi központok működése, és helyzetükön a készülő státustörvény sem segít. Az SZDSZ indítványában felszólította a kormányt, hogy sürgősen kezdeményezzen tárgyalásokat Szlovákiával és Romániával a státustörvény határon túli alkalmazásának technikai lehetőségeiről, tudósított a Népszava. /Pénzt adna státus helyett az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2001. június 11.

Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. november 1.

Van-e élet a Velencei Bizottság döntése után? - tette fel a kérdést a lap munkatársa, Papp Sándor Zsigmond. Mármint a román-magyar kapcsolatok terén. Ugyanis a kétféle, szinte gyökeresen eltérő értelmezés nem jósol jó időt a két ország közti "hagyományosan" jó viszonyban. Ezért is kelt meglepetést, hogy Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződést kíván kötni. Az SZDSZ-es Demszky Gábor nyilván pártjának politikáját követi (az SZDSZ az egyetlen magyar parlamenti párt, mely nem szavazta meg a státustörvényt). /Papp Sándor Zsigmond: A népszerűség fénye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2001. november 1.

Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot okt. 30-án írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere a magyar fővárosban. A két főváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttműködés kialakítását célzó elhatározását. A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek. Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni. A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelően kellene rendezni. /Jövőre megkötik a Budapest-Bukarest testvérvárosi szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. június 21.

Telefonon beszélt az olaszországi látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a négy párt elnökével, de a belpolitikai helyzetről csak hazatérése után, bővebb információk ismeretében tud majd értékelést adni – közölte maga a köztársasági elnök jún. 20-án reggel Rómában az őt kísérő magyar újságíróknak. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök körüli válság ma már Magyarország gazdaságát is fenyegeti. A volt pénzügyminiszter közölte, hogy a kormányfő titkosszolgálati ügynöki szerepe összekapcsolható a magyar gazdaság negatív változásával. A nyugati jelentésekből idézve hangsúlyozta, hogy romlik a magyarországi részvények árfolyama, és csökken az állampapírok értéke. "Egyértelmű, hogy a belpolitikai válság, ami a miniszterelnök szerepe miatt alakult ki, ma már a magyar gazdaságra nézve is kockázattal jár" – jelentette ki. Varga Mihály azt mondta, nem igaz Medgyessy Péter azon állítása, hogy titkosszolgálati tisztként magyar érdekeket védett külföldiekkel szemben. Demszky Gábor főpolgármester szerint a Medgyessy Péter által vázolt törvényjavaslat – mely szerint a III/III-as lista teljes egészében nyilvánosságra hozható lenne – megnyugtató módon rendezné ezt a lezáratlan ügyet. MTI /A gazdaságot is fenyegeti a válság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2002. október 4.

Nagyszalontán a magyarországi támogatással felújított Magyar Házat október 5-én avatják fel. A délutáni ünnepség keretében Lovassy László sírjánál koszorúznak a városi köztemetőben, majd Budapest fejlődését bemutató vándorkiállítás nyílik a Magyar Házban. Az avatóünnepségre Budapest főpolgármesterét, Demszky Gábort díszvendégként várják, a színházterem átadásakor mond ünnepi beszédet Varga Gábor helyettes államtitkárral egyetemben. Ezután Amint élő kövek című műsorral emlékeznek meg az aradi vértanúkról. A házavató ünnepséget Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere az Arany János Művelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel közösen szervezi meg. /(Balla Tünde): Magyar Ház avató Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2002. október 8.

Okt. 5-én Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere jelenlétében adták át rendeltetésének Nagyszalontán a Magyar Ház felújított előadótermét, amely ezentúl a "fekete bojtár", Sinka István költő nevét viseli. A felújítás a magyar főváros támogatásával történt. Az avatóünnepség előtt megkoszorúzták a 48-as forradalmár, Lovassy László sírját a köztemetőben, megnyitottak egy Budapestet bemutató fotókiállítást, majd műsorral emlékeztek meg az aradi tizenháromról. Nagyszalontán évek óta tart nem tudták elérni, hogy a gimnázium újra Arany János nevét viselje: a helyi tanács erre vonatkozó törvényes döntését képtelenek végrehajtani. A tantestület nem mer ujjat húzni az SZDP támogatta iskolaigazgatóval. A szalontai magyarok az RMDSZ-től várnak segítséget. /T. P.: Szalontai huzavona. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 21.

Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2002. október 22.

