udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dimény Attila

2001. január 5.

Múlt év decemberében tartotta a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete (KMBE) közgyűlését. Az Egyesület az alakuló gyűlést 2000. jún. 25-én tartotta, hivatalos bejegyzésére szept. 27-én került sor. Megalakulása óta a KMBE több rendezvényt, könyvbemutatót szervezett. A KMBE jelenleg a Múzeumi Hírek második számának a szerkesztésével foglalkozik. Dimény Attila elnök bemutatta az egyesület címerét, amelyet István Sándor fafaragó készített el, majd az eltelt fél évről számolt be. A Bogdán család az Egyesületnek adományozott kb. 14 ezer üveglemezt, ezeket a közeljövőben létrehozandó fotómúzeum alapköveként fogják felhasználni. A gyűlésen a Bogdán-féle fotómúzeumról is szóltak. A Bogdán család házát egy magyarországi személy kívánja megvásárolni, majd - miután a tulajdonába kerül - az egyesület ügykezelésébe adná. /Üléseztek a múzeumbarátok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 5./

2001. március 2.

Febr. 24-én Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel néprajzi konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében. Zömében háromszéki fiatal néprajz-kutatók mutatták be dolgozataikat. Dimény Attila, a Múzeumbarátok Egyesülete elnöke ismertette a rendezvény célját: fiatal néprajzosok bemutatkozása és a háromszéki néprajzkutatás további feladatainak kijelölése. Az előadók között volt Albert Ernő (Sepsiszentgyörgy), Szabó Judit (Kézdivásárhely), Pozsony Ferenc (Kolozsvár-Zabola), Bartalis Izabella (Kézdiszentlélek), Haszmann Orsolya (Kolozsvár-Csernáton), Szőcsné Gazda Enikő (Sepsiszentgyörgy), Hegyeli Attila Klézséről. - A tanácskozás szükséges volt: Háromszék néprajza gazdag, de kevésbé látványos terület a kutató számára, ezért a közelmúltig kevesebbet foglalkoztak vele. /Néprajzos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. március 10.

A Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel tartottak tudományos konferenciát. Amint a házigazda, Dimény Attila egyesületi elnök elmondta: elsősorban Háromszéken élő 17 néprajzkutató kollégáját hívta meg. Albert Ernő sepsiszentgyörgyi ny. tanár kifejtette: Háromszék kullog a néprajzkutatásban. Nélkülözhetetlen a háromszéki néprajzi bibliográfia összeállítása. Ezt a nézetet erősítette meg Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár is. A levéltári kutatások fontosságára Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hívta fel a figyelmet. /(Iochom): Néprajzos konferencia Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2001. június 1.

Közel egy fél évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával munkahelyteremtő programot indítottak Kézdivásárhelyen. Ennek keretében havonta került sor kurzusokra. Május 22-én a tanácsosok és üzletemberek döntöttek: a DEL-program eredményeként egy turisztikai irodát és egy útjavító csoportot létesítenek. A program értelmében az USA 30 ezer dollár nem visszatérítendő támogatással járul hozzá a kézdivásárhelyiek elképzeléséhez. Amint azt Dimény Attila tanácsos, a turisztikai iroda indításával kapcsolatos ötlet szülőatyja elmondta: az irodára 9 ezer dollárt szánnak. Az elképzelés szerint egy turisztikai irodát nyitnak valahol a főtéren, mely célra az épületet a polgármesteri hivatallal közösen fogják kiválasztani. Optimális esetben az irodának önellátónak kell lennie. Az iroda ugyanakkor jogi hátteret biztosítana azon kézdivásárhelyi magánház-tulajdonosoknak, akik hajlandók lennének turisták befogadására. A múzeumban jegyzett adatok szerint Kézdivásárhelyt közel 12 ezer turista látogatta meg a tavaly, ezek közül mintegy 1500-an szálltak csak meg a város területén. /A turizmusról Kézdivásárhelyen. El kell adni a várost. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 1./

2001. szeptember 8.

