udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 168 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-168
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Domokos Péter

1991. február 10.

Többen nehezményezték, hogy Smarandache Nitu, a Kovászna megyei érdekvédelmi szövetség elnöke védelmébe vette Ion Aurel Agache volt milicista őrnagyot. Nitu elmondta, hogy a Kovászna megyei rendőrségtől felkereste őt egy ezredes és kérte, ismerjék el mártír-hősnek Agache őrnagyot. /Domokos Péter: Csúsztatás az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

1991. december 10.

Többen nehezményezték, hogy Smarandache Nitu, a Kovászna megyei érdekvédelmi szövetség elnöke védelmébe vette Ion Aurel Agache volt milicista őrnagyot. Nitu elmondta, hogy a Kovászna megyei rendőrségtől felkereste őt egy ezredes és kérte, ismerjék el mártír-hősnek Agache őrnagyot. /Domokos Péter: Csúsztatás az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

1992. június 6.

Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

1993. július 27.

Úgy látszik, nem volt hiába Corneliu Vadim Tudor következetes cigányellenes uszítása, mert jún. 24-én Ploiestiben megalakult az Antonescu nevét viselő Cigányság Elleni Harci Szervezet, jelentette a Romania Libera, több megyei szervezetük is van. A Ku-Klux-Klan példáját veszik alapul. A tagok hűségesküvel fogadták meg a románok ellen vétő cigányok kegyetlen megbüntetését. Gyújtóbombákat, bénító permetet, gránátokat, fegyvereket szereznek be. /Domokos Péter: Kezdődik a cigányirtás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27., Megszületett a román Ku-Klux-Klan! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), B. T.? Bukarest: A fasiszta diktátor neve alatt. Román Ku-Klux-Klan a cigányok ellen. = Magyar Hírlap, júl. 27./

1993. október 1.

Ismét verekedtek a rendőrök! - így kezdődik a tudósítás. Kézdiszentkereszten szept. 25-én éjjel a piactéren levő bárból két rendőr be akart vinni egy fiút az őrszobába, két barátjuk kiszabadította őt, egyiküket elkapták a rendőrök és megverték, majd kényszerítették, hogy az általuk diktált jegyzőkönyvet aláírja. Letartóztatták mindhármukat /Csavar Jánost, Pál Árpádot és Kovács Vincét/, azóta semmit sem tudnak róluk a szüleik. Az ügyészségen elmondták, hogy nem adtak ki letartóztatási parancsot. A rendőrség verziója szerint a három fiatalember bántalmazta a rendőröket, és utólag mindhárman beismerték tettüket. Az újságíró hiába kereste a rendőrparancsnokot, illetve a megyei ügyészt, nem tudta őket elérni. /Domokos Péter: Ki kit vert meg Kézdiszentkereszten? Fogdában a legények, szabadon a rendőrök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

1995. március 18.

Az 1990 márciusi eseményekre emlékezve Domokos Péter megírta, hogy 1990. febr. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, amely 1990. márc. 4-én Gyulafehérváron országos tüntetést szervezett. Ezen a tüntetésen jelen volt Nicolae-Doru Popescu, a Cuvintul romanesc kanadai román nyelvű vasgárdista újság munkatársa, aki a helyszínen levő tévériporternek nyilatkozta: "Nem működünk együtt a magyarokkal, akik annyi lelki gonoszságot okoztak." A román hatóságok a véres marosvásárhelyi események idején, 1990. márc. 20-án három kanadai állampolgártól megvonták a tartózkodási engedélyt és felszólították az ország elhagyására. A három érintett: Nicolae-Doru Popescu, Gheorghe Balasu és Mihaela Moisin, közülük az első kettő az említett Cuvintul Romanesc munkatársa. Ugyanezen a napon Petre Roman miniszterelnök kijelentette: "Előfordulhat, hogy a marosvásárhelyi események előkészítésében benne van a Vasgárda keze is." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

1997. február 28.

