udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dorian, Dorel

1997. december 4.

Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. július 2.

Jún. 30-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács. A meghívott államtitkárok, vezetők nem jöttek el, a vallásügyi államtitkár sem, Borbély László középítésügyi és területrendezési államtitkár sem, egyedül Kötő József közoktatásügyi államtitkár tisztelte meg jelenlétével a tanácskozást. Magunkra hagytak, állapította meg az újságíró. A tanácskozáson Dorel Dorian, a zsidó közösség képviselője kimondta: a parlamentben nincs semmi esélyünk. A Nemzeti Kisebbségi Tanács nyilatkozatot adott ki, ebben leszögezte, hogy "az anyanyelven folyó nevelés képezi az etnikai, nyelvi és kulturális önazonosság megőrzésének legfőbb eszközét minden közösség számára". Lehet szép nyilatkozat, kommentálta az újságíró, de ettől semmi sem változik. A kormánykoalíció ifjúsági és sportminisztere kizárta a tantárgyversenyek jutalmazottjai közül az anyanyelvi verseny nyerteseit, őket nem vitte jutalomkirándulásra Görögországba. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a maga pénzéből állja inkább a kisebbségi diákok jutalomutazását. /Zsehránszky István: Esélytelenek egymás közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2000. december 28.

Dec. 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász, a nyolc napon át - a Hanukka-ünnep idején - tartó körút, amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter, Boros János kolozsvári alpolgármester, Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A Halmos Katalin-vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvű ünnepi dalokat adott elő. Beszédet mondott Dorel Dorian, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője is. A zsinagógában Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen, Románia főrabbija mondott beszédet. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában, hiszen a város híres szülöttei között nagy írók, zeneszerzők, színészek, ismert chászid rabbik foglalnak helyet. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre, azt jelenti, nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetően - vélte Menáchem Hákohen. A judaizmus nem ismeri a bosszú, a megtorlás fogalmát, ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben - mondotta a főrabbi. Emlékeztetett, hogy Kolozsvárnak hat zsinagógája volt, és 18 ezer zsidó élt abban a városban, amelyben ma már sokszor az imádkozáshoz szükséges tíz férfiből álló minján megalkotása is gondot jelent. Az amerikai Joint Distribution Commitee zsidó segélynyújtási szervezet romániai tevékenységét ismertette a továbbiakban Zwi Feine, a Joint romániai képviselője. A szervezet 1919-ben kezdte meg tevékenységét, majd megszakításokkal működött a második világháborúig. 1990-ben kezdte el újra tevékenységét Romániában. Menáchem Hákohen, romániai főrabbi a Szabadságnak elmondta, a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt, amely félévszázaddal ezelőtti mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. /Salamon Márton László: A Hannuka gyertyácskái oltották el az auschwitzi krematóriumok lángját. A zsidóság szent városának tartja Kolozsvárt Románia főrabbija. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2001. augusztus 24.

A legfőbb ügyészség hivatalból eljárást kezdeményez Vlad Hogea, A nacionalista című kötet szerzője ellen. A Nagy-Románia Párt színeiben parlamenti képviselőnek megválasztott Vlad Hogea kijelentette: büszke arra, hogy pert indítanak ellene. Megszokta, hogy támadásoknak van kitéve, mert támadást indított ellene egy magyar szenátor (Frunda György), a roma és a zsidó közösség egy-egy képviselője (Madalin Voicu, illetőleg Dorel Dorian), de az meglepte, hogy "az ő románjai" kezet emeltek könyvére. A romániai zsidó közösségek szövetsége tiltakozott a nagyromániapárti képviselő, Vlad Hogea könyvének megjelenése ellen. A könyv megjelenése kimeríti a fajgyűlöletre szítás súlyos esetét, összeegyeztethetetlen a román alkotmány előírásaival és a büntetőjogi törvénykönyv hatálya alá esik. A közlemény szerint a Gheorghe Buzatu (NRP) szenátusi alelnök irányítása alatt álló A románok a világtörténelemben sorozat keretében Jászvárosban megjelent kötet tartalma "soviniszta, idegengyűlölő és zsidóellenes". A szövetség felszólította a román hatóságokat, járjanak el a szerzővel és támogatóival szemben, s találják meg a módját annak, hogy megakadályozhassák hasonló esetek megismétlődését. /Ügyészségi eljárás Hogea ellen. Tiltakoznak a romániai zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2002. november 18.

Életműdíjat adományozott a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművésznek. Nov. 16-án a zsinagógában Sauber Bernát, a helyi hitközség elnöke, Spielmann Mihály, a hitközség tagja és Dorel Dorian, a Romániai Hitközségek Szövetségének elnöke, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője, illetve Hunyadi László szobrászművész, egykori tanítvány köszöntötte a nyolcvankilenc éves mestert. Izsák Márton első műalkotását 1946-ban leplezték le Budapesten, utána készítette el a dési deportáltak emlékművét és - többek között - Salamon Ernő, Bartók, Eminescu szobrát. Marosvásárhelyen legismertebb alkotása a két Bolyai szobra. A Keresztelő Szent János-plébániatemplom udvarán ezelőtt három évvel leplezték le Márton Áron püspökről alkotott szobrát. Tavasszal következik az 1948-ban készült, a deportáltak emlékét megörökítő alkotásának felállítása. Hunyadi László szobrász, a mester egykori tanítványa elmondta, a Holokauszt-szoborcsoport nem csupán a zsidóság fájdalmát fejezi ki, hanem a kommunizmus áldozatait is felidézi a szemlélőben. /Antal Erika: Készül az emlékmű. Izsák Márton szobrászművészt díjazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2004. június 2.

Dorel Dorian 1997 óta a romániai zsidó kisebbség, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője, a parlamentben a kisebbségi képviselőcsoport helyettes vezetője. Az egyik legfontosabb kérdés a személyes kártérítések problémája volt, jelezte. 1990-ben a parlament megszavazott egy törvényt, amely kártérítésre jogosítja az 1945 utáni időszakban politikai okok miatt jogaiktól megfosztott személyeket. A törvényhozás nem vette számításba az 1940-44 közötti időszakban politikai okokból vagy faji megkülönböztetés folytán üldözött személyeket. A holokauszt zsidó áldozatairól van szó, valamint az áldozatok családjairól, leszármazottairól. Dorel Dorian sokat harcolt azért, hogy végül 1999 nyarán sürgősségi kormányrendelettel az 1940-44 közötti üldözöttekre is kiterjesztették azokat a kártérítési jogokat, amelyeket az 1990-ben megszavazott 118-as törvény tartalmaz. Végül külön törvény született meg, a 119-es számú törvény, amelyet később a jogfosztottak más kategóriáira is kiterjesztettek. Zsidó képviselőként harcolt az elkobzott vagy államosított kisebbségi közösségi tulajdonok visszaadásáért, amit szintén sikerült elérnie. Elérték azt is, hogy a képviselőház megszavazta azt a törvényt amely elítéli, megtiltja és bünteti az újnáci és az új vasgárdista mozgalmakat, a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Ezt a törvényt a szenátus még nem szavazta meg, sürgősségi kormányrendelet alapján azonban már életbe lépett. Megszervezték a nemzetközi jiddis színházi fesztivált Iasi-ban, működik a Hasefer Kiadó, amely évenként húsz könyvet jelentet meg jelentős példányszámban. Anyagi támogatást kaptak a zsidó templomok, zsinagógák karbantartásához, renoválásához. A marosvásárhelyi holokauszt emlékművet az állam segítségével állították fel. /Galambos Éva: Dorel Dorian, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője: Saját kisebbségem érdekeit érvényesítem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998