udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Draskovics Tibor

2003. szeptember 23.

Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliárdok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barátját, Alexandru Mudurát gazdagította, de az összegből jutott az üzletember nagyváradi vállalkozásának finanszírozására is - írta a múlt héten a Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva. A kétes múltú romániai nagyvállalkozó családjához többször érkeztek milliós tételek a K&H-nál történt sikkasztásban fontos szerepet játszó Montrade-től is. Szír magánszemélyek vették fel a bankból a summákat, ezeket német bankszámlákon futtatták át, mielőtt egy részük Mudurához került volna. Az Inter-Európa Bank elnöke a kifizetések kezdetekor Medgyessy Péter mai miniszterelnök volt, akit baráti szálak fűznek Mudurához. A pénzintézetnél összesen 6,2 milliárd forintot vettek fel a szíriaiak, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. A Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot a nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára. Az ügy felderítése során eddig tizenegy személyt gyanúsított meg a magyar rendőrség, közülük Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. leváltott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, valamint Hasan El Abed szír állampolgár előzetes letartóztatásban van. A többiek - Mészáros János, a Britton Kft. ügyvezetője, a cég egy másik munkatársa (mindketten a Britton Llc. kézbesítési megbízottjai), Kulcsár két asszisztense, a K&H Bank központi fiókjának vezetője - szabadlábon védekezhetnek, míg a Szíriába szökött Mahmoud Abdo ellen nemzetközi elfogatóparancs van hatályban. A pénzügyi szabálytalanságok a K&H Banknál körülbelül öt éve kezdődtek, a baloldali politikai fordulat után viszont állami milliárdokat is bevontak a tranzakciókba. Tavaly év végén kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, amelynek következtében végül a K&H Equities Rt.-hez került a pénz. Mindkét sztrádacég felső vezetésében ott van Bodnár Zoltán, akit Csillag István gazdasági miniszter vizsgálóbiztosnak nevezett ki azzal a feladattal, hogy "politikától mentesen" tárja fel: milyen összefüggés van az előző ciklus autópálya-építései és a K&H Banknál történt visszaélések között... A rendőrség véleménye szerint a kár elérheti a tízmilliárd forintot is. A banknál egyébként vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke. A Pénzügyminisztérium jelenleg a szabálytalanságokat feltáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges mulasztásait vizsgálja, ám Szász Károly, a szervezet elnöke szerint László Csaba vezetésével nem folyhat vizsgálat annak nyilvánvaló elfogultsága miatt. A kiemelt ügyfelek, illetve a Kulcsárral üzleti kapcsolatban álló személyek között sok az MSZP-s. Az Andó Sándor vezette kőbányai önkormányzatnak majd hárommilliárd forintja ragadt a brókercégnél; a polgármester elismerte, hogy ismeri Kulcsárt Attilát. Ezt egyébként Horváth Csaba II. kerületi szocialista polgármester sem cáfolta, de azt mindketten tagadták, hogy választási kampányukba részt vett volna a Bécsben lefogott szélhámos - ez egyébként egy Kulcsárnak tulajdonított feljegyzésből derült ki. A dokumentum szerint Puch László MSZP-pártpénztárnok luxusautója a Britton Kft.-től származik, amit a politikus kénytelen volt beismerni - írja a Magyar Nemzet. /A pénz útja Mudurához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2004. február 27.

A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései- Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forinttal csökkentik a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban a Sapientia Egyetemet érinti: 1894 millió forintos költségvetését 380 millió forinttal csökkentik. Az elvonás a Mocsáry Lajos Alapítványt érinti a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták. Az Illyés Közalapítvány (IKA) 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194,6 millió forintot elvontak. Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának. Az Új Kézfogás Közalapítványtól 134,6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb Alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár. Székely István, a központi státusiroda vezetője úgy gondolja, hogy a megvonások ellenére elő tudják teremteni a megfelelő költségeket. Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke leszögezte: „teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk”. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is.” Kató Béla elmondta, valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek. „Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni.” A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt: „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó. Támogatott intézmények és célok Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.) Megvonás (millió ft.) Új Kézfogás Közalapítvány 560,7 134,6 Illyés Közalapítvány 1021,2 194,6 Határon túli magyar felsőoktatás támogatása 1894 362,3 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 1023 64 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 200 30 Mocsáry Lajos Alapítvány 60 60 Segítő Jobb Alapítvány 250 150 Határon túli magyar színházak támogatása 100 5 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100 20,4 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai 1850 37,5 /Balogh Levente: Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2004. február 28.

