udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dombi Attila

2003. november 21.

Több hónappal ezelőtt költözött a katolikus Keresztény Szó havi- és a Vasárnap hetilap szerkesztősége Kolozsváron az Einstein utca 2 alatti új székházba. A helyiségek ünnepélyes megszentelésére nov. 20-án került sor, amelyet Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Csíkszeredában székelő segédpüspöke végzett. Köszöntő, hálaadó beszédet mondott Ft. Jakab Gábor főszerkesztő. /B. Dombi Attila: Új székházban a katolikus lapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2005. február 18.

Jelentős változás történt a kolozsvári Vasárnap és a Keresztény Szó című katolikus lap háza táján: az újságok fölött eddig gyámkodó Gloria Kft. a Verbum Egyesületnek adta át a kiadás jogát. Az új kiadó vezetői, Bazsó-Dombi Attila egyesületi elnök és Simon Ferenc kiadói menedzser kihívásként értékelik a feladatot, hogy a Vasárnap és a Keresztény Szó működéséből profitorientált vállalkozást teremtsenek. – A lapoknak meg kell teremteniük saját hátterüket, amely révén önfenntartókká válhatnak, nyilatkozta Bazsó-Dombi Attila. A Gloria síknyomó gépei helyett ezentúl a Garamond rotációs nyomdájában készül az újság. Február eleje óta a Vasárnap négy oldallal több olvasnivalót kínál a katolikus híveknek. A lapterjesztés eddig szinte kizárólag plébániákon keresztül történt, a jövőben a Krónika terjesztési hálózatát is igénybe fogják venni. A Verbum Egyesület a hazai és magyarországi testvérlapok terjesztését is vállalja. Elsőnek a magyarországi Új Ember kiadóval vették fel a kapcsolatot, így év elejétől az Új Ember magyarországi katolikus hetilapot is terjesztik. A Vasárnap 7000 példányban jelenik meg. /Új kiadó a régi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2006. április 9.

A Mária Rádió február 1-jétől megkezdte műsorainak sugárzását a nagyváradi, zilahi és gyergyószentmiklósi állomásokról, március 25-étől pedig hivatalosan működik a romániai magyar és román nyelvű katolikus sajtó új rádióadója: Nagyváradon a Jean Claude Périsset pápai nuncius, Tempfli József római és Virgil Bercea görög katolikus váradi püspökök a jelen lévő papság és diakónusok asszisztenciája mellett megáldották és felszentelték Mária Rádió Románia székházát, stúdióját és kápolnáját, amely a Szent József plébánia területén kapott helyet. Tempfli József püspök a rádió kulturális jelentőségét emelte ki. /B. Dombi Attila: Hivatalosan is van katolikus rádiónk. A Mária Rádió Románia avató ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

2007. október 26.

Október 23-án Kolozsváron, immár többéves hagyományként, ismételten a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székháza volt a színhelye az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány közös szervezésében megtartott megemlékező összejövetelnek, amelyen részt vettek olyan erdélyi, még élő ‘56-sok, hozzátartozóikkal. András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szólt szót az 1956-os forradalom eseményeiről. Szekeresi Nagy Józsefről Dobai István írásaiból hallhatott az érdeklődő közönség, Bazsó Dombi Attila görög–katolikus lelkész felolvasásában. A résztvevők megtekintették a Gróf Mikó Imre Könyvtár által szervezett könyv- és dokumentumkiállítást, mely az ‘56-os forradalomról szóló köteteket, valamint a forradalom erdélyi jeles mártírjainak dokumentum-másolatait tartalmazta. A könyvkiállítás része volt 33 olyan kötet is, melyek az erdélyi ‘56-sok egyik kiemelkedő személyiségének, Gagyi-Balla Istvánnak, a tulajdonát képezték, és amelyeket özvegye adományozott a könyvtárnak. /’56-os ünnepség a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2008. május 22.

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2008. szeptember 15.

Február 14-én, vasárnap a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium néhány diákja szüleikkel együtt néma tüntetést szervezett Kolozsváron a Főtéren, a Szent Mihály-templom előtt. A jelenlevők így kívántak tiltakozni iskolájuknak a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása ellen. Mind a tanulók, mind szüleik azt sérelmezik, hogy nem kérték ki véleményüket, és nem tájékoztatták őket előre a főesperesi szándékokról. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatónője elmondta: mindvégig ellenezte a beolvasztást. /Nagy-Hintós Diana: Néma tüntetés az iskolaegyesítés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ „Államosítás egyházi segédlettel?!”, „Beolvadás = lassú elolvadás”, „Jakubinyi György, Kovács Sándor, ne adjátok el iskolánkat!” – ilyen transzparensekkel vonult fel a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratánál a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok és szülők közel másfél száz fős csoportja. Bazsó-Dombi Attila görög katolikus lelkész – akinek hat gyermeke közül három tanul a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban – a nemzeti és felekezeti identitást őrző és erősítő intézmények ellehetetlenítését célzó törekvések közé sorolta az iskola megszüntetését. A kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal ezzel szemben úgy véli: a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumnak a Báthory István Elméleti Líceumba való beolvasztása erősíti a felekezeti oktatást. Másfelől így könnyebben hozzá lehet jutni a visszaszolgáltatás alatt álló egyházi ingatlan korszerűsítéséhez, javításához szükséges állami pénzekhez. A katolikus iskola beolvasztását kérő Kovács Sándor kolozsvári római katolikus főesperes, valamint Tőkés Elek, a Báthory-gimnázium igazgatója korábban kifejtett álláspontjához hasonlóan Kónya Zoltán főgondnok úgy vélekedett: a két iskola összevonása azért hasznos, mert így „a katolikus oktatás kiterjed az egész iskolára, és nem csak egy-két osztály fog katolikus nevelésben részesülni, hanem az egész Báthory-iskola”. A szülők és a diákok elszántak. A Báthory-gimnáziumban a szeptember 15-én kezdődő tanévnyitón is felvonulnak transzparenseikkel, és szórólapokat osztogatnak. /Benkő Levente: Fejlesztés vagy önpusztítás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2008. szeptember 22.

„Iskolánk megmentése érdekében mindent megteszünk, ami az erkölcs és a szeretet keretében megtehető” – jelentette ki a kolozsvári Báthory István Gimnáziumba beolvasztott Római Katolikus Teológiai Gimnázium és a Pázmány Péter Általános Iskola tiltakozó szülői közössége nevében Bazsó-Dombi Attila. „Így akarjuk megerősíteni Kolozsváron a római katolikus felekezeti oktatást” – magyarázta Kovács Sándor kolozsvári főesperes. Kifejtette: ezzel a döntésükkel azt akarják előkészíteni, hogy amikor majd az oktatási törvényben is rögzítik a felekezeti oktatás mikéntjét, a Báthory-gimnázium azonnal visszavegye az 1948-as államosítás előtti felekezeti tanintézet-szerepét. „Nem rombolni, hanem építeni akarunk. Remélem, hogy az idő majd minket igazol” – mondta a főesperes. Schuller Hajnal, a katolikus gimnázium igazgatója szerint ez kétséges. Bár felajánlották, de nem fogadja el a felekezeti oktatásért felelős aligazgatói tisztséget a Báthory-gimnáziumban, mert ezzel a katolikus gimnázium megszűnését legitimálná. Kovács Sándor elismerte, hogy döntésükről nem tájékoztatták előzetesen Jakubinyi György érseket sem, mert mindennek, ami itt történik, ő, Kovács Sándor a felelőse. /Benkő Levente: Azonos tartalom, más forma. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998