udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dragomán György

2005. június 25.

Az idei könyvhéten összegyűjtött költeményeit jelentette meg a nyolcvan-egynéhány esztendős Monoszlóy Dezső (Ab Art Kiadó, Pozsony). Új verseivel jelentkezett Futás a ködben címmel Csoóri Sándor (Nap). A környezetvédő, festőművész, Lao-ce-fordító Karátson Gábor vaskos műve, Az ötvenhatos regény (Helikon) centrumában a forradalom áll. A marosvásárhelyi születésű, novelláival ismertté vált Dragomán György A fehér király (Magvető) című regénye a romániai diktatúrát idézte fel. A Vajdaságban élő Lovas Ildikó a kilencvenes évek széteső Jugoszláviájának barbár világát felelevenítő regénye, a Kijárat az Adriára (Kalligram, Pozsony). Lázár Ervin ezúttal ismert magyar mondák újramesélésére tett kísérletet A magyar mondákban (Osiris). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2005. október 18.

A magyar irodalom művelésében elért kimagasló tevékenységéért az idén öt alkotó részesül a Déry Tibor Alapítvány elismerésében, a kitüntetettek között van Lövétei Lázár László költő is. Idén három költő, Ágh István, Lövétei Lázár László és Sajó László, valamint Báthori Csaba költő, műfordító és Dragomán György író, műfordító veheti át a Kossuth-díjas író nevét viselő díjat. Lövétei Lázár László 1972-ben született Lövétén, a kolozsvári egyetem bölcsészkarának elvégzése után a csíkszeredai Székelyföld című folyóirat szerkesztője lett. A névadás öröme című verseskötete 1998-ban jelent meg Kolozsvárott, Távolságtartás című kötete 2000-ben Csíkszeredában. /Déry Tibor-díj Lövétei Lázár Lászlónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2007. február 3.

Dragomán György A fehér király című könyvének kiadói jogát tizenkét ország kiadója vásárolta meg – közölte az író jogát gondozó Magvető Kiadó. A fehér király című könyv egy kiskamasz egy évének történetét meséli el tizennyolc, egyenként is teljes műnek tekinthető novellában. A sodró lendületű alkotás a nyolcvanas évekbeli Erdély és Románia alternatív tükrének is tekinthető – olvasható a kritikákban. A Magvető Kiadó közleménye kitér arra, hogy Bartis Attila A nyugalom című regényének jogát egy németországi kiadó után amerikai könyves műhely vásárolta meg. /Dragomán György könyvsikere. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2007. november 9.

Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2008. január 28.

Londonban is sikere van Dragomán György A fehér király című regényének: a művet a Guardian, valamint a Sunday Times, a Times irodalmi melléklete méltatta a napokban. A regény egy tizennégy éves kamasz szemszögéből mutatja be a nyolcvanas évek Erdélyét, a Ceausescu-rezsim hétköznapjait. A marosvásárhelyi származású írónak ez a második kötete, a regényt Márai Sándor-díjjal jutalmazták, s jelenleg több mint húsz nyelvre fordítják. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2008. január 30.

Dragomán György marosvásárhelyi származású Budapesten élő író, műfordító legutóbbi, A fehér király című regényét 24 nyelvre fordították le. Alig 15 évesen hagyta el a szülővárosát, Marosvásárhelyt. Nemrég hazalátogatva azt mondta, már nem azt találta, amit itt hagyott. Első regénye, A pusztítás könyve öt évvel ezelőtti megjelenése után a kritikusok egy furcsa szót emlegettek: aparegény. Valójában ez nem aparegény, inkább háborús regény. Egy tizenegy éves fiú története, akinek édesapját munkaszolgálatra vitték, az apa hiánya adja a regény vezérfonalát. Tizennyolc novella összefoglaló motívuma a Duna-csatornánál lévő apa hazavárása. /Antal Erika: Egy kétnyelvű világ hangulatai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2008. január 31.