Az új nadrágszíjmeghúzás okán ismét téma lett Magyarországon a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás is. Draskovits Tibor nemrég kinevezett pénzügyminiszter csomagja szerint az idei költségvetésből 185 milliárd forintot kell megtakarítani. Ilyenkor rendszerint felemlegetik, hogy mennyibe kerül a határon túli magyarság a magyar költségvetésnek, s vannak, akik olyan éllel teszik ezt, mintha az kibírhatatlanul nagy áldozatot jelentene az anyaország adófizető polgárainak. A határon túli magyarok támogatására a költségvetés 0,16 százalékát használják fel, a támogatás teljes összege 10 milliárd forint körül van. Sike Lajos újságíró ezzel szembeállította, hogy a határon túli magyarok mennyivel gyarapítják Magyarországot. Egyes források szerint a rendszerváltás óta 200, mások szerint 250 ezren települtek át az anyaországba erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek és kárpátaljaiak összesen. Többségében a legéleterősebb korosztályhoz tartoznak, köztük sok ezer diplomás, még számosabb jó szakmunkás. Mintegy 150 ezer áttelepült rendszeresen dolgozik és a magyar haza GDP-jét gyarapítja. Ez legalább 180–200 milliárd forintnyi értéket jelent. Tehát 10 milliárd áll szemben 200 milliárddal. Akkor ki kit támogat? /Sike Lajos: Mi sokkal többet adunk Magyarországnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2004. március 2.

Csökkentik az anyaországon kívül élő magyaroknak szánt támogatás összegét: a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta megszorító intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kisebb az összeg, amelyet a határon túli magyarok különféle támogatási formáira szántak. Eszerint kevesebb jut az Illyés Közalapítványnak, az Apáczai Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak is, a legnehezebb helyzetbe azonban mégis a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) került: a 380 millió forintos visszavonás az intézmény puszta létét veszélyezteti. Dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az intézményt teljesen váratlanul érte a magyar kormány döntése, amely megkérdőjelezi a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. Át kell hogy gondolni az egyetemépítési tervet, beleértve a marosvásárhelyi campus építési ütemét. Új szakok indítására nem is gondolhatnak, de a régieknek sem tudják majd biztosítani a működést. Több oktatóra is szükség van, tehát a fizetéseket is növelni kell. Amennyiben nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket, akkor nem teljesülnek az akkreditációs bizottság által kijelölt kötelező feltételek sem. Amennyiben nem teljesítik az előírt feltételeket, akkor visszavonják az illető szak működési engedélyét. Ugyanebben a helyzetben van a Partiumi Keresztény Egyetem. Korábban Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke a Transindex internetes portálnak felháborodását fejezte ki az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy ebben az esetben lemond tisztségéről. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azonban úgy értékelte: nem történt tragédia, inkább örülni kell annak, hogy az oktatási-nevelési támogatásra szánt összeget nem kurtították meg. /(sbá): Veszélyben a Sapientia – EMTE léte. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 5.

Mintegy 22 százalékkal csökkentették az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumnak szánt idei költségvetési keretet, tekintettel arra, hogy a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kevesebb összeget fordítottak a határon túli magyarság támogatására. Az alapítvány budapesti ülésén döntött úgy, hogy a romániai alkuratóriumnak eddig juttatott 232 millió forint helyett 51 millió forinttal kevesebbet adnak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az összeg lefaragása problémát fog okozni minden szaktestületnek, az oktatástól a művelődésig, az ifjúságtól egészen az egyházig és a sajtóig. „Valószínűleg az alkuratórium egyelőre azt teheti, hogy arányosan csökkent mindenhonnan – mutatott rá a szövetségi elnök. Markó reménykedik abban, hátha év közben sikerül az elvett összeg legalább egy részét visszaszerezni. /P. A. M.: Huszonkét százalékkal kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Pomogáts Béla nem mond le az Illyés Közalapítvány elnöki tisztségéről. Az IKA esetében az erre az évre eredetileg előirányzott 1021,2 millió forint helyett 194,6 millióval kevesebből kell gazdálkodnia. /Balogh Levente: Erdély: ötvenhárommillió forintos megvonás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2004. március 27.

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. június 29.