Petrás Mária, az első csángó iparművész a Szeret melletti Diószénban született. Korán megmutatkozott rajztehetsége, szövő, hímző tudása, gyönyörű énekhangja, de ez otthon soha senkit nem indított arra, hogy foglalkozzon vele. A tízosztályos iskola után szőlőmunkás lett a faluban. 1975-ben Brassóban beiratkozott a grafikai népfőiskolára, közben férjhez ment egy román fiúhoz. Két gyermeke született, majd elvált férjétől. 1990-ben azután megismerkedett Kallós Zoltánnal, belépett a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségébe. Júliusban szóltak, hogy a szövetség tíz embert küld Magyarországra, Domokos Péter Pál születésnapjára. Petrás Mária elvitte rajzait. Csőke Antal megnézte ezeket a rajzokat és segített abban, hogy a bekerülhessen Budapesten a Nemzetközi Előkészítőbe, ugyanis Csoóri Sándor közbenjárására az előkészítőben tíz helyet szereztek a moldvai csángóknak. Petrás Mária megkezdte tanulmányait, nehezen ment a felzárkózás. Végül kiváló eredménnyel végezte el a főiskolát, majd kapott két évre ösztöndíjat a mesterképzőben. Érden és Jászberényben kiállította kerámiáit, festményeit. /Kóka Rozália: Panaszkodás Istennek. Petrás Mária, az első csángó magyar iparművész. /Moldvai Magyarság, febr./

2002. szeptember 27.

A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelő röplapokat osztogattak a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye több településén - közölte szept. 26-i számában az Adevarul című napilap. A román lap szerint az irredenta röplapokat az internetről töltötték le, és fénymásolóval sokszorosították a budapesti székhelyű Magyar Revizionista Mozgalom szélsőséges szervezet helyi szimpatizánsai. "Magyarország megszállt ország, mivel jelenlegi határain túl a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek szülőföldjükön olyan országok elnyomása alatt, amelyek még nem is léteztek, amikor ezek a földek Magyarországhoz tartoztak" - idézett a röplapok tartalmából az Adevarul. /A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ A román sajtóban nagy port felvert röpcédula-ügyet kérte számon Adrian Casunean Vlad kormánypárti parlamenti képviselő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) vezetőitől. Victor Raica, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének elnöke ugyanis azt állította, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyei kórházban magyar nyelvű, területkövetelő röpcédulák tűntek fel. Végül kiderült, hogy a helyszínelés nem erősítette meg a röpcédulák létezését és terjesztését. /Domokos Péter: Légből kapott cédulák. Nem találtak bizonyítékokat Raica állításaira. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2002. november 1.

Sepsiszentgyörgyön a levéltár kiköltözik az épületből, ezzel kiürül a Lábas Ház. A város tulajdonába kerül a hányatott sorsú épület. Három évvel ezelőtt a Belügyminisztérium a művelődésügyi tárcának adta át az ingatlant, és az elképzelés szerint ide költöztették volna a Keleti-Kárpátok Múzeumát. A döntés nagy felháborodást váltott ki a város vezetőségében, amely megpróbált mindent elkövetni azért, hogy Sepsiszentgyörgy tulajdonába kerüljön a Lábas Ház. Idén az RMDSZ-PSD protokollumba is bekerült a történelmi hagyományokkal rendelkező épület ügye. Most először ígéret hangzott el, hogy a jövő heti kormányülésen megszületik a határozat. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, hogy alapítványok, civilszervezetek székházát alakítják majd ki az épületben. A jövő évi költségvetésben elkülönítenek majd egy összeget a legsürgetőbb munkálatok elvégzésére. Ezt követően restaurálási tervet kell készíteniük. /Domokos Péter, Farkas Réka: A városé lehet a Lábas Ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2002. december 7.

