udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Taracila, Doru Ioan

1994. október 14.

A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./

1995. január 29.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő 29-i tévényilatkozatában közölte, hogy Iliescu elnök elvetette Funar felszólítását, hogy a székelyföldi megyékben vezessen be szükségállapotot és intézzen beszédet a nemzethez. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/Teodor Ardelean, Funar pártjának /RNEP/ alelnöke elhatárolta magát Funar pártelnök más népet sértő nyilatkozataitól, ugyanakkor megismételte, hogy az RMDSZ fellépése súlyosan sérti az alkotmányos előírásokat. - Doru Ioan Taracila belügyminiszter kijelentette: "Az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarokat." Ez egy kisebbségi csoport, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1995. március 9.

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök márc. 9-én megbeszélést folytatott Doru Ioan Taracila belügyminiszterrel és a támogatását kérte annak érdekében, hogy az előző évekhez hasonlóan a rendőrség biztosítsa márc. 15-e békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz., Új Magyarország, márc. 9., Új Magyarország, márc. 10./

1995. március 23.

Hajdú Gábor szenátor interpellált a Hargita megyei rendőri túlkapások miatt. 1995. jan. 25-én a rendőrök agyba-főbe verték Ahalani Adrian és Veress Csaba csíkszerdai fiatalokat. akiknek 10-12 napi orvosi kezelésre volt szükségük a bántalmazás miatt. Febr. 11-ről 12-re virradó éjszakán Gyergyószentmiklóson vertek meg fiatalokat. Márc. 5-én Péter Lukács madéfalvi és Csató Imre csíkszeredai fiatalt verték meg, akik ezt orvosi látlelettel igazolták. Miért akarják a fiatalokat megfélemlíteni, kérdezte Hajdú Gábor szenátor Doru Ioan Taracila belügyminisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1995. május 2.

A klézsei incidenssel kapcsolatban Márton Árpád képviselő szóbeli kérdést intézett Doru Ioan Taracila belügyminiszterhez: kik voltak az erőszakos cselekmény szervezői, a rendfenntartó erők miért csak késve avatkoztak be, és megkapták-e a törvényes büntetést az erőszak elkövetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1995. május 10.

A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

1996. február 28.

Ion Pitulescu vezérőrnagy, a rendőrség országos parancsnoka febr. 28-án azt nyilatkozta, hogy fenntartja lemondási szándékát, csak abban az esetben hajlandó visszalépni ettől, ha bizonyos feltételeit teljesítik. Doru Ioan Taracila belügyminiszter azt állította, hogy még nem fejezték be a Pitulescu által jelzett esetek kivizsgálását. Ezt a vizsgálatot Vacaroiu miniszterelnök kérte. Pitulescu febr. 21-én jelentette be, hogy lemond, mert több esetben a bűnügyeknél nem történt meg a felelősök felelősségre vonása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./ Ugyanez az újság egy oldalon közli, mi mindent indított el Pitulescu nyilatkozata. Az Evenimentul Zilei febr. 23-i száma alapján közli, kiket tartóztattak le, illetve kik ellen indult eljárás a rendőrség parancsnokának váratlan bejelentése után, köztük van Gigi Kent, Zaher Iskandrati, stb. /Bogdán László: A tábornok, a bírák és a maffia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

1996. április 4.

Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1996. június 17.

Jún. 17-én Kerekes Károly RMDSZ-képviselő interpellált a gyűjtőgát építése miatt víz alá került Bözödújfalu ortodox, római katolikus és unitárius templomai újjáépítése, illetve kárpótlásának elmaradása ügyében. Ugyanezen a napon Doru Ioan Taracila belügyminiszter válaszolt Birtalan Ákos korábbi interpellációja ügyében: kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építését megkezdik /18,5 milliárdos építkezés/, annak ellenére, hogy a városi tanács nem adott építkezési engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 804. sz./

1998. október 1.

Doru Ioan Taracila szenátor bejelentette, hogy pártja /Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja/ létrehozta az Emil Constantinescu államfő megfigyelését szolgáló bizottságot, amely számon fogja tartani az államfő alkotmányellenes megnyilvánulásait. Ion Iliescu pártelnök a múlt héten kérte a parlament két házának sürgős összehívását azzal céllal, hogy az államfő és Radu Vasile miniszterelnök adjanak magyarázatot az ország súlyos gazdasági helyzetéről. /RTDP-indítvány Constantinescu tisztségéből való felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. szeptember 7.

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. december 14.