Jún. 25-én az Illyés Közalapítvány levélben értesítette a Szabadság szerkesztőségét, hogy szept. 30-ig tudná csak biztosítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatának eljuttatását 10 határon túli magyar szerkesztőségbe és a hírügynökség képanyagainak az elérhetőségét a két romániai magyar országos napilapnak. Az MTI híreinek a határon túli magyar szerkesztőségekhez jutását 1994-től támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala révén az alapítvány. Azóta most először történne meg a szolgáltatás felfüggesztése, amelyről Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter költségcsökkentési intézkedéseinek következtében döntött az alapítvány kuratóriuma június 7-én. Az MTI szolgáltatásainak határon túlra juttatását eredetileg az év elején kellett volna meghosszabbítani, a kényszer szülte döntésre sok vita után került sor annak a reményében, hogy az Országgyűlés közvetlen úton folytatni tudná a támogatást szept. 30-a után. A határon túli újságok, így a Szabadság számára is, alapvető, nélkülözhetetlen forrásnak számít az MTI. /B. Á.: Megszűnne az MTI hírszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a tíz évvel ezelőtti helyzet mára gyökeresen megváltozott. „Ma már minden szerkesztőségben van internet, így olcsóbban és gyorsabban hozzá lehet jutni a hírekhez, akár valamelyik hírportállal kötött szerződés alapján is” – fejtette ki az IKA titkára. Pomogáts Béla, az IKA elnöke levélben értesítette a döntésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. Ambrus Attila MÚRE-elnök elmondta, reméli, megvalósul Pomogáts ígérete, mely szerint három magyarországi képviselő beadvánnyal fordul majd a kormányhoz és a képviselőházhoz. Az elképzelés szerint a továbbiakban a határon túlra juttatott MTI-hírfolyam árának külön tételként szerepelnie kellene a magyar állami költségvetésben. Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője helytelenítette, hogy a magyar állam elvegye a határon túli magyarság támogatására létrejött IKA pénzét. Medgyessy Péter miniszterelnök a megválasztását követően azt nyilatkozata, hogy a határon túli magyarságnak juttatott támogatás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog. /Lukács János: Elzárul az MTI-csap az erdélyi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2004. július 7.

Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2004. július 16.

Magyarországi gazdasági lapokra hivatkozva a román sajtó napok óta arról cikkezik, hogy milyen gondokat okoz a magyar cukoripari vállalkozóknak és kereskedőknek az olcsóbb romániai cukor felvásárlása miatt "megélénkült magyar határ menti bevásárlóturizmus". Az Evenimentul Zilei utalt a magyarországi cukorgyártó cégeknek a magyar pénzügyi kormányhoz intézett panaszára, Draskovics Tibor pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos bejelentésére, miszerint a magyar cukortermelők védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Az EU-tagállamokban akár kétszáz kiló cukrot is bevihet egy uniós állampolgár, ha azt saját háztartásában használja fel. E szabály alapján egy határ menti magyar vagy román kereskedő (vagy bevásárló) naponta akár 80 eurós haszonra tehet szert a két ország közötti cukorár-különbség miatt. /A román–magyar határon kialakult "cukorblokádról" cikkezik a román sajtó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./

2004. szeptember 24.

Szept. 23-án, a Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott budapesti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott: aggasztóak azok a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzések, amelyek szerint csökkenne a határon túli magyarok támogatása. Vannak olyan területek, ahol a támogatás csökkenését nem tudják elfogadni. Kifejtette: kialakult a támogatások egy bizonyos rendszere, ami azt eredményezi, hogy sok határon túli intézmény számít a támogatásra, és eszerint "tervezi az életét". Ha váratlanul csökkennek ezek az összegek, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhat intézményeket. Markó Béla kiemelte: az RMDSZ nem tud egyetérteni azzal, hogy csökkentsék a magyar költségvetésből az Illyés Közalapítványnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, illetve a kulturális támogatások céljára juttatott összegeket. Azt kérte, hogy "az idei költségvetési csökkentés előtti összeghez próbáljon visszatérni a kormány". Az RMDSZ elnöke az ügyben tárgyalást folytatott Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Hiller Istvánnal, a kulturális tárca vezetőjével. Találkozik még Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel is. /Markó Béla: aggasztóak a határon túli magyarok támogatásáról szóló költségvetési előrejelzések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2004. szeptember 25.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel tárgyalt a határon túli magyarságnak biztosítandó támogatásról Budapesten. A tárgyalásokat követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára sajtóközleményt adott ki. Ebben leszögezte, hogy a magyar kormány 2005-ben az ideinél magasabb összegű költségvetési támogatást nyújt a határainkon túl élő magyarok számára. /Guther M. Ilona: Meg kell védeni amit eddig elértünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2004. november 11.