Minden eddiginél nagyobb, 51,06 százalékos részvételi arány mellett a kormánypártok előretörését hozta az okt. 20-i magyarországi önkormányzati választás. A fővárosban Demszky Gábor, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a szavazatok csaknem 47 százalékát szerezte meg. Schmitt Pál, a parlamenti ellenzék által támogatott független jelölt a voksok mintegy 36 százalékát, Gy. Németh Erzsébet (MSZP) pedig 13 százalékát szerezte meg. A Fővárosi Közgyűlésben az MSZP az 1998-as eredményhez képest 4 mandátummal többhöz jutott. A szocialisták 24, a Fidesz-MDF-MKDSZ 21, az SZDSZ 16, a MIÉP pedig 5 helyet szerzett. A budapesti kerületekben az MSZP és az SZDSZ 17 polgármestert ad. Míg négy évvel ezelőtt csaknem az összes megye az akkor kormányon lévő Fidesz, illetve szövetségesei irányítása alá került, most a 19 megye közül 16-ban az MSZP egyedül, egy megyében az SZDSZ-szel közösen szerezte meg a legtöbb mandátumot. Zalában 15-15 a Fidesz és az MSZP képviselőinek száma. Az MTI számításai szerint 1998-ban a Fidesz és szövetségei 408 megyei közgyűlési mandátumot szereztek. Ebből az FKGP egyedül 78-cal rendelkezett, a vasárnapi voksolást követően a pártnak már nincs önálló mandátuma. A Fidesz és partnerei a 2002-es önkormányzati választásokon 341 közgyűlési mandátumhoz jutottak. Az MSZP önállóan 1998-ban 250, most vasárnap 372 mandátumot szerzett. Ehhez jön még az SZDSZ-szel közösen szerzett 20 közgyűlési hely. Az SZDSZ 1998-ban 47, 2002-ben 25 mandátumot szerzett önállóan, a MIÉP 13 helye 2-re csökkent. A Munkáspárt 1998-ban 10 közgyűlési mandátumot szerzett, idén egyet sem. Kormánypárti fölény alakult ki a megyei jogú városokban is: 16 helyen győztek a koalíciós jelöltek, 5 településen ellenzéki városvezetőt választottak, egy nagyvárost független polgármester irányít majd. Az 1998-asnál 39-cel több, összesen 92 város élére választották a jelenlegi koalíció pártjainak jelöltjét, a mostani ellenzék pedig a négy évvel ezelőttinél 18-cal kevesebb városi polgármestert ad. /Kormánypárti győzelem a magyarországi önkormányzati választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. szeptember 16.

Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. szeptember 17.

Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2003. szeptember 17.

Az előző két budapesti román bevonulás után (1919 és 1945) a múlt hét végén a harmadik, az Iliescu államelnöké a legsikeresebbnek mondható, írta keserűen Sylvester Lajos. Iliescu elnök a győztes magabiztosságával közölhette, hogy ,,Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra nézvést, hogy közös magyar-román felügyelet és transzfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu Alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsdu udvarbeli székhellyel." Iliescu államelnök azt is kiemelte, hogy a 13 tábornoknak Aradon máris van egy obeliszkje, s a forradalmárok közül 11 emellett van elhantolva. Kovács László külügyminiszter nem utasította el Iliescu javaslatát. Demszky Gábor főpolgármester Iliescut felette szimpatikusnak találta. Iliescunak azokat a jogokat, kellene megadnia Székelyföldön, amelyeket magyarországi hites testvérei számára kér, s rendbe téve adja vissza azokat az egyházi és világi intézményi ingatlanokat, amelyek megfelelőit Magyarországon visszaigényelte. /Sylvester Lajos: Megbékélő meghátrálás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2004. február 16.

Az SZDSZ az egyházak finanszírozására vonatkozó javaslatot nyújt be a parlamenthez annak érdekében, hogy a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységét ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák – közölte február 15-én Demszky Gábor. „Az egyházak autonómiájának az a biztosítéka, hogy híveik támogatása fedezi működésüket” – fogalmazott. /Ellenzik az egyházak állami támogatását. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2004. december 21.

A december 5-i népszavazás után sokan kiábrándultak a magyarországi testvérekből. De kiktől vártak volna szavazatokat? Azoktól, akiket a kommunizmus idejében nem tanítottak magyar történelemre? Akiknek nem volt szabad kiejteniük az Erdély szót? Vagy azoktól a fiataloktól, akik az elmúlt években a szocliberális médiákon nőttek fel, akikben éppúgy nincs semmilyen hazaszeretet, nemzet iránti felelősség, mint szüleikben? – kérdezte  Somogyi Botond. Leszögezte: A negyvenéves kommunista agymosás után folytatódott az elnemzetlenítő politika, s a Kovács Lászlók, Kuncze Gáborok, Fodor Gáborok, Eörsi Mátyások, Bauer Tamások, Pető Ivánok, Demszky Gáborok és elvhű társaik annyira megmételyezték a magyar társadalmat, hogy ma a magyar lelkifurdalás nélkül szavaz magyar ellen. – Hozzátette, Erdélyben is vannak, akik szerint nem kell Bolyai Egyetem, autonómia vagy kettős állampolgárság, az egyház túlhaladott, az anyanyelv mellékes, a magyar kultúra elhanyagolható. /Somogyi Botond: A Kárpát-medence farizeusai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./

2005. október 25.

Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2006. augusztus 21.

A legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel a magyar lobogót augusztus 20-án Budapesten a Parlament előtt. Budapestre hívta dolgozni a határon túli magyarokat Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere: „arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen át, dolgozzanak itt, vállalkozzanak Budapesten. Hozzák a feleségüket, a férjüket, a családjukat”. Demszky Gábor szerint a kettős állampolgárságról szóló vita hazug vita. Áder János Fideszes képviselő kijelentette Gyurcsány Ferencről: „Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult”. „Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség”. Emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta, a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Majd pár nappal a választások után hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be. /Szent István-napi megemlékezés Magyarországon. Zászlófelvonás és tisztavatás a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998