udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dimény Zoltán

2003. december 22.

Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2004. április 7.

Berecken folyik a tavaszi takarítás, a faluszépítés, tájékoztatott Garai Lajos polgármester. A településen   jelenleg 108 olyan személy van, akinek szociális segélye fejében igazolnia kell elvégzett munkáját. Az iskola udvarán most épülő sportteremhez anyagi támogatást kell biztosítani. Berecken az ivóvíz-, szennyvíz- és villanyhálózat már készen megvan, most szerelik a gázvezetékeket. Garai polgármester függetlenként újra megpályázza Bereck község vezetői posztját, Dimény Zoltán jelenlegi alpolgármester az RMDSZ színeiben indul majd a helyhatósági választásokon.  A Bereckhez tartozó Kézdimartonosban már öntik az új óvodaépület betonalapját. Berecken az iskolában van informatikai felszerelés, központi fűtés, könyvtár és olvasóterem. Ferentzi László, az iskola igazgatója beszámolt arról, hogy honismereti vetélkedőt szervezetek. A településen alapították meg a Gábor Áron Kulturális Alapítványt és itt működik a Művelődési Központ. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma újra az Illyés Közalapítványhoz fordult, segítséget kérve, hogy be tudják fejezni az Ifjúsági Fogadó épületét. Tavaly növekedett a Gábor Áron-emlékház területe, melyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával vásároltak, tájékoztatott Khell Ödön alapítványi elnök.   Havonta megjelenik a Berecki Harangszó független művelődési és közéleti lap. A kiadvány dokumentuma lesz majdan a település életének. Nyáron festőtábort szerveznek, ősszel pedig megnyitja kapuit a III. Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor. /Kisgyörgy Zoltán: A honfoglalás kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2005. július 12.

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte, hogy a megyei tanácsnak szándékában áll létrehozni egy Kolozs megyei érdekeket képviselő információs és lobbiirodát Brüsszelben. Egy új lap, az Erdélyi Gazdálkodás ingyenes mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaklap akar segíteni a gazdák EU-s felkészítésében. A lap alapítói, Dimény Zoltán és Nyári Julianna személyesen mutatkoztak be. Dimény Zoltán Kolozsváron végezte agronómiai tanulmányait, és jelenleg a Duna TV Gazdakör című adásának felelős szerkesztője. Dimény Zoltán szeme előtt az egykori Hangya szövetkezeti mozgalom példája lebeg, amely annak idején maradéktalanul betöltötte a rá bízott szerepet. Az Erdélyi Gazdálkodás terjesztését a történelmi egyházak, valamint az RMDSZ megyei szervezetei vállalták. /Csomafáy Ferenc: Ingyenes szaklap az erdélyi gazdáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2005. augusztus 29.

A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2005. november 18.

Ojtozban a Végvár-Vámház Vendégfogadó fogadta a lelkes hagyományőrzőket, akik Gelencéről, Bélafalváról, Kézdivásárhelyről, Zaboláról, Sepsiszentgyörgyről és Szegedről érkeztek. Beszédek hangzottak el, melyeket Kelemen Botond, a 15. Székelyhatárőr Gyalogezred főhadnagya, az est szervezője nyitott meg, majd Vitéz Rózsa József ismertette az Ojtozi-szoros több katonai eseményének szájhagyomány és kordokumentumok alapján összeállított leírását. Dr. Szőts Dániel, a sepsiszentgyörgyi 11. m. kir. honvéd székely határőr zászlóalj egykori frontharcosa a Történelmi átjáró című és a Hitvallás 1938-as leírását ajándékozta a jelenlévőknek, majd a bál fővédnöke, Tamás Sándor képviselő, Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke és Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere mondott köszöntőt. Többen javasolták a találkozók rendszeresítését. /Dr. Szőts Dániel: Hagyományőrzők első bálja Ojtozban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2008. június 2.

Lapzártáig a tizenhárom körzetből beérkező adatok alapján a Magyar Polgári Párt jelöltje győzött Kézdivásárhelyen. A helyi választások nagy vesztese Török Sándor jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 40,91 százalékát kapta. Második forduló lesz Kézdiszentléleken és Ozsdolán. – Csernátonban Bölöni Dávid, Torján Daragus Attila, Kézdiszentkereszten Jakab Mária Edit, Esztelneken Vargha Attila, Kézdialmáson Molnár István, Lemhényben Lukács Róbert, Bereckben Dimény Zoltán, Gelencén Szakács Tibor, Szentkatolnán Tusa Levente RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek vezetik a következő négy évben a településeket. /Iochom István: Kézdivásárhely váltott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2009. július 7.

A berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma az ágyúöntő őrnagy halálának 160. évfordulója alkalmából július 5-én, vasárnap ünnepi megemlékezést szervezett. A tömeg a főtéren álló Gábor Áron-szoborhoz vonult, ahol gidófalvi és gelencei hagyományőrzők álltak díszőrséget. A Kelemen Antal karnagy által vezényelt harmincéves rétyi fúvószenekar akkordjaira elsőként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Dimény Zoltán polgármester koszorúzott. Ezután a Gábor Áron-emlékháznál vitéz Khell Ödön, az alapítvány elnöke köszöntötte a határon innen és túlról érkezett vendégeket. Füzes Oszkár nagykövet hangsúlyozta: Amit a székelyek adtak a magyar nemzetnek, az felsorolhatatlan, végeláthatatlan, legyőzhetetlen és halhatatlan, s habár ezek nagy szavaknak hangzanak, de a székelység történetében ez maga a valóság. S ennek a valóságnak egyik bizonyítéka az az életút és az a hősi halál, melyet Gábor Áron felmutatott. Felmutatta, hogy a nemzet a legreménytelenebbnek látszó helyzetben is tudott hitet menteni magának, másoknak, képes volt ellenállni a sokkal nagyobb túlerőnek, és képes volt a vereséget is túlélni. A székelyeket a tisztelet és szeretet veszi körül a nem székelymagyarok részéről. Dr. Gőgh Gábor budapesti hadtörténész felidézte Háromszék önvédelmi harcát, az ágyúöntést és Gábor Áron alakját, majd az 1992. július 4-i szoboravatásról szólt, amikor – mint mondta – a berecki forradalmár szobrát egy másik forradalmár, Tőkés László püspök leplezte le. A hadtörténész beszéde végén bocsánatot kért a székelységtől a 2004. évi gyalázatos december ötödikéért. /Iochom István: Gábor Áron emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998