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2006. július 10.

Példátlan mértékű hatalomkoncentráció és a minisztériumok parancsvégrehajtókká degradálása jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányalakítását. A miniszterek súlytalan politikusok, másrészt létrejön a kormánytól tulajdonképpen független hatalmi központ. Ennek van történelmi előképe, 1945 és 1990 között ugyancsak statisztaszerepe volt a minisztertanácsnak, s a Politikai Bizottság kormányzott.  Ma nem Központi Bizottságnak hívják a hatalmat gyakorló testületet, hanem – mondjuk – igazgatótanácsnak.  Gyurcsány Ferenc legfőbb fegyverhordozója Szilvásy György lesz, a régi barát, akinek emlékezetes szerepe volt abban, hogy Gyurcsány cége, az Altus Rt. különös trükkökkel megszerezte a Szalay utcai képviselői klubot. Gyurcsánnyal együtt tagja volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vezetésének. Kis szépséghiba, hogy Szilvásynak nincs közigazgatási gyakorlata. Jelentős szerephez jut a korábban leváltott pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is. Ő az államreform-bizottság vezetője.      A Kormányzati Szolgáltató Központ vezetője Szetey Gábor lesz, eddig a Philip Morris argentínai egységének személyzeti vezetője volt. A jövőben a minisztériumi dolgozók fizetése, a tárcák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi eszközök beszerzése, felügyelete tartozik hozzá. Ő egyébként államtitkári rangot is kap Gál J. Zoltánnal, Horn Gáborral és Gilyan Györggyel együtt. Szeteynek nincs semmiféle közigazgatási, politikai tapasztalata.  A legnagyobb hatalmú (az Európai Uniótól érkező pénzeket kezelő) vezető Bajnai Gordon lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Az ő feladata lesz, hogy az Európai Uniótól az elkövetkező években várható pénz elköltését felügyelje.  A Bajnai vezette Wallis Rt. volt a tulajdonosa a felszámolt Hajdú-Bét Rt.-nek, amely több tízmillió forinttal maradt adós a beszállító baromfitenyésztőknek. Közülük többen öngyilkosok lettek. Gyurcsány és Bajnai ismeretsége is a KISZ-időkig nyúlik vissza. Bajnainak ugyancsak nincs kormányzati, politikai tapasztalata. Bajnai, bár Gyurcsány Ferenc talán még nem tudja, nagyobb hatalommal rendelkezik, mint maga a kormányfő. Elvégre több mint húszmilliárd euró érkezik majd az Európai Uniótól, s efölött a fiatal üzletember rendelkezik majd. Draskovics, Szetey és Bajnai nem miniszterek, nem tagjai a kormánynak, és így nem is felelősek az Országgyűlésnek. Mi több, nem is interpellálhatók, így hát kontroll nélkül végezhetik tevékenységüket. Úgy tűnik, egyedül Gyurcsány Ferencnek kell elszámolniuk. /Ágoston Balázs: KISZ me. Volt ifjúkommunistákból verbuválódott az új Politikai Bizottság. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

2008. február 13.

Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet a magyar igazságügyi és rendészeti tárca (IRM) élén, jelentette be Budapest indoklás nélkül. Takács Albert tavaly június elejétől vezette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Idén ketten már távoztak. Gál J. Zoltán, Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa és kabinetfőnöke – hivatalosan családi okokra hivatkozva – január 31-ével távozott posztjáról. Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára szintén január 31-ei hatállyal mondott le posztjáról. /Draskovics jön, Takács megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2009. január 21.

