udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 356 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-356
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Domokos Géza

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. január 20.

A diktatúra szorításában a cenzúra több könyv megjelenését megakadályozta. Az Erdélyi Fiatalok folyóiratot bemutató kötetet kinyomtatták 5000 példányban, kiadása mellett foglalt állást Domokos Géza és Demény Lajos. Azonban Koppándi Sándor és Szilágyi Dezső ellenezte a kiadást, emiatt Mihail Dulea aláírta a bezúzási végzést. Azonban a nagyváradi nyomda vezetői nem küldték zúzdába a köteteket, így most a könyvesboltokba kerülhet az Erdélyi Fiatalok. Az évek során a cenzúra miatt betiltott könyveket most Index- tiltott könyvek szabadon felirattal fognak megjelenni, több mint ötven kötetről van szó. /H. Szabó Gyula: "A Holnap bekövetkezett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1990. február 10.

Domokos Géza közölte, hogy az RMDSZ nevében semmilyen tárgyalást nem folytatott az önmagát Független Magyar Pártnak nevező szerveződéssel, Vincze Jánosnak semmilyen meghatalmazást nem adott arra, hogy a szövetség nevében pártot szervezzen. /RMDSZ-hírek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. március 18.

Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1990. március 23.

Márc. 23-án Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, az RMDSZ elnökét és áttekintették a marosvásárhelyi véres eseményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1990. április 18.

Domokos Gézával készített interjút Octavian Bratila, a Kriterion Kiadóról kérdezte. Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója közölte, hogy az utóbbi hónapokban sok könyvet kiadtak. A jövőt illetően azonban aggódik, a román nyomdaipar ugyanis nem hatékony és elavult. A könyv egyre nehezebben kap helyet a nyomdai tevékenységben. A jelenlegi helyzetben már-már általános az erőszak, az intolerancia. "Nem vagyunk kivétel." Minden diktatúrától szabaduló társadalom "megismétli ugyanazok a struktúrákat." Bratila Radu Campeanu választási programját idézte: a nemzeti kisebbségnek kulturális segítséget fog nyújtani. Domokos megjegyezet: nem ért egyet az elhangzottakkal, mert amit nyújtanak, azt vissza is vonhatják. Az emberi és nemzetiségi jogoknak maguktól értetődőknek, törvény által meghatározottnak kell lenniük. /Octavian Bratila: " Én hiszem egész lényemmel" Interjú Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 23.

Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 15.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Szőcs Géza, a szervezet főtitkára írta alá a felhívást, melyben kifejtették: félő, hogy az erőszak kiterjed az ország más részeire is. Azok az erők, amelyek eddig is fenyegetően léptek fel az RMDSZ-szel, a magyarság jogos követeléseivel szemben, provokációra használhatják fel a jelenlegi feszült helyzetet. Felkérnek minden romániai magyart, hogy tegyenek bizonyságot józanságról és önmérsékletről. Az RMDSZ a türelmes párbeszéd híve. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

1990. június 26.

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i ülésén Domokos Géza sikerként érzékelte, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó téziseket az alkotmányozó gyűlés jún. 19-én megszavazta. Az Elnökség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy képviselőház a nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján államellenes cselekedetnek minősítették a területi szeparatizmust, ezt kiterjesztették a "szegregációs" jellegű szeparatizmus bármely formájára. Ez a fogalmazás lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja a törvénytervezet ellen szavazott. Az RMDSZ kiemelt jelentőségűnek tartja az államosított vagyon feletti tulajdonjog visszaállítását az 1947. dec. 31-i állapotok szerint. /Az RMDSZ Országos Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1990. július 1.

Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1990. július 8.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Domokos Géza /Brassó, 1928. máj. 28./ képviselő Bukarestben él, a Kriterion Könyvkiadó vezetője, az RMDSZ elnöke. Szükség van a magániskolákra is, az egyházaknak vissza kell kapniuk iskoláikat. A legsürgősebb az alkotmány, majd a nemzetiségi törvény megalkotása. Előrelépés van a magyar sajtó terén, ötvenvalahány magyar lap, folyóirat, kiadvány jelenik meg. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1990. július 11.

Bukaresten júl. 11-én megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök: Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt, főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló Kriterion Alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás, nyomda, népművészeti műhelyek, tanfolyamok, ösztöndíjak, nemzetközi cserekapcsolatok. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13.; Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1990. július 17.

