udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dimény József

2002. május 24.

Tordatúr község öt faluból áll: Pusztaszentmárton, Kiscsán, Komjátszeg, Mikes, illetve maga a községközpont, Tordatúr. Tordatúr lakosságának száma meghaladja az 1020 személyt. Az öt falu közül Tordatúrban és Komjátszegen él magyar lakosság. A községközpont lakosságának a fele magyar, Komjátszegének csak 23 százaléka. A tanácsban három RMDSZ-es tanácsos képviseli a magyar lakosság érdekeit a tizenegyből, mindhárom tordatúri. A község összlakosságának 20 százaléka magyar anyanyelvű. A kétnyelvű településjelző táblákat ki fogják helyezni. Jelenleg folyik a víz bevezetése. A falu magyar gyermekei ötödik osztálytól ingázni kénytelenek, ehhez hiába kértek kisbuszt. A katolikus templomot rendbehozták. A katolikus egyháznak 81 híve van a faluban. Tordatúr egyetlen, a falu közösségében élő lelkésze, Dimény József unitárius lelkész. A faluban 170unitárius van, a lelkész ökumenikus vallásórákat tart a falu magyar gyerekeinek, ezen felül pedig magára vállalta az anyanyelvi oktatást is: magyarórákat tart a román osztályba járó V–VIII. osztályos magyar gyermekeknek. A faluban nincs kulturális élet, az embereknek nincs hol összegyűlniük. /Valkai Krisztina: Tordatúr — városhoz közel és mégis távol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2006. május 22.

A tordai önálló magyar iskoláért szervezett május 20-i, vasárnapi tüntetés mutatta, hogy a magyar közösség önálló magyar iskolát akar a lelkiismereti és vallásszabadság városában. Ezerfős tömeg gyűlt össze a tordai unitárius templom előtt, ahonnan később néma tüntetéssel a polgármesteri hivatal elé vonultak. Ott átadták Torda polgármesterének, Tudor Stefanienak a nagygyűlés nyilatkozatát. A polgármester megígérte: a városi tanács júniusi ülésén napirendre tűzik az önálló magyar iskola ügyét. Magyar nyelvű könyvet és egy-egy szál virágot hordozó több száz fős tömeget köszöntött a tordai unitárius templom előtt Dimény József unitárius lelkész, aki Kiss László tragikus halála óta szolgálja a tordai gyülekezetet. Mint ismeretes, a tordai városi tanács február végi ülésén levették napirendről az önálló magyar iskola ügyében előterjesztett határozat-tervezetet, majd a helyi magyar közösség jelen lévő képviselőit, köztük Kiss László unitárius lelkészt szidalmazták. Az incidenst követően néhány órán belül Kiss László elhunyt. A városháza előtt Nagy Albert tordai lelkész, református esperes, a Tordai Petőfi Társaság elnöke szólt a tömeghez. A tüntetésen jelen volt az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, Eckstein Kovács Péter, két parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente és Kötő József oktatásügyi államtitkár. Ott volt László Attila, a megyei RMDSZ elnöke, illetve a különböző platformok képviselői, a Torda környéki falvak magyar közösségeinek képviselői is. Nagy Albert felolvasta a nagygyűlés résztvevőinek nyilatkozatát, amelyet a jelenlévők hangos kiáltással fogadtak el. Abban azt kérték: a városi tanács még júniusi ülésén adja elvi beleegyezését az önálló magyar iskola létrehozásához. /Kerekes Edit: Tömegtüntetés a magyar iskoláért Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998