1979-ben Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban - a Népi Művészeti Iskola keretén belül - Tankó Albert vezetésével fafaragó osztály működött. Az egyik tag felvetette, hogy hozzanak létre egy faragó klubot. A tagok azóta is havonta találkoznak. 1994-ben aztán önálló szervezetként létrejöhetett az udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége. 1995-ben pedig székelyudvarhelyi székhellyel megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ), a tárgyi kultúra szerves fejlődését elősegítő, érdekképviseletet is ellátó, független nonprofit szervezet. A szövetség különböző néprajzi tájegységekben működik, hét regionális csoport létesült: az udvarhelyszéki Faragók Szövetsége, a csíki Varga Károly Faragóegylet, a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszegi Hagyományőrző Csoport, a sepsiszentgyörgyi Hagyományőrző Kör, az Alsócsernátoni Alkotók, a gyergyóalfalusi Domokos Péter Egylet valamint a kézdivásárhelyi Hagyományőrzők Egylete. A szövetség állandó tagjainak száma 300 körülire tehető. Foglalkoztatási terület szerint több csoport különböztethető meg: fafaragás, népi szobrászat, kerámia, csontfaragás, textilhímzés, szövés, bútorfestés, fonatkészítés, nemrég pedig a nemezelés is megjelent. Nagy-Imecs Zsuzsánna szövetségi ügyvezető elnök segítségével időközönként megjelenik a Forgórózsa lap, egy népművészeti tájékoztató, amelyben az érdekeltek olvashatnak a szövetség tevékenységéről. /mlf: Hogyan tovább romániai magyar népművészet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2003. január 30.

Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. február 3.

A faipari vállalkozók febr. 1-jén hatodik alkalommal szervezték meg hagyományossá vált, Fabuli elnevezésű találkozójukat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvényt alkalmi bútortörténeti kiállítás egészítette ki. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, a faiparban tevékenykedők 1929-ben az 50. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeumnak gazdasági kiállítással és kétszáz oldalas emlékkönyvvel tisztelegtek, ugyanakkor több ízben is támogatták az intézményt. A kommunista rendszerben az emberek sok értékes iratot megsemmisítettek. "Nem merték őrizni a koronás címert viselő dokumentumokat, ezért elégették például az iparosotthon tevékenységét bizonyító könyvtárnyi iratokat" - tette hozzá. /Domokos Péter: Faipari fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 5.

Sikkasztás, hűtlen vagyonkezelés és okirat-hamisítás vádjával indít bűnvádi eljárást a gazdasági rendőrség Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezérigazgatója ellen. Egy héttel korábban a rendőrség még nem nyilatkozott a társulatnál folytatott könyvviteli ellenőrzés során tapasztaltak jogi besorolásáról. A vizsgálat megállapította: a Jókainé Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány révén bonyolították le a valuta kezelését. A pénzügyi ellenőrök sokallták a telefonszámla-keret túllépését, valamint a külföldi vendégszereplések számát is. A színigazgató cáfolta az ellene felhozott vádakat. Nemes Levente úgy gondolja, valószínűleg az alapítvány és a színház közötti tranzakciókat minősítette hűtlen vagyonkezelésnek a rendőrség.Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a színház költségeit csak a helyi önkormányzat kérheti számon. /Domokos Péter: Bűnvádi eljárás Nemes ellen. Hűtlen vagyonkezeléssel vádolják a színházigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2003. február 12.

Nemsokára új magyar nyelvű, erdélyi terjesztésű hetilap megjelenése várható: a brassói Nest Media Kft. ötezres példányszámban szándékozik kiadni az Erdélyi Figyelőt. A tizenhat oldalas, színes képes magazint ugyanaz a Monitorul de Brasov jelenteti meg, amely 1998- 2000 között adta ki átlagban ötezres példányszámban Kovászna megyében a Háromszéki Figyelő hetilapot, amely később napilapként működött. A Monitorul sajtótröszt egyetlen magyar kiadványát két évvel ezelőtt veszteségesnek ítélte és megszüntette a Nord Est Medianet Rt. Az Erdélyi Figyelőt most a sepsiszentgyörgyi Lucian Bitai szervezi, a Kovászna Medianet Rt. volt igazgatója, akit 2000 őszén a Háromszéki Figyelő szerkesztősége azzal vádolt, hogy a kiadvány bevételének nagy részét elsajátította. Egy román nyelvű hetilap kiadására is készülnek Kovászna megyében. Az ortodox húsvéti ünnepekre időzíti megjelenését az Observatorul de Covasna hetilap a sepsiszentgyörgyi Idmix Kft. vagy egy kolozsvári vállalkozás kiadásában. /Domokos Péter: Új lapok indulnak. Két kiadvánnyal gazdagodik Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2003. február 17.

Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2003. február 18.

A Moldvai Magyarság folyóirat idei első számában Bilibók Jenő ismertette a Pusztinán, az általános iskolában magyarul tanuló diákok új ingyenes lapját, az Első Magyarórát. Mirk Szidónia-Kata Halász Péternek a moldvai magyarok néprajzáról szóló, Bokrétába kötögetem vala című kiadványról közölt ismertetőt. Demény Lajos a csángó-magyar kérdésnek 1857-ben a moldvai ideiglenes országgyűlésen felvetett történetét idézte fel. Domokos Péternek a 19. századi sematizmusokról közölt adatait hozta ez a szám. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2003. február 28.

Jogerős ítélet született Bitay Izabella újságírónő ügyében. A csalás és befolyással való üzérkedés vádjával elítélt sepsiszentgyörgyi újságíró, a bukaresti National napilap, majd az Europa FM rádió háromszéki tudósítója hamarosan megkezdheti két év börtönbüntetésének letöltését. A sepsiszentgyörgyi hírlapírót tavaly ítélte két év szabadságvesztésre a megyei törvényszék, és a döntést febr. 25-én jogerőre emelte a bukaresti Legfelsőbb Bíróság. Aznap a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta, és őrizetbe vette az újságírót. A vádirat szerint 2000 májusa és júniusa között Bitay 11 személynek ígért ausztriai idénymunkát egyik ismerőse tiroli moteljénél. Elkérte az érdekeltek útlevelét, hitelesített egészségügyi igazolását és fejenként félmillió lejt. Az újságíró előbb halogatta az ügyintézést, majd kerülte a károsultakkal való találkozást, akik augusztusban feljelentést tettek ellene. A nyomozás alatt Bitay hat panaszosnak visszaadta útlevelét és pénzét, a lakásán folytatott házkutatás során azonban a rendőrség több útlevelet talált nála. Az ellene felhozott vádakra Bitay azzal védekezett, hogy csak az iratok fénymásolatait vette át, a kenőpénzt azonban nem. A védelem a vádlott büntetlen előéletére, fiatalkorára és kiskorú gyermekére való tekintettel kérte Bitay felmentését, ám a törvényszék csalás és befolyással való üzérkedés miatt két év börtönbüntetéssel sújtotta az újságírót. Bitayt egy polgári perben a bíróság tavaly 17 millió lej visszafizetésére kötelezték, az összeget tömbházbeli szomszédaitól gyűjtötte össze egyéni vízóra felszerelése céljából. A pórul járt lakók nem kapták vissza pénzüket. /Domokos Péter: Bitay rács mögött. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28.

2004. augusztus 30.

Segesváron a 18 romániai kisebbség jött el a harmadik alkalommal megrendezett Pro Etnica kisebbségi fesztiválra. Idén a vers és a folkzene volt a rendezvény visszatérő eleme. A táncelőadások mellett kiállításon, kézműves vásárban mutatkozhattak be az etnikumok. Emellett tudományos értekezletre is sor került, ahol a kisebbségi jogokról, illetve a vallásgyakorlásról esett szó. Színpadon mutatták be műsoraikat az albán, örmény, aromán, bolgár, horvát, zsidó, szász, görög, olasz, macedón, magyar, lengyel, roma, lipován, rutén, szerb, tatár, török és ukrán tánccsoportok. A romániai magyarokat a segesvári Kikerics népes csoportja és a gyergyóalfalusi Domokos Péter Pál Együttes képviselte fergeteges sikerrel. /Vajda György: Átalakulóban a seregszemle. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2005. február 9.

