udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dobó István

1998. július 29.

Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2006. július 4.

A Nagyváradi Vár Ünnepén az Egri Vitézlő Oskola előadásában a végvári harcmodort mutatták be. Először a középkori íjászat különböző módszereit láthatta a közönség, honfoglalók által közkedvelt hátrafelé íjazás technikáját. Berecz Mátyás csoportvezető, az Egri Dobó István Vármúzeum muzeológusa elárulta: műsorukat eredeti leírások, feljegyzések és ábrázolások alapján állították össze. /Pap Melinda: Veszély és hastánc a Várnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2009. június 3.

Szamosújváron a cserkészcsapat 15 éves születésnapját ünnepelve megszervezte a gyermeknapot: középkori lovagok fegyverhordozóikkal, úrhölgyek, szerzetesek várták az érkező gyerekeket. A gyerekek elözönlötték a teret. A várban zajlottak a különféle erő- és ügyességi próbák. /Kasza Tamás cserkészvezető, egy egyszerű szerzetes: Gyereknap Dobó István várkapitány udvarában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2009. július 25.

A Magyarok Székelyföldi Társasága szervezésében június 24-29. között idén is sor került a már tízéves múltra visszatekintő Lármafa-találkozóra. A zarándokcsapat Székelyföldről indult, és kiegészült marosvásárhelyi, nyárádszeredai, cegőtelki, valamint a későbbiekben egy nyolctagú felvidéki csoporttal is. A zarándokút első állomása hagyományosan a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke volt. A cserhalmi emlékműnél a Szent László vezette kerlési (cserhalmi) csata legfontosabb momentumainak felidézése jelezte a zarándoklat kezdetét. A Lármafa zarándokutak legfőbb célja egyrészt a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása, valamint olyan történelmi helyek felkeresése a Kárpát-medencében, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyarság aktív résztvevője és alakítója volt a térség történelmének, kultúrájának. Ugyanilyen fontos a nyelv szépségének és tisztaságának megóvása. Idei a résztvevők Kárpátalján, Felvidéken és Magyarországon kerestek fel olyan helyszíneket, melyek nagy fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc alakjához kötődnek, vagy történelmünk olyan jeles képviselőihez, mint pl. a híres egri várkapitány, Dobó István vagy Kossuth Lajos. Kárpátalján megálltak Tiszaújlakon, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékére állított Turul emlékműnél. A munkácsi vár Zrínyi Ilonának, „Európa legbátrabb asszonyának” alakját idézi, aki 1685-től három évig irányította a vár védelmét. A vár udvarán méltó helyet kapott Petőfi Sándor mellszobra is, aki 1847 júliusában felkereste a munkácsi várat is. Szolyván lerótták kegyeletünket a sztálini terror idején ártatlanul elpusztult áldozatok előtt. A lágertemető helyén ma emlékpark van, több mint 12 ezer ember lelte itt halálát. Beregszászt a Rákóczi- szabadságharc bölcsőjének is lehet nevezni. Sok szép látnivalóban, lélekemelő élményben bővelkedett felvidéki utjuk is. A felvidéki Dobóruszka, a híres egri várkapitány, Dobó István szülőhelye. Nagyszelmencen 1946-ban kettévágták a községet, szögesdrótot húzva emberi életek, lelkek közé, elszakítva szülőt, gyermeket, rokont, jó barátot. Ez a szörnyű állapot 2005-től némileg enyhült a határátkelő létesítésével. Jártak II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a borsi várkastélyban. A bölcsőtől a koporsóig, azaz a borsi várból a kassai Szent Erzsébet-székesegyházhoz mentek. A nagy fejedelem itt talált végső nyughelyet, amikor Konstantinápolyból hazahozták hamvait. Kassán voltak a híres „kassai polgár”, Márai Sándor emlékházánál is. Az anyaországban Vizsolyt és Tállyát keresték fel. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó – 2009. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998