udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Domokos Ferenc

1993. augusztus 17.

A Magyarországról Erdélybe visszatérő, hazatelepülő nem kaphatja vissza lakását, ingóságait, ezt saját példájával mondta el Domokos Ferenc, aki 1988-ban ment ki Magyarországra. Emlékezett a kezdetre, amikor az emberek segítettek a Ceausescu-diktatúrából érkező menekülteken. Rákosszentmihályon Pánczél Tivadar lelkész kezdte az erdélyi menekültek felkarolását, a templomban találkoztak minden héten. 1988. júliusában sokan Vizsolyban gyűltek össze, ahol megszövegezték a Vizsolyi Nyilatkozatot. "Mi nagyobbrészt erdélyi és kisebbrészt magyarországi fiatalok" a következő nyilatkozatot tesszük. Életük meghatározó részének tekintik az evangéliumot, hangsúlyozzák a vallási türelmességet, a más világnézetűekkel való párbeszéd szükségességét. Ez tehát tanácskozó fórum volt. Domokos Ferenc 1991 szeptemberében hazaért, lakását nem kapta vissza. Eszébe jutott a Vizsolyi Nyilatkozat egyik pontja: "Otthon maradt vagyonunkért Románia a nemzetközi egyezmények alapján az anyagi kárpótlást haladéktalanul kiszolgáltatja" Az ő régi lakásában más lakik. /Fejér László: Öt évvel a Vizsolyi Nyilatkozat után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1995. augusztus 29.

Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

1997. szeptember 2.

Aug. 31-én Kolozsváron zsúfolásig megtelt a ferences templom, hét novícius tett ideiglenes fogadalmat, melyet egyéves tanulmány és lelkigyakorlat előzött meg a ferencesek szécsényi /Magyarország/ kolostorában. Benedek Domokos ferences tartományfőnök köszöntötte a fogadalomtevőket. Az eseménynek nagy jelentősége van, mert ötven évvel ezelőtt volt utoljára fogadalomtétel Kolozsvárott, a ferences templomban. /Muzsi Jolán: örömünnep a kolozsvári ferences templomban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1997. október 30.

A már korábban megtartott megyei küldöttközgyűlést és elnökválasztást követően okt. 30-án megalakult a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Képviselői Tanácsa. Az MKT elnökévé dr. Széman Pétert választották, alelnökök: dr. Barra Zoltán és Pap Imre, titkár: Szabó Zoltán. Megválasztották az új megyei ügyvezető elnökséget is. A fiatalítás jegyében megejtett tisztújítás eredményeként a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a temesvári születésű Forró Enikő lett, aki a Babes-Bolyai Egyetemen a politikai-közigazgatási tudományokat tanulmányozta. Az ügyvezető elnökség tagjai: Deák László gazdasági, Bóné Vilmos tanügyi, Fekete Károly önkormányzati, Gáspár Attila művelődési és Dénes Irén ifjúsági alelnök, továbbá Kerekes Edit, Acsádi Elek, Domokos Ferenc, Keresztes Béla, Nagy István és Mátyus Éva körzeti megbízottak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1146. sz./

2000. február 13.

Febr. 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, egyháztörténeti esemény színhelye volt a ferencesek kolozsvári temploma. Összegyűltek az Erdély-szerte működő római és görög katolikus szerzetesrendek tagjai, a ferences és bazilita világi rendiek és nagyszámú hívő, nemzetiségtől függetlenül, mind a kolozsvári görög katolikus püspöki katedrálisban, mind a barátok templomában. A szentmisét P. Benedek Domokos ferences rendtartományfőnök együtt mutatta be Florentin Crihalmeanu görög katolikus püspökkel, valamint nagy számú, mindkét rítusbeli pappal, latin, magyar és román nyelven. A görög katolikus püspök megköszönte a római katolikus egyháznak és papságnak azt a sokrétű segítséget, amelyet görög katolikus testvéreiknek nyújtottak az üldöztetés nehéz évtizedeiben. Benedek Domokos provinciális mind prédikációjában, mind záróbeszédében hangsúlyozta az egység fontosságát. /Fodor György: Szerzetesek jubileuma - első ízben közösen. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2004. június 22.

Szilágy megyében továbbra is a kormánypárt vezet, habár a megye három városában elvesztette az ellenőrzéshez szükséges többséget. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a legtöbb polgármesteri mandátumot a szociáldemokrata párt nyerte. Második az RMDSZ, mert az eddigi 10 polgármester mellé újabb három került ki győztesen a megmérettetésből. Az alig 35%-nyi magyarságot számláló Váralmáson ismét Újvári Jenő lett a polgármester a szavazatok 62%-ával. Szilágyszegen Molnár József nyert a liberális ellenfelével szemben. A megyében hat közösségben volt érdekelt a magyarság. Kusaly a magyarok viszonylag alacsony számaránya miatt elveszett. Haraklányban a magyarság közel 65%-ának nem sikerült polgármestert választani, mert nem tudtak megfelelően egyeztetni a falvak között. Itt megint szociáldemokrata jelölt vezeti a községet. Szilágycsehben Domokos Ferenc végül nem lehetett polgármester. A nacionalista propaganda hatott: a városhoz csatolt román falvak a magyarságot megszégyenítő arányban mentek el szavazni. Völcsök tiszta magyar településen a szavazatok aránya fele-fele részben oszlott. De a magyarok egy része is a román jelöltre szavazott. A kampány menetében minden esetben a magyarveszélyre figyelmeztették a választópolgárokat. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke pozitívan értékelte a választási eredményeket: "Végül is a szövetség megtartotta a négy évvel ezelőtti eredményeit, sőt, a helyi közigazgatási képviselők számarányát tekintve növelte súlyát. Újból 13 polgármesterünk van, és az eddig megalakult tanácsokban már 8 alpolgármester képviseli a szövetséget. De még hátravan 39 tanács megalakulása." /Józsa László: 13 magyar polgármester a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2005. április 4.

Április 3-án immár hetedik alkalommal ünnepelte a dévai Szent Antal plébánia a Hűség napját. Most a gyülekezet figyelme az utóbbi ötven esztendőben itt szolgáló lelkészek – többnyire ferences atyák – és nővérek felé fordult, akik valamennyien hivatalosak voltak az ünnepségre. A hajdan itt szolgáló Benedek Domokos ferences atya szentbeszédében az Istenbe vetett hit és a keresztény értékrend iránti hűség fontosságára hívta fel a figyelmet. A szentmisét követően a templom közelében lévő Magyar Házban a hívek elbeszélgettek a vendégekkel. /Gáspár-Barra Réka: Hűség napja. Déván szolgálták az Istent. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2008. január 26.

Tart az egyezkedés az önálló magyar tannyelvű iskola épületei fölött – tájékoztatott Domokos Ferenc Szilágycseh alpolgármestere. Az iskolának három épülete van egyazon udvaron és egy további, kisebb ingatlana egy távolabbi utcában, szeretnék, ha mindhárom összefüggő épület a magyar iskola fennhatósága alá tartozna. A román tannyelvű osztályok azonban ebbe mindeddig nem egyeztek bele. Végül egyezség született arról, hogy egyelőre négy osztálytermet fenntartanak a román tannyelvű osztályok számára, majd azok átköltöznek a kisebb épületbe. /S. B. Á. : Szilágycseh. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998