udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dobos András

2000. január 22.

Dobos András ügyvezető igazgató jan. 20-án, Kolozsváron ismertette az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) szolgáltatásait. Az ÚKK stratégiája: elősegíteni a határ menti magyarlakta régiók és Magyarország közti gazdasági együttműködést, a korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttét, javítani a határon túli magyar kis- és középvállalkozások működési feltételeit, illetve növelni azok versenyképességét a helyi és nemzetközi piaci igényeknek megfelelően. Az ÚKK alapszolgáltatásai a vállalkozásfejlesztési központok révén valósulnak meg. Erdélyben 17, Kolozsváron két ilyen működik. A vállalkozásfejlesztési központok hetente négyórányi vállalkozói fogadóórákat tartanak kis- és középvállalkozók vagy leendő vállalkozók részére, ingyenes információnyújtás céljából. Kamattámogatás elnyerésére az ÚKK pályázatot hirdet. A maximum 250 ezer USD nagyságú hitelek 1-5 éves futamidejűek. A mikrohitelprogramot az ÚKK kísérleti jelleggel az első negyedév végén indítja be Romániában, és azokat a vállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek életképesek, de kisösszegű hiteligényük és a biztosítékok hiánya nem teszi lehetővé számukra a szokásos banki finanszírozást. A hitel nagysága 1000-4000 USD, futamideje maximum 2 év. /Vállalkozói támogatáscsomag az Új Kézfogás Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2000. február 4.

Febr. 3-án Szatmárnémetiben tartott tájékoztatót a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány, ez volt erdélyi körútjuk utolsó előtti állomása. Dobos András igazgató elmondta, hogy a találkozók után sort kerítenek a tapasztalatok értékelésére, hasznosítására. Az anyaország egyébként többféle típusú közalapítványt hozott létre a határon túli magyar közösségek megsegítésére: a legátfogóbb rendszerű az Illyés Alapítvány, a Mocsáry Alapítvány szociális, az Apáczai Alapítvány oktatási, a Segítő Jobb egészségügyi, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig gazdaságfejlesztési téren fejt ki támogatási tevékenységet. 2000-ben 350 millió forintot tesz ki az Új Kézfogás támogatási összege, amiből Erdély mellett a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság vállalkozói is részesülhetnek. Ez kiegészítés a vállalkozók saját pénzforrásaihoz. - A pályázatokat a vállalkozásfejlesztési központokhoz lehet benyújtani, Szatmárnémetiben két ilyen cég is működik, a Vállalkozók Fóruma Egyesület és a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ. /Az Új Kézfogás Közalapítvány képviselői Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

2000. február 8.

Az Új Kézfogás Közalapítvány febr. 4-én Aradon szervezett vállalkozói találkozót, melyen Dobos András ismertette tevékenységüket és céljaikat. A találkozón a helybeli magyar vállalkozók tőkehiányra panaszkodtak a legtöbbet, és igényelték, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél változatosabb támogatási formákkal. /Nyitott napok erdélyi vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr.8./

2000. március 1.

Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. június 13.

Dobos András, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója jelenlétében máj. 29-én vállalkozói fórumot szervezett a Temes megyei RMDSZ. Dobos András kifejtette, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány a magyar állam költségvetéséből elkülönített összeg (az idén 300 millió forint) keretein belül mikrohiteleket, illetve kamattámogatásokat nyújt Kárpát-medencei magyar kis- és középvállalkozásoknak. Arról tájékoztatott, hogy megszüntették azokat a támogatási formákat, amelyek az évek során bebizonyították életképtelenségüket, így a magyar-román vegyesvállalatok létrehozását, amelyben a magyar részvényes maga az Új Kézfogás volt. Az alapítvány most megvásárlásra felajánlotta a romániai partnereknek az általa birtokolt részvénycsomagot. A pályázati lehetőségekről tizenkilenc, Erdélyben és a Partiumban működő vállalkozásfejlesztési központ nyújt felvilágosítást. Születőben van a temesvári magyar vállalkozók munkájának támogatását célzó helyi központ is, azután, hogy két kísérlet kudarcba fulladt. /Magyar vállalkozásfejlesztési központ alakul Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. október 9.

Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2001. február 28.

Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./

2001. június 28.

Idei erdélyi tájékoztató körútján jún. 27-én Kolozsváron járt az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) küldöttsége. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke vázolta az 1992 óta működő alapítvány kuratóriumához fűződő jó kapcsolatukat. Dobos András, az alapítvány igazgatója felelevenítette a 2000-ben a határon túli magyarok vállalkozóknak nyújtott támogatások mérlegét, az összeg 50-60%-a Erdélybe került. A legnagyobb sikernek tavaly a Bethlen Gábor Alapítvány révén kísérleti jelleggel Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben alkalmazott mikrohiteltámogatási program örvendett. Ezt idén több más térségre, így Kolozs megyére is kiterjesztik. A tavalyi teljes támogatás Erdélyben százhatvan pályázatot érintett és összesen 200 millió forintot tett ki. Egyre fontosabbá válnak azok a források, amelyek az EU-n keresztül áramlanak be, és az ÚKK ezek megszerzésében segédkezik. A tavaly az Új Kézfogás Közalapítvány a Kárpát- medencében 300 beérkezett pályázat közül 230-at bírált el pozitívan, ezek támogatása elérte a 370 millió forintot, amelyhez még 1,2 milliárd forintnyi külső támogatás adódott hozzá, és ez több ezer új munkahely megteremtését jelentette. Az idén a teljes összeg 546 millió forintra emelkedik. /Ördög I. Béla: Növeli támogatását az Új Kézfogás Közalapítvány. Idéntől Kolozs megyei vállalkozók is igényelhetnek mikrohitelt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. július 27.

Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2003. március 29.

A Gyergyói-medence gazdasági felemelkedésének lehetőségeiről tárgyalt márc. 28-án Komlóssy Józseffel, az Európai Unió kisebbségi tanácsának alelnökével a Garda Dezső képviselő vezette erdélyi küldöttség Budapesten. A találkozót a rendezvénynek helyet adó Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági alelnök-helyettese, Ádám Éva nyitotta meg. Jelen volt továbbá Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke, valamint a magyar szakminisztériumok szakemberei. Garda Dezső képviselő a közbirtokossági és magánerdők visszaadásának helyzetét, a gazdasági lehetőségeket és elvárásokat vázolta. Garda szerint a gazdasági felemelkedéshez a régiónak megfelelő magyarországi támogatásra lenne szüksége többek között ahhoz, hogy a fát ne lábon, hanem feldolgozva tudják értékesíteni, az erdei gyümölcsök és gombák tárolásához megfelelő hűtőberendezéseket biztosíthassanak, vagy a közbirtokossági vagyont megfelelően tudják felhasználni. Dobos András, az Új Kézfogás Alapítvány elnöke tartott ismertetőt a mikrohitelekről. /Gergely Edit: Eszmecsere Gyergyó fejlődéséről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2003. május 24.

Máj. 17-én Székelyudvarhelyen megtartotta évi közgyűlését a Bethlen Gábor Alapítvány, amelyen a kuratóriumi tagokon kívül részt vettek az erdélyi vállalkozásfejlesztési központok küldöttei is, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) leköszönő igazgatója, Dobos András és Németh Attila, az újonnan kinevezett igazgató. Az UKKA által kiírt pályázati rendszer keretében az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a kis- és középvállalatok érdeklődése a pályázati lehetőségek iránt. Ebben az időszakban összesen 1905 pályázatot nyújtottak be a Kárpát-medencében működő kis- és középvállalkozók. E pályázatok célja elsősorban az információs tudás közvetítése, a piacra jutás segítése, forrásbővítés, amihez tizenkétféle támogatási formát kínáltak. Ezek között kiemelt szerepet játszott a mikrovállalkozóknak nyújtható visszatérítendő pénzügyi támogatás. Ezt a rendszert Kolozs megyében több mint egy éve sikeresen működteti a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), a kihelyezéseket a vállalkozók időben törlesztették. /Ö. I. B.: Kisvállalkozók további támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998