Dec. 13-án folytatódott a vita a parlamenti pártok képviselői között a képviselőház és szenátus vezető pozícióinak szétosztásáról. A képviselőház állandó bizottságában is a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselői lesznek többségben. Az elnöke a tervek szerint Valer Dorneanu lesz, a Nagy-Románia Pártnak egy alelnöki, egy titkári és egy háznagyi tisztség jutott. Az első ülésszak alatt az RMDSZ jelöltje, Borbély László Maros megyei képviselő tölti be a háznagyi tisztséget. Az RMDSZ is pályázott az oktatási bizottság elnöki funkciójára, ez azonban a Nemzeti Liberális Pártnak jutott. A megegyezés értelmében az RTDP a védelmi, a külügyi, a művelődési, a mezőgazdasági, a jogi, a költségvetési-pénzügyi és a gazdasági szakbizottságokat vezeti. Az NRP-nek jutott az egészségügy és a privatizációs bizottság. A Demokrata Pártnak a munkaügyi és társadalomvédelmi, az NLP-nek a tanügyi. Az RMDSZ alelnöki tisztséget kapott a helyi közigazgatási szakbizottságban és az emberi jogi bizottságban, az ipari és szolgáltatási bizottságban pedig megkapta az elnöki tisztséget. A szenátus elnöki tisztsége az RTDP-é, ezt a jelek szerint Nicolae Vacaroiu tölti majd be. Az RTDP két alelnöke Doru Ioan Taracila és Alexandru Athanasiu lesz. Az NRP a neki jutó alelnöki tisztségre Corneliu Vadim Tudort kéri fel. A Demokrata Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak egy-egy titkári tisztség jutott (Sorin Vornicu, illetve Paul Pacuraru). Az RMDSZ dec. 18-án nevezi meg jelöltjét arra az egyik alelnöki tisztségre, amelyen a demokratákkal és a liberálisokkal osztozik. Az RMDSZ 2001 első, és 2004 második szemeszterében számíthat az alelnöki tisztségre. A szakbizottságok elnöki funkcióit a következőképpen osztották el: az RTDP-nek jutottak a gazdasági, pénzügyi, külügyi, védelmi, mezőgazdasági, művelődési és jogi bizottság vezető tisztségei, az NRP szenátorai a privatizációs, az egészségügyi és a visszaéléseket vizsgáló bizottságokat vezetik, az NLP-é a tanügy, a Demokrata Párté a munkaügy és társadalomvédelem, az RMDSZ-é pedig az emberjogi és a helyi közigazgatási bizottságok elnöki tisztségei. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciói arról fognak tanácskozni, hogy az említett tisztségekre kiket kérjenek fel. /Sz. K. [Székely Kriszta]: : RTDP többség a parlament állandó bizottságaiban. RMDSZ-es szenátor az emberi jogi és a helyi közigazgatási bizottságok élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2003. június 25.

A bukaresti Adevarul napilap elkészítette a gazdasági érdekeltséggel is rendelkező honatyák toplistáját, a politikusok által leadott vagyonnyilatkozatok tartalma alapján. Az első az üzleti életben Verestóy Attila, aki 12 gazdasági társaságnál részvényes, azt beszélik - állítja a lap - fűrészáruval és ételjegyekkel foglalkozik. Verestóyt a szociáldemokrata párti Doru Ioan Taracila követi a toplistán. Hasonló helyezést ért el a liberális Dan Constantinescu, aki szintén 10 vállalkozásnál érdekelt. A bukaresti napilap szerint a szenátoroknak több mint fele végez még egyéb, fizetett tevékenységet, a törvény értelmében pedig ezeket a mellékkereseteket is be kellett vallani. Az erről szóló nyilatkozatok alapján az élvonalban Adrian Paunescu áll, aki 6 mellékállást foglal el - természetesen az ezzel járó keresettel együtt: tévéműsor-szerkesztő, egyetemi tanár, egy konstancai hetilap munkatársa, tagja továbbá a Szerzői Jogok Egyesületének, az Írószövetségnek és az Irodalmi Alapnak. A kormánypárti Sergiu Nicolaescu forgatókönyvírás, színészkedés, filmrendezés révén jut mellékeresethez, Aristide Roibu, Antonie Iorgovan és Alexandru Athanasiu jogászok mellékkeresetét pedig pedagógiai tevékenységük biztosítja, az utóbbi három egyetemen is előad. Ami az egyesületi és alapítványi tagságokat illeti, az élen a kormánypártot képviselő Adrian Paunescu és Avram Craciun áll, mindegyikük 5 ilyen jellegű szervezet tagja. /Toplistán a gazdaságilag érdekelt honatyák. Verestóy Attila a lista élén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. szeptember 2.

Az új parlamenti ülésszak szept. 1-jei, első napján megtartotta egy évig érvényes tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakcióelnöki, -alelnöki és -titkári tisztségbe visszaválasztották Verestóy Attila, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorokat. A szenátus titkárává az RMDSZ Puskás Bálint Zoltánt javasolta, őt a plénum megerősített tisztségében. A szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu mellett a régi-új alelnökök Doru Ioan Taracila (PSD) és Gheorghe Buzatu (Nagy-Románia Párt - PRM). A képviselőház plénuma szintén megválasztotta az őszi parlamenti ülésszak új házbizottsági tagjait. A parlament alsóházának titkári tisztségébe újraválasztották Borbély Lászlót; Borbély mellett a képviselőház teljes eddigi vezetőségének bizalmat szavaztak. Ezek szerint Valer Dorneanu az elnök. Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nem tartottak választásokat, ugyanis - amint azt Kelemen Atilla frakcióvezető a Krónikának elmondta - a frakció vezetőségének mandátumát az év elején újítják meg. /Salamon Márton László: Régi-új vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2004. június 30.

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2006. március 22.

Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998