Szept. 7-én immár harmadik alkalommal került sor a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a székelyföldi néprajzosok konferenciájára Csíkszeredában. A meghívott kutatók, néprajzosok előadásaik, dolgozataik arról győzték meg a résztvevőket, hogy ez a munkacsoport dolgozik. Dr. Balázs Lajos az etnikumoknak a polgárosodásban betöltött szerepéről értekezett Csíkszentdomokos esetében, Tankó Gyula a Gyimesekben vizsgálta ugyanezt a jelenséget, Oláh Sándor előterjesztésében a székelyzsombori etnikai határfolyamatokról beszélt, Gazda József a felszívódó szórványokról, Gagyi József a cigányok és magyarok lakta Nyárádkarácsonyfalván gyűjtött kutatásaiból nyújtott ízelítőt. Figyelemfelkeltő dolgozatokkal jelentkezett Dimény Attila, Szőcs Loránt, Kis-Portik Irén és Bernád Ilonka is. /Kristó Tibor: Néprajzos konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2002. január 18.

Múlt év decemberében jelent meg a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiadványa, a Múzeumi Hírek 3. száma. A Dimény Attila múzeumigazgató és Dimény Erika által szerkesztett hírújság beszámolót tartalmaz az elmúlt év múzeumi eseményeiről, időszakos kiállításokról, találkozókról és más jellegű rendezvényekről. Harminc éves a Zsuzsi és Andris népviseleti gyűjtemény. /(kc): Múzeumi Hírek – 3. szám. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./

2002. január 19.

A Kézdivásárhelyen levő Céhtörténeti Múzeum munkaközössége idén ünnepli fennállásának 30. évét. Dimény Attila, az intézmény vezetője ismertette helyzetüket. A múzeum jelenleg hét állással rendelkezik, ebből négy muzeológus. Tavaly tízezer látogatójuk volt, 68,9 százalékuk hazai, többnyire diák, 31,1 százalék külföldről érkezett:, közülük Magyarországról 3016személy. Tavaly tizenkét képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Az előző években a céhtörténeti múzeumban átlagban évi tíz-tizenkét időszakos tárlatot rendeztek. Idénre tizenegyet terveznek. /Iochom István: Harmincéves a céhtörténeti múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2002. február 1.

Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a nemrég elhunyt Mátyás József festőművész, grafikus kiállítása. A vándorkiállítás 2000. nov. 14-től járja az országot. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A megnyitóbeszéd után verses-zenés műsor következett. /Mátyás József tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. október 17.

Okt. 13-án nyílt Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében Márton Árpád /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ csíkszeredai festőművész tárlata. Dimény Attila múzeumigazgató köszöntőbeszéde után Incze László muzeológus méltatta az alkotót és művészetét. /(csöpi): A csíki táj festője. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./

2003. március 10.

Márc. 9-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum ikerrendezvény színhelye volt: megnyitották a március 15-ei tárlatot, ugyanakkor Molnár Józsiás halálának századik évfordulójára emlékeztek. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus megnyitotta a képzőművészeti tárlatot. A múzeumban Molnár Józsiás-emlékkiállítás nyílt, mellyel a kézdivásárhelyi országgyűlési képviselőre emlékeztek. Ebben az évben több rendezvényt szerveztek a száz éve elhunyt képviselő tiszteletére: Vetró András-plakettet helyeznek el a nevét viselő általános iskola falán, és visszakerül a Molnár Józsiás parkban levő kriptába az a mellszobor, melyet Neumann Ernő készített, és nemrég Vetró András szobrászművész restaurált. /Bartos Lóránt: Kettős tárlat. Molnár Józsiásra emlékeztek Kézdin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2003. április 15.

A Magyar Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2000 decemberében a Bogdán örökösöktől megvásárolta a család fényképészműhelyét és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezelésébe adta. Dimény Attila, az egyesület elnöke elmondta: az épület javításához pályázatok útján próbáltak pénzt szerezni, elsősorban az Illyés Közalapítványhoz fordultak, a támogatást 2002 elején kapták meg, amiből a restaurálási terveket készítették el. A tervek szerint a teljes felújítást 2005-ben fejezik be. Az épület műemlék jellegét megőrzik, s a Bogdán-műterembe állandó fotótörténeti kiállítást rendeznek be. /Iochom István: Kézdivásárhely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2003. június 28.

Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2005. március 14.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban 1989 óta tizenhatodik alkalommal megnyílt a március 15-e tiszteletére rendezett ünnepi tárlat, melyen idén huszonöt képzőművész negyvenegy munkáját állították ki. A közönséget házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte. /(Iochom): Március 15-i tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2005. november 7.

November 6-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Incze István festőművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás. Dimény Attila múzeumvezető házigazdaként a céhes városban született Incze István életrajzi adatait ismertette, majd felkérte Márton Árpád csíkszeredai festőművészt, a néhai művész egykori tanítványát és Incze László ny. muzológust, hogy nyissák meg a múzeumnak adományozott, 39 munkát – zömében udvartereket – bemutató tárlatot. Fellépett a Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara. /(I. I.): Incze István-emlékkiállítás nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2005. november 11.

Kézdivásárhely nagy fiára, Incze István festőművész-professzorra emlékezett születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap, november 6-án: emléktárlat nyílt a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. A székely Van Goghként emlegetett Incze István 1905-ben született Kézdivásárhelyen, tanulmányait szülővárosában, majd Kolozsváron végezte, a képzőművészeti egyetemet Bukarestben fejezte be. Az iskolai évek után Marosvásárhelyen rajzszakos tanárként tevékenykedett, ott élt családjával 1978-ban bekövetkezett haláláig. Jubileumi kiállításán azon munkáit lehet megtekinteni, melyeket Incze István a városnak adományozott. A megemlékező rendezvényt a Pakó László zenetanár által vezetett Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara nyitotta meg, majd Dimény Attila házigazda, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A festőművész életéről, munkásságáról, Incze László nyugalmazott múzeumigazgató beszélt. Incze István munkásságát Márton Árpád csíkszeredai képzőművész-műkritikus méltatta. /Gyergyai Csaba: A székely Van Goghra emlékeztünk. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./

2006. február 18.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum egész esztendőre be van táblázva, idén kilenc tárlatnak biztosítanak helyet. Az év első kiállítása, a Korong mesterei című január 12-én nyílt meg, tájékoztatott Dimény Attila, a múzeum vezetője. Márciusban nyílik a megye képzőművészeinek közös tárlata, ezt követi áprilisban Kosztándi B. Katalin helybeli festőművész egyéni tárlata, majd májusban Tamás Sándor parlamenti képviselő térképgyűjteményét mutatják be. /Iochom István: Kiállítások a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2006. március 13.

Március 12-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban 1989 után tizenhetedik alkalommal nyílt ünnepi tárlat a nemzeti ünnep tiszteletére. Idén huszonegy brassói, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi képzőművész harmincöt munkát állított ki. A kiállítást házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője és Deák Ferenc, a Petőfi Sándor Általános Iskola magyar szakos tanára nyitotta meg. /(Iochom): A múzeumban ünnepi tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2006. november 20.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a három Incze, néhai Incze István, fia, ifj. Incze István és unokája, Incze István Botond közös kiállítása. A tárlatot Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Néhai Incze István (1905-1978) Kézdivásár­helyen született, de Marosvásárhe­lyen élt és alkotott, Szülővárosának udvartereit készítette el, és adományozta azokat a Céhtörténeti Múzeumnak, most pasztelljeivel volt jelen. Fia, ifj. Incze István fotóművész /sz. Marosvásár­hely, 1943/ fotóit állította ki. Incze István Botond /sz. Ma­rosvásárhely, 1975/ Buda­pes­ten végezte el 2001-ben a képzőművészeti főiskola festészeti szakát, majd hazatért szülőföldjére. Nagyméretű olajfestményeivel mutatkozott be. /Iochom István: A három Incze kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2007. február 3.