A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

2005. október 4.

Október 3-án szerény közönség előtt mutatkozott be Sepsiszentgyörgyön az Új Magyar Szó országos napilap. Domokos Péter területi tudósító megnyitója után az előd adósságát törlesztette az új szerkesztőség. A nemrég megszűnt Romániai Magyar Szó tavaly tárcanovella-pályázatot hirdetett, melyre közel százötven pályamű érkezett, de a csődhelyzetben nem adták át a díjakat. Ezt átvállalta az Új Magyar Szó, és Szonda Szabolcs, a régi és új lap munkatársa átadta az első díjat Váry O. Péternek, a Háromszék munkatársának, valamint a különdíjat a szintén sepsiszentgyörgyi dr. Tompa Enikőnek. /(sz.): Váry O. Péter novelladíjas = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2005. november 25.

Nem avatkozik be a speciális intézménynek számító Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság vezető tisztségeinek kérdésébe, de az RMDSZ igényt tart a háromszéki rendőrség egyik parancsnokhelyettesi posztjára – jelentette be Albert Álmos, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke. Albert szerint van olyan magyar nemzetiségű rendőrtiszt, aki megfelel a beosztás elfoglalásához szükséges feltételeknek. /Domokos Péter: Főrendőrhelyettest akar az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. november 25.

Öt-tíz évig nem lesz megfelelő székhelye a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Sepsiszentgyörgyi Főiskolájának (SF), mert nem tudja átvenni a városi önkormányzatnak az erre a célra kiszemelt Szakszervezetek Művelődési Házát (SZMH) a hasonló romániai ingatlanokat kezelő Sind Romaniától. A főiskola évek óta súlyos teremgondokkal küszködik, ezért Albert javasolni fogja a városi képviselőtestületnek a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt a Mezőgépészeti Gimnázium, valamint a sepsiszentgyörgy-ószemerjai Kiss Árpád Általános Iskola átszervezését úgy, hogy előbbi 2006-ban adja át épületét a BBTE-tagozatnak, utóbbi pedig ossza meg tantermeit a már meglévő posztliceális oktatási intézménnyel, illetve a főiskolával. /Domokos Péter: Otthonkereső főiskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. december 12.

Nemzetközi felügyelettel történő helyzetrendezést kért Székelyföld autonóm státusához az ENSZ Biztonsági Tanácsától, valamint az ENSZ főtitkárától a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Sepsiszentgyörgyön december 10-én megszavazott küldöttgyűlési állásfoglalás értelmében. Ebben követelte az SZNT, hogy tekintse a világszervezet kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését, illetve felszólította a tanács Románia törvényhozó testületét Székelyföld autonómia statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. A hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását és a romániai magyarság érdekeivel ellentétes politizálás megszűntetését. A tanács egyik elfogadott nyilatkozata szerint „Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája”. Csapó József, az SZNT elnöke tájékoztatójában ismertette, hogy Koszovóban és a Dnyeszteren-túli területen támogatják a területi autonómiát. Szerinte Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne az ehhez hasonló megelőző megoldás, mint az utólagos helyzetrendezés. A Kovászna megyei román civil szervezetek, és pártok elnökei szerint Románia alkotmányát súlyosan sérti a Székely Nemzeti Tanácsnak a területi autonómiára vonatkozó követelése. Közzétett állásfoglalásukban felkérték az állami hatóságokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket az etnikai szeparatizmust támogató kezdeményezések visszaszorítására. /Domokos Péter: Az SZNT megelőzné a konfliktusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ ,,Határozott, egységes képviselettel minden akadályt leküzdhetünk előbb vagy utóbb” – jelentette ki Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A Székely Nemzeti Tanács 96 küldötte volt jelen. Csapó József precedens értékűnek nevezte, hogy az EP idén márciusban jelentésben szorgalmazta a romániai magyar közösség védelmére a szub­szi­diaritás és autonómia (önkormányzatiság) elveit tiszteletben tartó intézkedéseket. Az autonómiastatútum ismételt parlament elé terjesztésére azért volt szükség, mert így tudták bizonyítani az EU előtt, hogy a román parlamentben nincs meg az a demokratikus gondolkodás. A gyergyóditróiak ügye a Strasbourgi Emberjogi Bíróság előtt van, és üzenet értékű, hogy elfogadták, iktatták beadványukat. Szász Jenő egy felmérés adataira hivatkozva állította: az erdélyi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja a területi és a személyi elvű autonómiát, mint az EU-csatlakozást. ,,Nagy gond, hogy Romániában a magyarság nem akar, nem tud, képtelen közös erőként fellépni Székelyföld területi autonómiája és az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája érdekében” – jelentette ki Gazda József, aki kérte, az SZNT szólítsa fel az RMDSZ-t, vonja vissza a kisebbségi törvényt és szüntesse meg az erdélyi magyarság ellen irányuló politizálást. Az SZNT testülete több határozatot, nyilatkozatot és állásfoglalást fogadott el. Elfogadták, hogy 2006. március 15-én Székelyudvarhelyen székely nagygyűlésen tesznek ismételten hitet az önrendelkezés mellett, és júniusban Gyer­gyóditró lesz a helyszíne egy hasonló tömegtüntetésnek. /Farkas Réka: Sikerek, kudarcok, lehetőségek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2005. december 19.

