udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pack, Doris

2005. február 3.

A kárpát-medencei magyarság helyzetének nyugat-európai megítélésében, úgy tűnik, némi változás állt be azzal, hogy az új EU-tag Magyarország kérésére az Európai Parlament bizottsága utazott a Vajdaságba a magyarokkal kapcsolatos atrocitások kivizsgálására. A helyszíni vizsgálódás ráébreszthette a szerb hatóságokat arra, hogy véget kell vetni a bűnözőkkel szembeni felelőtlen toleranciának. Magyarország mai kormányának alig hallható tiltakozásait senki nem vette komolyan, a diplomáciai felvetésekre pedig mindig az a válasz jött, hogy egyedi esetekről van szó. Közben napi rendszerességgel magyar fiatalokat vertek agyba-főbe szerte a Vajdaságban. Az öt fős tényfeltáró delegáció hatékonyságáról, eredményeiről megoszlanak a vélemények. Doris Pack német néppárti politikus az EP külügyi bizottsága előtti beszámolójában szőrmentén fogalmazott. Úgy vélte, a szerb központi hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban keresendőek. Ettől eltérően Becsey Zsolt, az EP fideszes képviselője úgy vélte: a látogatás nyomán a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az Európai Parlamentet érintően egyaránt. A képviselő jelezte: kérték, hogy Belgrád segítsen a vajdasági régiónak abban, hogy önmagát „érvényesíteni” tudja, egyebek között uniós segítséggel. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet.” Kasza egyértelműen az állami szerveket tette felelőssé a több mint száz etnikai alapú vajdasági incidens miatt, mégis úgy vélte, immár előrelépés az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, hogy a hatóságok kezdik komolyan venni a helyzetet. /Makkay József: Kisebbségvédelmi próbakő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2005. szeptember 2.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője levélben tájékoztatta Josep Borrellt, az Európai Parlament elnökét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József ellen elkövetett merényletről. A magyar képviselő megköszönte Borrell támogatását a vajdasági incidensek kivizsgálásában, és nagyra értékelte a Doris Pack asszony vezette vajdasági és belgrádi EP- vizsgálóbizottság munkáját. A képviselő reményét fejezte ki, hogy Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök ígéretéhez híven felkutatják, és bíróság elé állítják a tetteseket. /Tabajdi tájékoztatta az EP elnökét a vajdasági robbantásról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2009. április 9.

Április 7-én a közösségi és kisebbségi jogok kérdéskörének és megbeszélésével folytatódott Pristinában az Európai Parlamenti–Koszovói Interparlamentáris Találkozó. A koszovói kisebbségi közösségek helyzetéről a pristinai parlament képviselői nyújtottak tájékoztatást. Hozzászólásában Tőkés László mélységes együttérzését fejezte ki a tömeggyilkosságokat, háborús bűntetteket elszenvedett koszovói albán közösség iránt. Becsey Zsolt EP-képviselő a koszovói albánok és a vajdasági kisebbségek helyzete között vont párhuzamot – egyenlő mérce alkalmazását igényelve valamennyi kisebbség esetében. Tőkés László rámutatott, hogy miközben Koszovó kisebbségeinek „közösségi jogokat” és messzemenő autonómiát biztosítanak – ezzel szemben Romániában és európai szinten kizárólag „a kisebbségekhez tartozó személyek” egyéni jogairól szól a politikai diskurzus. Ennek kapcsán Doris Pack képviselőasszonyt és az EP-küldöttséget felkérte, hogy – a kettős mércét kiiktatva – járjanak közben a kollektív kisebbségi jogok európai elismertetése érdekében. Doris Pack éles hangon utasította vissza az erdélyi és a koszovói kisebbségi viszonyok párhuzamba állítását. Szerinte Koszovó helyzete „teljességgel sajátos és egyedi esetnek számít”. /Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája: Szóváltás Tőkéssel Pristinában. Koszovó nem Erdély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998