Február 2-án emlékeztek meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum 35 évvel ezelőtti alapításáról. A három és fél évtizedet az időszakos kiállítások és egyéb rendezvények plakátjaiból rendezett kiállítással ünnepelte meg az 1972. március 3-án alapított múzeum. Dimény Attila, aki öt éve vezeti az intézményt, felidézte a kezdeteket, elismerő szavakkal méltatta Incze László érdemeit, aki harminc évig volt a Céhtörténeti Múzeum vezetője. Vetró B. András szobrász, a Múzeumbarátok Egyesületének alelnöke is méltatta a rangos közművelődési központtá vált múzeum jelentőségét. /Iochom István: A Céhtörténeti Múzeum harmincöt éve plakátokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2007. december 13.

December 12-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 22. kötetét, Vetró András szobrász művészalbumát, és megnyitották egyéni tárlatát. Az igényesen szerkesztett kiadványban Vetró alkotásai mellett az 1973 óta a céhes városban élő művész pályájának állomásairól adott összefoglalót Banner Zoltán. Tőzsér József, a kiadó igazgatója bejelentette, hogy a következő évben Sárosi Csaba-album kiadását tervezik. Dimény Attila, a múzeum vezetője bejelentette: e naptól fogva a céhtörténeti múzeum kiállítóterme a múzeumalapító néhai Incze László nevét viseli, aki két nap múlva lenne 79 éves. /Iochom István: Vetró András Műterme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2008. március 10.

Március 9-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban tizenkilencedik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harmincegy művész tiszteleg nemzeti ünnepünk előtt. Dimény Attila muzeológus házigazdaként köszöntötte a tárlatlátogatókat, majd felkérte Dobolyi Annamária művészettörténészt, a múzeum munkatársát, hogy méltassa a változatos technikával készített munkákat. /Iochom István: Megnyílt a március 15-ét köszöntő tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2008. június 14.

Június 12-én felavatták Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola parkját. A kis park létesítésére a Step by Step Egyesület pályázott sikeresen a MOL-nál és a Polgár-Társ Alapítványnál. Veres Enikő igazgató, miután köszönetet mondott a park kivitelezőinek, bejelentette: az iskola névadójának mellszobrát áthelyezik a Céhtörténeti Múzeumból a tanintézet előcsarnokába. Dimény Attila, a múzeum vezetője elmondta: a gipszszobor 1989-ig a Molnár Józsiás Mauzóleumban állt, onnan került eléggé megrongált állapotban a múzeumba, Vetró András képzőművész restaurálta. 2003-ban, a Molnár Józsiás-év keretében a múzeumban állították ki a kantai római katolikus főgimnázium hatodik osztályos tanulója, Neumann Ernő által a múlt század húszas éveiben fénykép után készített mellszobrot. A múzeum vezetője reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor a kis parkban bronzba öntve is állni fog Molnár Józsiás szobra. /Iochom István: Iskolapark-avatás és szoborátadás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

2008. december 12.

Incze László történész, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum létrehozója és egykori vezetője december 14-én töltené 80. évét. 2007. április 2-án elhunyt. Pályája kezdetén tizennyolc évig a tanügyben, majd élete végéig, több mint 37 évig a múzeum kötelékében dolgozott. A múzeumi munka mellett is megmaradt pedagógusnak. Kézdivásárhely tárgyi és szellemi hagyatéka elsősorban Incze László pedagógiai ismereteinek és a történelem iránti elkötelezettségének köszönhetően vált népszerűvé. 2003-ban vonult nyugdíjba, de nem szakította meg kapcsolatát az intézménnyel. Amíg egészsége engedte, naponta bejárt, és segítette a féltve őrzött hagyatékban való eligazodást. Dimény Attila szerencsés, mert közel tizennégy évig dolgozhatott mellette. Tőle tanulta meg a múzeumi munka alapjait. A jövő évben kötetbe szerkesztik Incze László eddig megjelent írásait. /Dimény Attila muzeológus: Incze Lászlóra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998