A schengeni határok életbeléptetése környékén különféle rendezvényeken emlékeznek arra, milyen sanyarú, tragikus volt a sorsuk azoknak, akik nyugatra szerettek volna utazni – Magyarországról. Nem emlékeztek azonban azokra az utakra, a megalázó határát(nem)lépésekre, amelyek Magyarország keleti határain zajlottak, de még inkább zajlottak volna. Jó néhányról tudunk. Vajon hányról nem? Például arról, hogy a Magyarországról kiutasított – P. – osztrák újságíró Nagyváradon találkozott kedvesével és Eörsi Istvánnal 1980-ban vagy 81-ben. Eörsi ezt az alkalmat használta fel arra, nem kevés szamizdatpéldányt magához ragadva ellátogasson Nagyváradra. Kőrössi P. József összehozna egy konferenciát, amelyen mesélnének egykori keleti határsértők. Azokat hívná meg, akik ma már közéletivé magasztosulak, és olyanokat, akiket elfeledtek. A szellem, a szellemi élet, a gondolkodás és a gondolat csempészeit. Talán és első körben: Adonyi Nagy Mária költő, Ara-Kovács Attila filozófust, Balla D. Károly írót, Balla Zsófia költőt, Barna Imre írót, műfordítót, Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárt, publicistát, Csaplár Vilmos írót, Füzi László írót, szerkesztőt, Gellért Gyöngyi szerkesztőt, Grendel Lajos írót, szerkesztőt, Huszti Péter színművészt, Jávor István képírót, S. Nagy Katalin művészettörténészt, Kányádi Sándor költőt, Kukorelly Endre költőt, Lászlóffy Aladár költőt, Radnóti Sándor esztétát, egyetemi tanárt, ifj. Rajk László építészt, Sáska Géza szociológust, Szendrei Lőrinc újságírót, Szőcs Géza költőt, TGM filozófust, Tőzsér Árpád költőt, Udvardy Frigyes ötvenhatos utazót, Zirkuli Péter költőt, egyetemi tanárt. És mindenki hozhatna magával még három, talán tíz másvalakit. Meghívná a déli háború katonaszökevényeit, dr. Máriást, Bozsik Pétert, a határsértőket, Tolnai Ottót, Domonkos Istvánt, Maurits Ferencet, Benes Jóskát. Határmese-konferenciájára meghívná a névházasságokba beszármaztatott feleségeket és férjeket, a nyolcvanas évek névtelen könyv-, szamizdat- és kéziratcsempészeit, Ilia tanár urat és az akkori Széchényi Könyvtár egyetemista könyvfutárjait. Bodor Ádám (A börtön szaga), Kornis Mihály (Kádár János utolsó beszéde) és Dragomán György (A fehér király) könyve szól már csak arról az örökségről, amiben élünk. /Kőrössi P. József: Határsértők – Schengen előtt, Schengen után Gyermekeimnek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./ (Az Élet és Irodalom hetilapban megjelent anyagnak a szerző által szerkesztett, kiegészített változata)

2008. március 14.

Józsa Márta, az Amíg a nagymami megkerül című regény szerzője (a Kolozsvár Társaság meghívottjaként) vállalta a közönséggel való találkozást. A hatvanas évek Kolozsvárjának gyermekkori emlékei, a rá következő évtized eszmélése, majd a nyolcvanas évek elejétől beszűkülő mozgástér és az ellenzékiség emléke szerepel a Magyarországon élő szerző regényben. „A történetek díszletek, ürügyek és keretek ahhoz, hogy valamit mondjunk a világról” – tisztázta Józsa Márta, elhárítva, hogy önéletrajzi regényről van szó. A televíziós szerkesztő-dokumentumfilm-készítő-író látás- és láttatásmódja a filmezéshez szokott szem „kameraállásait” idézi. Újszerű Erdély-képe abba a vonulatba illeszti a regényt, amelyet Bartis Attila, Dragomán György művei fémjeleznek. A regény magyarországi fogadtatására utalva Kőrössi P. József, a kötetet gondozó Noran Kiadó vezetője jelezte: elsőként a Holmi közölt részleteket belőle, ami ritkán fordul elő a rangos irodalmi folyóiratnál. /Nem(csak) Erdély-regény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2008. november 3.

Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent, második regényének román fordítását mutatta be a Polirom Kiadó Bukarestben, az általa szervezett irodalmi fesztiválon. Az 1973-ban, Marosvásárhelyen született, Budapesten élő író elmondta, Bukarest számára idegen város. Még elég jól beszél románul, holott nem gyakorolja a nyelvet. Első regényét /A pusztítás/ tíz évig írta. A fehér királyban egy kisfiú, akinek az édesapját elvitték a csatornához, meséli el a kommunizmus terrorját saját szemszögéből. Számos elismerésben részesült a regényért, többek között Márai Sándor- és József Attila-díjat kapott, több mint húsz nyelvre fogják lefordítani. /Székely Zita Bukarestben A fehér király. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2008. december 13.

Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester kapja idén a Budapesti Román Kulturális Intézet Kulturális Nívódíját; a Kultúra-díjat Dragomán György író, a Média-díjat pedig Sükösd Miklós médiakutató, egyetemi tanár veheti át december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Armanka Brindusa, a román intézet igazgatója elmondta, azokat a magyar személyiségeket tüntetik ki, akik tevékenységükkel a párbeszéden és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést szolgálják Románia és Magyarország között. Az igazgató kiemelte, hogy Kocsis Zoltán napjaink egyik legnevesebb kortárs muzsikusa, nemrég fejezte be a teljes Bartók-életmű felvételét, és többek között George Enescu (1881–1955) zeneszerző műveit is rendszeresen megszólaltatja. Beszélt Dragomán György marosvásárhelyi születésű íróról, a Kultúra-díj kitüntetettjéről, aki A fehér király című önéletrajzi ihletésű regény szerzője. A kötetet lefordították már több nyelvre, köztük románra is. Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem Média és Kommunikációs Központjának akadémiai igazgatója. /Kocsis Zoltán nívódíjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2008. december 20.

A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat legújabb számának bemutatóját december 11-én, az egyik budapesti, Dob utcai kávéházban tartották a szerzők és a szerkesztők. Tematikus számuk címe: A mi Erdélyünk. A közölt írások többnyire a régi időket idézik. Tamás Gáspár Miklós szerint Erdélyben, sőt egész Romániában a zsidóság múlttá vált. A lapszám bemutatóján Erdélyi Lajos elmesélte, életének nagyobbik részét Marosvásárhelyen töltötte, a Sütő András vezette Új Élet munkatársa volt. 1940-ben, a bécsi döntés megváltoztatta életüket. Marosvásárhely fellobogózva várta a honvéd csapatokat. Végül jött Auschwitz. A szintén marosvásárhelyi Ágoston Vilmos író, kritikus – a ’70-es évek végén a helyi területi rádió munkatársa volt, jelenleg Gödöllőn él –, írással szerepel az összeállításban. Ágoston apját munkaszolgálatra hívták be, ezzel megúszta azt, amit szerettei nem, ugyanis több családtagját elhurcolták Auschwitzba, ahonnan nem volt visszaút. Az erdélyi jelent többek között Simon Judit nagyváradi újságíró képviselte a lapban, aki azt vallja, hogy ő magyar, és a vallása zsidó. „Egyik sem zavarja a másikat. Egyik sem több, mint a másik. ” A Tompa Gáborral, a Kolozsvári Magyar Színház rendezőjével készített interjúból kiderül: az anyjának az apja volt zsidó származású. Tompa Gábor rendező kifejtette: Harag György meg Kovács György sem hagyta magát sodortatni a középszerű, népnemzeti hőbörgés által, ezért tudtak európai módon gondolkodni a színházról. Parászka Boróka, a marosvásárhelyi A Hét főszerkesztője két könyvet ismertetett. Lőwy Dániel A Kálváriától a tragédiáig című könyvében a kolozsvári zsidóság történetét dokumentálta a második világháborúig. Tibori Szabó Zoltán az Árnyékos oldalban pedig a holokauszt utáni évek eseményeit boncolgatta. Dragomán György 1973-ban született, az anyai nagymamája zsidó származású, tizenöt éves korában vándorolt ki szüleivel Magyarországra. A fehér király című regénye az utóbbi évek talán legnagyobb könyvsikere. /Kibédi Varga Sándor: Kettős identitás, dupla szorítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2009. február 23.