Akár a Szent Koronát vagy a Parlament épületét is végrehajtás alá veheti az Európai Unió az általa nyújtott kisegítő hitel feltételei szerint, ugyanis a szerződés hármas számú mellékletében Draskovics Tibor igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott: minden egyes állami vagyontárgyunk végrehajtható, ha nem teszünk eleget fizetési kötelezettségünknek – ismertette a január 20-i Magyar Nemzet. Az Európai Unióval október 30-án írt alá szerződést a magyar kormány 6,5 milliárd eurós válságkezelő hitel folyósításáról, amely az IMF és a Világbank kölcsönét egészíti ki. /A Szent Koronát is kockáztatja Magyarország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2009. február 11.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kéri, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami intézmények mondják le előfizetéseiket, és ne hirdessenek, reklámozzanak a Magyar Hírlapban február 9-én megjelent Betelt a pohár című publicisztika miatt – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A napilap főszerkesztője mindezt ellehetetlenítési kísérletnek nevezte. A kormányszóvivő közleménye szerint Gyurcsány Ferenc arra utasítja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy készítse elő a megfelelő sajtóetikai vagy jogi eljárást az írással kapcsolatban. Az említett publicisztikában Bayer Zsolt főmunkatárs ,,gyilkos állatoknak” nevezte a vasárnap hajnali veszprémi késelés elkövetőit.,,Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek” – írja, megtoldva ezt egyebek között azzal, hogy ,,sajnos, a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget”. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: ,,száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt”. Mint mondta, a lépés nem rendítheti meg a lap helyzetét, mivel eddig sem voltak ,,elkényeztetve” kormányzati hirdetésekkel, de a történtek legalább húszezerrel megemelik jelenlegi, 20–24 ezres eladott példányszámukat. Stefka István hozzátette: érthetetlennek tarja, hogy miközben Kondorosi Ferenc kormánybiztos zéró toleranciát hirdet a közúti bűncselekményekkel szemben, a kormányzó párt nem teszi ugyanezt az emberéletek kapcsán. /Gyurcsány jogi eljárást kér a Magyar Hírlap ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

2009. április 16.

Az Országgyűlés április 15-i döntésével akár véget is érhetne a Magyarországot megbénító politikai állóháború. Erről azonban szó sincs. Az MSZP azt hiszi: azzal, hogy „másik madámot” talált Gyurcsány Ferenc helyett (aki elhíresült őszödi beszédében fogalmazott így esetleges utódjáról), és az új kabinetet szakértői kormányként emlegeti, máris sikerül megszabadulnia az ország csődközeli helyzetéért viselt felelősség egy részétől. Az MSZP abban reménykedik, hogy a népszerűtlen döntések, megszorítások végrehajtására kényszerülő kormány hivatalosan nem az MSZP, hanem a magát függetlenként beállító Bajnai nevén fut, a párt majd javítani tud siralmas népszerűségi mutatóin. Azonban a most felálló Bajnai-kormányt nehéz nem pártkabinetnek tekinteni. Nehéz elképzelni, mitől lenne hitelesebb az a kormány, amelynek az MSZP olyan régi motorosai is tagjai, mint Kiss Péter vagy Draskovics Tibor, nem is beszélve magáról Bajnairól, aki épp gazdasági miniszterként szerepelt abban a Gyurcsány-kormányban, amelynek regnálása nyomán Magyarország minden környező országnál rosszabb állapotban került szembe a világválsággal. Bajnai kormánya csupán arra lesz jó, hogy a jelenlegi adatok szerint összesen mintegy 11-12 százalékos támogatottságú MSZP és az SZDSZ még egy évig élvezhesse a parlamenti többség és a kormánypárti státus előnyeit. /Balogh Levente: Az új madám. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2009. július 22.