A szavazás újabb négyéves mandátumra hatalmazta fel Albert Álmos elnököt az RMDSZ háromszéki területi szervezet élén a hét végén megtartott tisztújító ülésen. Albert Álmos tervei között első helyen szerepel tavasszal a 76 települési szervezet újjáalakítása, majd a heti rendszerességű kapcsolattartás kialakítása a parlamenti képviselettel, megyei- és városi tisztségviselőkkel. /Domokos Péter: Albert elnök maradt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2005. december 19.

Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ új igazgatója csakis az általa javasolt változtatások mellett hajlandó aláírni a szerződést. „Azt tanácsolom Bocsárdi Lászlónak, kérje ki szakemberek véleményét, mielőtt meggondolatlan lépésekre szánná rá magát, azaz eldöntené, hogy nem írja alá a szerződést” – nyilatkozta Kalamár György, a vizsgabizottság elnöke. Bocsárdi elmondta, igazgatói pályázatának fő irányvonala a közönség felé való nyitás, célkitűzése egyértelmű, de ha ezt nem teszik lehetővé, akkor a megbízatást nem tudja vállalni. /Domokos Péter, Tapasztó Péter: Bocsárdira várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2005. december 20.

Hatvanegy évvel Magyarországra menekítése után hazatért a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz (SZNM) egy-egy római mécses, vörösréz tokos fülesbalta, valamint rézcsákány a Zalaegerszegi Múzeum segítségével. A műtárgyak a hét végén érkeztek meg Háromszékre. A budapesti művelődési tárca vezetőjének engedélyével hozták át a küldeményt a határon. A tárgyak hazaszállításának ügyintézése két évet vett igénybe. Garamvölgyi György Zala megyei önkormányzati elnök, és Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor közreműködésével. Vándor László, a Zalegerszegi Múzeum vezetője fiatal muzeológusként, harminc éve bukkant rá a „Lelőhely: Zalaegerszeg, 1945, Vasútállomás” feliratú ládára. Rövid nyomozás után kiderítette a tárgyak drámai történetét. 1942 őszén a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége arról döntött, hogy az SZNM-nek legértékesebb tárgyait be kell csomagolnia biztonságos elhelyezés céljából. 1944. szeptember 2-án indult el 52, műtárgyakat tartalmazó ládával a múzeum értékeit menekítő szerelvény. A vonatot Zalaegerszegen 1945. március 29-re virradóan szovjet légitámadás érte. Megsemmisült a korabeli leltár szerint 23 805 leltári-, 1487 néprajzi, 3072 régészeti és 1723 képzőművészeti tárgy, valamint 2050 könyv. A magyar állam két alkalommal szolgáltatta vissza az SZNM-nek a megmaradt tárgyakat, 1947-ben és 1950-ben. Utóbbiakat a hétvégi átadási ünnepség alkalmából kiállították. /Domokos Péter: Hazatértek a műtárgyak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2005. december 21.

