udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Derzsi Sándor

2002. április 16.

Ápr. 13-a a medgyesi magyarság ünnepe volt. Testvérvárosi kapcsolat van Sopron és Medgyes között. Jakab Elek, az RMDSZ Szeben megyei elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget. A találkozó motorja Iszlay László polgármester volt, aki egyben gyakorló zenetanár is. Az ő keze alatt jött létre a magyar dalárda is. A segesváriakkal közösen megjelentetett Nagy-Küküllő című közéleti hetilap rá eső részét szerkesztette a lap megszűntéig. Medgyes kórusa több mint százéves magyar énekkari hagyományra épült, mikor 1990 októberében létrehozták. A próbákat 2001. márciusában kezdték el újra, az időközben elkészült Millenniumi Házban. A medgyesi Magyar Vegyes Kórus több helyen fellépett, egyszer Sopronban is. - Öt éve működik magyar néptánccsoport is a városban. Medgyesnek vannak magyar festői, sportolói, dalosai, költője pedig Derzsi Sándor (1919-1978). /Bölöni Domokos: Mert nyers, mint az igazság. A szív meséli, hogy mit érez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2006. január 29.

Somogyom kisközség Szeben megyében Szászalmás községhez tartozó falu. Százhuszonöt római katolikus és hasonló számú református magyar él e valamikor szász alapítású, ma román többségű helységben, ahol már egyetlen szász sem él. A medgyesi plébánia filiája a falu, magyar anyanyelven I-IV. összevont osztályban tanulhatnak a gyerekek, óvoda csak román nyelven működik. A kis katolikus közösség elvégezte a templom külső javítását, a tavaly került sorra a belső rész felújítása. Emlékünnepélyt szerveztek az ősz folyamán Derzsi Sándor költő szülőházánál és a templomban. /Búzás Árpád: Híradás a szórványból. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./

2006. november 3.

Nagy Miklós Kund következetesen szólította meg a Marosvásárhely kultúrtörténetéhez valamiképpen kapcsolódó jelenkori írók, színészek, zenészek, tágabb értelemben vett értelmiségiek tucatjait az országból és határainkon túlról. Megszületett könyve (Míg a magnó összekapcsolt... Interjúk, beszélgetések – Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006) egyfajta Kárpát-medencei „ki kicsoda”, a teljesség igénye nélkül. Interjúalanyai között van például Bocsárdi László, Bodor Ádám, Cseh Tamás, Eperjes Károly vagy László Gyula. Bertha Zoltán esztéta megkülönböztetett figyelemmel kíséri erdélyi írók életművét. Idevágó, a magyar irodalmi sajtóban megjelent tanulmányai a Bibliotheca Transsylvanica 50. kötetében (Erdélyiség és modernség. Irodalmi tanulmányok – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) olyan erdélyi alkotók értékeléséhez jelentenek támpontot, mint Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Székely János, Farkas Árpád, Derzsi Sándor, Sütő András stb. Pomogáts Béla cikkgyűjteménye (Magyar ezredforduló. Felelősség Erdélyért III. Nemzetpolitikai jegyzetek 1998-2000, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) a neves irodalomtudós nemzetpolitikai gondolatainak harmadik könyve. /(csg): Pallas-Akadémia sarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2006. november 25.

Mi lesz veled, szépirodalom? – ez a kérdés uralta a Pallas-Akadémia Kiadó november 22-i estjét a marosvásárhelyi Bernády Házban. A két irodalomtörténész főszereplő hosszú utat vállalt a vásárhelyi olvasók kedvéért. Pomogáts Béla Budapestről, Bertha Zoltán Debrecenből jött Erdélybe. Az alkalmat újabb könyvük megjelenése szolgáltatta. Mindkettőjük kötete erdélyi fogantatású, mindkét kiadvány a Pallas-Akadémia rangos Bibliotheca Transsylvanica sorozatának jelentős darabja. Bertha Erdélyiség és modernség című tanulmánygyűjteménye az 50., Pomogáts Magyar ezredforduló (Felelősség Erdélyért, III.) című nemzetpolitikai jegyzetválogatása az 51. a sorban. A kiadó főszerkesztője, Kozma Mária írónő az erdélyiek régi, hűséges barátaiként, a könyvműhelyükhöz szorosan kapcsolódó szerzőkként mutathatta be őket. Az irodalomtörténészek lehangolónak tartják a magyarországi valóságot. Az írótársadalom mára háttérbe szorult vagy önként visszavonult. A politikusok nyomultak a helyükbe, az önös érdekek, a pénz, a hazugság dominál. Bertha Zoltán sárospataki születésű, debreceni lakos, budapesti egyetemi tanár, annak a nemzedéknek a jeles képviselője, amelynek tagjai még a múlt rendszerben rendszeresen járták hátizsákkal Erdélyt, s hozták a könyvet, egyebet, amire az itteni magyaroknak szüksége volt. Számos könyvet, dolgozatot írt erdélyi írókról, költőkről: Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bálint Tiborról, Szilágyi Domokosról, Páskándiról. És a régebbiekről, például Tamási Áronról, Kós Károlyról, Derzsi Sándorról és így tovább. Pomogáts Béla irodalomtörténészként folyamatosan jelenteti meg jelentős tanulmányait, könyveit, a Magyar Írószövetség egykori elnökeként, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnökeként nemzetpolitikai kérdésekhez is rendszeresen hozzászól. Mostani kötete, a Felelősség Erdélyért immár harmadik cikkgyűjteménye. 1998 és 2000 között napvilágot látott jegyzeteit adta közre. /(nk): Irodalomtörténészek Erdélye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2009. október 3.

Derzsi Sándor 1919. szeptember 27-én született az akkor Kis-Küküllő megyéhez tartozó Somogyomban. 1945-től Budapesten élt, és 1956. november 4-e után Obersovszky Gyulával és másokkal együtt szerkesztették és szórták az Élünk című lapot, az első magyar szamizdatot. A politikai rendőrség elől szanatóriumba menekült, de egészségesnek nyilvánították, elítélték, a vallatás, kínzás után bebörtönözték. Szabadulása után már nem volt képes jelentőset alkotni, életműve nem tudott kiteljesedni. Lefoglalt és elkobzott kéziratainak jelentős része sosem került elő. Nem lehetett „alkotói nyugalma” annak, aki így írt: „A párt alkuszik / És megalkuszik / A költő soha // A költő okosít / A párt okoskodik / Mert ostoba” Derzsi Sándor 1978. január 23-án halt meg. Ha élne, most lenn kilencvenéves. /Lelemény. A kontár világ üldözöttje. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Halála után húsz évvel jelent meg a Derzsi Sándor Emlékkönyv – napló, memoár, önéletrajz, emlékezések /Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 1998/ öccse Derzsi Ottó és Varga Domokos szerkesztésében.

2009. október 6.

Derzsi Sándorra emlékeztek a dicsőszentmártoni Magyar Közművelődési Központban szeptember 25-én. A költő 90 éve született Somogyomban, az egykori Kis-Küküllő vármegyében. Életét és munkásságát a Kis- Küküllő Alapítvány meghívottjaként Bölöni Domokos író ismertette. Őt és közönségét dr. Kakassy Sándor, a Kis- Küküllő Alapítvány elnöke üdvözölte. A rendezvényen Seprődi József, a dicsőszentmártoni Népszínház egykori tehetséges tagja a költő politikai költeményeiből, a Kádár-rendszert bíráló verseiből olvasott fel néhányat. /Szlovácsek Ida: Érdemes! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998