Nem hunyt szemet a Steaua szurkolóinak július 16-án történt magyarokat gyalázó megnyilvánulása felett az Asztalos Csaba elnöklete alatt működő Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) sem. Utóbbi vizsgálatot indított a bukaresti klub ellen, többek között a Bukarestben megrendezett, Újpest elleni Európa Liga-selejtezőn kifeszített transzparens miatt, amelyen ez a magyar szöveg állt: “Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? 9 hónapig”. Az UEFA jelezte, hogy fegyelmi vizsgálatot indít a bukaresti klub ellen. Az UEFA ellenőrének jelentésében négy komoly kihágás szerepel, amely miatt eljárást indítottak. A találkozó ellenőre említést tett arról, hogy egy román szurkoló a pályára rohant, továbbá megdobálták a kiállított újpestit, Korcsmár Zsoltot, a szurkolók tiltott pirotechnikai eszközöket alkalmaztak, illetve a hazai drukkerek egy minden jóérzésű embert felháborító felirattal provokálták a magyarokat a stadionban Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke hivatalos tiltakozó levelet írt Michel Platininek, az UEFA első emberének. Asztalos Csaba ebben nyilvános tiltakozását fejezte ki a kifeszített transzparens tartalma ellen, amely a levél szerint “sérti a magyarok méltóságát, megalázó, és ellenséges hangulatot gerjeszt a romániai magyar közösséggel szemben”. Asztalos Csaba hangsúlyozta, a magyargyalázás nem új keletű a romániai futballstadionokban. “Sajnos például a romákat sértő megnyilvánulások esetén sokkal könnyebben büntet a FRF. Ez nagyrészt a romániai magyar közösség hibája is: miközben az országban több, a romák érdekeit védő szervezet is működik, nekünk egyetlen olyan szervezetünk sincs, amely ilyen esetekben hivatalos panaszt nyújtana be, például a Magyar Ifjúsági Tanács vagy a Magyar Ifjúsági Értekezlet sem foglalkozik ezzel. Mi hivatalból rendszerint vizsgálatot indítunk a magyarokat sértő megnyilvánulások ügyében is, ám a visszhang sokkal nagyobb lenne, ha a kezdeményezés mögött a magyar közösség civil képviselői állnának, nem pedig a diszkriminációellenes tanács” – fogalmazott Asztalos Csaba. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Prosport napilapnak adott interjújában jelezte, nem nagyon érdekli a futball. Az ügy kapcsán úgy érzi, nem az efféle megnyilvánulások határozzák meg a románok és a magyarok közötti kapcsolatot. Markó szerint ilyen esetekből “nem kell nagy ügyet csinálni”, a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak teljesítenie kell feladatát. Magyarországon: Móring József Attila kereszténydemokrata képviselő írásbeli kérdéssel fordul a külügyi és a rendészeti tárca vezetőjéhez, valamint a sportért felelős miniszteri megbízotthoz. A politikus „Huhogni, cigányozni, gágogni tilos, “szarmagyarozni” szabad? címmel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, arra kíváncsi, hogy tesz-e hivatalos lépést a külügyi tárca a steauások által kifeszített transzparens miatt. Móring József Attila úgy fogalmazott, hogy “ennél undorítóbb, ocsmányabb, aljasabb, provokatívabb szöveg” nem jelent még meg magyar érdekeltségű sporteseményen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter annyiban reagált Móring József Attila kérdéseire, hogy, ha egy mérkőzésen bűncselekmény történik, bárki is követi el, azt a rendőrségnek meg kell szakítania és eljárást kell indítania. /Páva Adorján: Steaua-Újpest: célkeresztben a magyarokat gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2009. augusztus 7.

Zárt ülésen tanácskozott augusztus 6-án az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, melyen tájékoztatták a rendőrségi és titkosszolgálati vezetők az országgyűlési képviselőket a Magyarországon a romák elleni támadássorozattal kapcsolatos nyomozás állásáról. A zárt ülést Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezte. /Romák elleni támadások: zárt ülés az Országgyűlésben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2009. december 3.

Az Evenimentul Zilei című lap minisorozatot indított a román történelem epizódjairól, s a legutóbbi rész arról szól, hogy van-e vagy nincs egy ezeresztendős űr ebben a históriában? A megszólaltatott Neagu Djuvara történész lándzsát tört a román kontinuitás-elmélet mellett, de megemlítette, hogy ezen elmélet hiányosságait több neves román történész hamisításokkal, hamis aktákkal pótolta! Az Adevarul című bukaresti lap visszaemlékező sorozatában arról írt, hogy Nicolae Militaru tábornok, akit Ceausescu idejében lelepleztek mint szovjet kémet, s a forradalom első óráiban „véletlenül” hadügyminiszter lett, előre megfontoltan a halálba küldte azokat, akik annak idején hozzájárultak leleplezéséhez. Az a tiszt például, aki felgöngyölítette a szovjet kémhálózatot, „terroristaként” halt meg, máig tisztázatlan körülmények között. – Lemondott Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter, azzal indokolta távozását, hogy amit vállalt, azt már elvégezte. A témával kapcsolatban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: ennyi botrány után ideje is volt a távozásnak, de miért nem megy az egész szocialista kormányzat? Börtönbüntetésre ítéltek egy szocialista államtitkárt – olvasható a Magyar Hírlapban. A mezőgazdasági minisztériumban dolgozó Benedek Fülöp a honvédség egykori pákozdi lőterét játszotta át idegen kezekbe. Ez az első bírósági ítélet egy olyan kormánytag ügyében, aki tagja volt a Gyurcsány–Bajnai-kabinetnek, és hivatali minőségében követett el bűncselekményt. /Szondy Zoltán: Bosszút állt a szovjet kém Draskovics Tibor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998