Júl. 17-én Iliescu elnök találkozott az RMDSZ képviselőivel, Domokos Géza elnökkel, Szőcs Géza főtitkárral, Verestóy Attila szenátorral és Pillich László képviselővel. A gazdasági helyzetről és a magyar kisebbség sajátos problémáiról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

1990. július 20.

A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./

1990. július 26.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 25-i számában kifejtette: "Király Károly nem fogadta el azt, hogy nem veszünk részt a kormányzásban. Kérdem, vállalhat-e részt az RMDSZ egy olyan kormányban ? például egy kisebbségi tárca élén - , amelyiknek nincs programja, elképzelése a kisebbségek kérdéséről?" /Király-Domokos vita az RMDSZ-ről. = Népszabadság, júl. 26./

1990. július 29.

Júl. 28-án megalakult a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Szervezetek Ligája az emberi jogok, a kisebbségi jogok védelmezése céljából. Az RMDSZ részéről Király Károly írta alá a csatlakozást, akit a Liga ideiglenes elnökének választottak meg. Másnap, júl. 29-én az RMDSZ vezetőség cáfolta a Ligához való csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ Ezzel kapcsolatban Király Károly közleményben adta hírül, hogy a júl. 28-i ülés előtt volt a Ligának egy ülése máj. 11-én, amelyen Domokos Géza aláírta a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1990. július 30.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Iliescu elnöknek írt júl. 30-i nyílt levelében kérte, gy a prefektúrák összetételének meghatározásakor vegyék figyelembe a kormány kérésére az RMDSZ helyi szervezetei által beterjesztett javaslatot: a magyar lakosság egyes megyékben való számarányának megfelelően nevezzék ki a prefektust, a helyettesét /alispánt/ és a többi vezetőt. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

1990. augusztus folyamán

Júl. 20-21-én Csíkszeredában ülésezett az RMDSZ országos választmánya. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az "országos választmány megvitatta az RMDSZ gazdaságpolitikai elképzeléseit. Ennek során a Romániai Magyar Kisgazdapárt ismertette a mezőgazdasági tulajdonviszonyainak átalakítására vonatkozó felfogását, beszámolt eddigi eredményeiről és a gazdakörökkel kialakított feladatmegosztásról." Ez is mutatja, hogy az RMDSZ és a Romániai Magyar Kisgazdapárt szorosan együttműködik. A sajtókonferencián Domokos Géza, az RMDSZ elnöke társszervezetnek nevezte a Romániai Magyar Kisgazdapártot. /Kozma Szilárd: A nézetazonosságért. = Kisgazdák Lapja (Csíkszereda), aug. - 15. sz./

1990. szeptember 23.

Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából Háromszék ünnepelte nagy fiát. Sepsiszentgyörgyön szept. 22-23-án Mikes-ülésszakon olvastak fel dolgozatokat, Zágonban pedig ökumenikus istentiszteleten emlékeztek rá az egybegyűltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szept. 22-én Sepsiszentgyörgyön tudományos Mikes-ülésszakot tartottak, szept. 23-án az ökumenikus istentisztelet alkalmával szűknek bizonyult a földrengéskor megrongálódott zágoni református templom. Délután többek között Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke és Czine Mihály irodalomtörténész mondott beszédet. /Takács Éva: Mikes emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1990. szeptember 26.

Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1990. november 10.

Sütő András Domokos Gézához, az RMDSZ elnökéhez írt levelében kérte, hozzon létre az RMDSZ egy bizottságot, amelyik kivizsgálja a marosvásárhelyi márciusi eseményekkel kapcsolatban Ion Scrieciu tartalékos tábornok alaptalan vádaskodását, aki a történtekért Tőkés Lászlót, Király Károlyt és Sütő Andrást tette felelőssé. Ion Scrieciu a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvintul Liber napilap ok. 2-i számában közölte úgynevezett memorandumát, melyet megküldött Robu legfőbb ügyésznek. Ennek a memorandumnak minden szava hazugság, az a célja, hogy az igazi bűnösök homályban maradjanak, köztük Ion Scrieciu is. /Sütő András: Domokos Gézának, az RMDSZ elnökének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10-11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-356




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998