A Budapesten vendégrendező Bocsárdi László aláírta az eredeti, tehát nem módosított szerződést, ezzel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója lett. Előzőleg még azt nyilatkozta, hogy csak az általa kért változtatások esetén írja alá a dokumentumot. Kifogásolta, hogy az önkormányzat meghatározta bevételi terv teljesítése művészileg értéktelen előadások megrendezésére kényszeríti. Keresztélyi Irma, a művelődési bizottság elnöke rossz néven vette, hogy Bocsárdi garanciavállalást követelt a képviselőtestülettől a szerződési feltételek három hónap múlva esedékes újratárgyalására. /Domokos Péter: Bocsárdi László aláírta szerződését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2005. december 22.

December 21-én mutatták be Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kúriák földje Háromszék című könyvet, amely hiteles képet nyújt pusztuló épített örökségünkről, hangzott el a telt házas rendezvényen. Sepsiszéki Nagy Balázs, a kötet szerkesztője írta: ,,székelyföldi viszonylatban Háromszéken épült a legtöbb kisnemesi udvarház, s habár a huszadik század folyamán közel félszáz végérvényesen eltűnt közülük, e tájegység még mindig felbecsülhetetlen értékű, és alig ismert örökséget őriz”. Jobbára helybéli szakemberekből, fotósokból álló csapat készítette ezt az albumot. Nagy Balázs kijelentette: várakozással bocsátják útjára ezt a könyvet, mert a megye kúriaállományának egyharmada pusz­tulóban van. /(mózes): Kúriák földje Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./ A könyv Sepsiszéki Nagy Balázs szerkesztésében, nagyszámú szakember közreműködésével és a Kovászna Megyei Tanács anyagi támogatásával készült. /Domokos Péter: Menthető az épített örökség? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2005. december 28.

Újabbkori kisajátítással, valamint elvtelen lobbizással vádolta karácsony harmadnapján kiadott közleményében Florin Tohaneanu sepsiszentgyörgyi ortodox esperes a kormányt, az RMDSZ-t és a Kovászna Megyei Tanácsot a Román Nemzeti Bank (BNR) egykori székháza körül kialakult tulajdonjogi vitában. Állítása szerint tavaly december végi határozatában az Adrian Nastase vezette kormány átadta az ingatlant a Kovászna és Hargita megyék görögkeleti püspökségének (ECH), s az átadást megerősítette január közepén a Tariceanu kabinet is. A megyei önkormányzat megfellebbezte a döntést Mona Musca művelődési tárcavezetőnél, de a minisztérium visszautasította a megyei tanács kérelmét. A közlemény szerint ezután telekkönyveztették az épületet az egyház nevére. Ez év végén azonban a megyei tanács elérte az előző kormányhatározat visszavonását. Demeter János megyei tanácselnök kijelentette, szó sincs arról, hogy az ingatlant az egyház nevére telekkönyveztették volna. /Domokos Péter: Kisajátítást kiált az ortodox egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2006. január 4.

Bár sikeresen versenyvizsgázott az Országos Rendőr-főkapitányságnál (IGP), formai okokból még késik Albert-Tóth Jakab százados beiktatása a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) parancsnokhelyettesi tisztségébe. Személyében első ízben lesz magyar nemzetiségű vezető beosztású rendőrtiszt a megyei rendőrség élén, miután 1985 őszén a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál bekövetkezett robbantásos merénylet nyomán Nicolae Ceausescu utasítására a belügyminisztérium leváltott két magyar nemzetiségű vezető beosztású tisztségviselőt. A 39 éves Albert-Tóth százados építészmérnöki és jogi oklevél tulajdonosa, illetve részt vett korábban két egyetem utáni továbbképzőn. /Domokos Péter: Magyar alparancsnok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-168




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998