Dragomán György marosvásárhelyi származású magyarországi író volt a vendége Nagyváradon a hétvégén szervezett Törzsasztalnak. Az íróval Körőssi P. József, a budapesti Noran Kiadó vezetője beszélgetett. Dragomán György A fehér király című regényét 28 nyelvre fordították le. Az írónak személyes kötődése is van Nagyváradhoz, édesanyja ugyanis innen származik, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban. Dragomán György szüleivel 1988-ban települt át Magyarországra. A kitelepedést megelőzően többször is zaklatta a kommunista hatalom a családot, gyermekként attól félt az író, hogy elviszik édesapját. Körőssi P. a „félelem regényének” nevezte a meg nem nevezett diktatúrában játszódó könyvet. /Fried Noémi Lujza: Gyermekként nagyon tudunk félni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. március 2.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszékén nem csupán irodalomtanárokat képeznek, hanem az egyéb, irodalommal kapcsolatos szakmákba (kiadványszerkesztés, kritikaírás, rendezvényszervezés, korrektúra) is bevezetik a diákokat. Balázs Imre József erdélyi irodalomóráin 1918-tól mutatja be a térség irodalmát. Balázs Imre József egyetemi adjunktus a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékén 1998 óta tanít a 20. század magyar irodalmával kapcsolatos tantárgyakat. 2004-ben védte meg Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című doktori értekezését, amely 2006-ban a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában jelent meg könyv formában. 2008 áprilisától a Korunk főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vidrakönyv (Koinónia Könyvkiadó, 2006). Folyamatosan születnek doktori értekezések és államvizsga-dolgozatok is kortárs szerzők műveiről. Jentős államvizsga-dolgozatok készültek Faludy György, Bodor Ádám, Szávai Géza, Szőcs Géza, Király László, Oravecz Imre, Márton László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Dragomán György és mások műveiről. Selyem Zsuzsa a Bevezetés az irodalmi tanulmányokba című tantárgy keretében a téma a kortárs költészet, próza, dráma és esszé. A harmadévesekkel a későmodernitás (Ottlik, Pilinszky, Weöres, Mészöly stb.) és a posztmodernitás (Bodor Ádám, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos stb.) irodalmával foglalkozik. Selyem Zsuzsa 2002-ben Balassa Péter szakirányításával doktorált Esterházy Péter prózájából az ELTE esztétika szakán. Balázs Imre József elmondta: A tanszék szakkollégiuma a Láthatatlan Kollégium (LK). A Láthatatlan Kollégium 1993-ban indult Gyimesi Éva irányításával, ennek az intenzív irodalmi műhelynek 2000–2002 között Lk.k.t. néven irodalmi lapja jelent meg, Selyem Zsuzsa volt a felelős szerkesztője. Selyem Zsuzsa szerint az egyetem felelőssége, hogy tudatosítsa a hallgatókban a világszinten megjelenő kortárs elméletek eredményeit. /Bonczidai Éva: Beszélgetés a kortárs irodalom tanításáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2009. március 27.

Kevés, magyar nyelvterületen alkotó író büszkélkedhet azzal, hogy egy művét több mint húsz nyelvre lefordították. Az irodalmárok e szerencsés csoportjához tartozik a marosvásárhelyi születésű, 1988-ban kivándorolt, Magyarországon élő Dragomán György. Az író A fehér király című remekművének román nyelvű változatát (Regele alb) mutatták be Kolozsváron. Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője elmondta: a nyolcvanas években a magyar irodalomba betört a posztmodernizmus. A kilencvenes évek végén azonban változás következett be: az írók egy része visszakanyarodott a hagyományosabb prózához. Ehhez a vonulathoz tartozik Dragomán György is, aki könyvében egyszerűen, hozzáférhetően, egy tizenegy éves fiú szemszögéből ír olyan „magas” témákról, mint a diktatúra és az egyén viszonya az ilyen jellegű kormányzati rendszerhez. Elismeréssel beszélt a regényről Ildikó Gabos-Foarta, a könyv fordítója. /Potozky László: Dragomán György remekműve románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2009. május 22.

Május 20-án a Kolozsvár Társaság székházának vendége Závada Pál volt, a Magvető Kiadónál 1997-ben megjelent Jadviga párnája című regény szerzője. A Korunk Akadémia rendezvénysorozatának ez volt a harmadik estje, márciusban Szabó T. Anna költő és Dragomán György író, április végén pedig Oravecz Imre költő és műfordító jött el. /Ferencz Zsolt: Jadviga párnájától a Milotáig. Kolozsváron járt Závada Pál író. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2009. október 9.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Visszaszületés című előadása kapcsán, a szerző, Visky András által megfogalmazott kérdésre: vajon a fogságban szocializálódott egyén lehet e szabad valaha, Varga László még úgy gondolta, hogy aki rabként nőtt fel, rabként is hal meg, ha fogva tartói karmaiból ki is szabadul. Az idei irodalmi Nobel-díj idei nyertese, Herta Müller esetében viszont ez egyáltalán nincs így. Ő is „fogolyként” nőtt fel, a romániai kommunizmus idején, a román titkosrendőrséggel való együttműködés megtagadása miatt a rendszer ellenségeként volt nyilvántartva, első két kötete csak cenzúrázva jelenhetett meg. Romániai svábként, kisebbségi sorban vészelte át a rendszer üldöztetéseit, ráadásul néhány, szintén német írótársával megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű irodalmi csoportot, melynek kiáltványában meg merték fogalmazni: „a megrendelésre írott irodalom nem irodalom, az nem is létezik”. Herta Müllert tanári állásából kirúgták, majd a folyamatos zaklatások miatt 1987-ben kénytelen volt elhagyni az országot. Dragomán György, aki szintén Erdélyből menekült, ugyanazon okok miatt, mint Herta Müller, találóan fogalmaz, amikor azt mondja „az írónő kitüntetése sok olyan embernek jelent elégtételt, akinek el kellett menekülnie szülőföldjéről a diktatúra elől”. Herta Müller az üldöztetésben is tudott szabad lenni. /Varga László: Az üldöztetés szabadsága. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998