udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Matei, Dumitru

2010. 1.

Antonescu-kultusz a marosvásárhelyi iskolában??;;;??Az 1991-ben kiadott Ion Antonescu şi Garda de fier (Ion Antonescu és a Vasgárda) című kötet ékesíti a marosvásárhelyi Serafim Duicu kéttagozatos általános iskola vitrinjét. A kötet – borítóján a háborús bűnös marsall portréjával – a főbejárattal szemben álló kirakat közepén kapott helyet. Radu Botez iskolaigazgató azzal mentegetőzött, hogy a könyv az iskola névadójának munkásságát képezi, ráadásul a vitrint így „örökölte” elődjétől. Dumitru Matei főtanfelügyelő a Krónikának megígérte, hogy eltávolíttatja az iskolából a Duicu özvegye által adományozott kötetet. Ion Antonescu és a Vasgárda népszerűsítése a fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet előírásaiba ütközik.?;;;?Miután a legtöbb településen a hatóságok alkalmazkodtak a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelethez és eltávolították a háborús bűnösöknek emléket állító szobrokat és emléktáblákat, megváltoztatták az utcák, terek és intézmények nevét, Marosvásárhely egyik általános iskolájában előkelő helyen, a főbejárattal szemben elhelyezett vitrinben díszeleg a Ion Antonescu şi Garda de fier (Ion Antonescu és a Vasgárda) című kötet – tudósít a Krónika.ro. A háborús bűnösnek nyilvánított marsall könyvborítóra nyomtatott képe az erdélyi román történelem kiemelkedő személyiségei, Gheorghe Şincai, Petru Maior, Alexandru Papiu Ilarian, Octavian Goga társaságában tekint a belépőre.?;;;?A kötet közel húsz évvel ezelőtt, Serafim Duicu irodalmár és közíró és az iskola későbbi névadójának tollából, a Rom-Edition Kiadóházban látott napvilágot. Szerzője, aki az 1990-es évek elején mind a közéletben, mind a helyi Cuvântul Liber napilapban számtalanszor tett tanúbizonyságot nacionalista eszméiről, tisztára mossa Ion Antonescut, akit nemzeti hősként állít be. Ezelőtt tizennégy évvel bekövetkezett haláláig Duicu számos kisebbségellenes cikket írt, Maros megye művelődési főfelügyelőjeként pedig nemcsak a magyarokat, hanem az európai gondolkodású románokat is megpróbálta lejáratni, vagy legalábbis háttérbe szorítani. Halála után előbb iskolát, majd – az RMDSZ-tanácsosok döntő szavazataival – utcát neveztek el róla Marosvásárhelyen.?;;;?A gyerekeket nem zavarja?;;;?A Bodoni utcai iskola folyosóin a gyerekek, pillantást sem vetve a vitrinre, rohangálnak az épület egyik végéből a másikba. Amikor a Krónika újságírója találomra egyikükre rákérdezett, hogy tudja-e, ki az a katonatiszt, akiről könyvet írtak, képe meg ott díszeleg a borítón, nemet int. Aztán, hogy ne tűnjön teljesen tudatlannak, kiböki, hogy „biztos valami hős”. Elmondja, hogy ő a román tagozat hatodikosa, szereti nézni az akciófilmeket, de eddig egyikben sem látta Antonescut. Társa viszont magabiztosan állítja, hogy „egy nemzeti hős, akivel Románia megnyerte a második világháborút”.?;;;?Egy náluk valamivel nagyobb magyar fiú is a világégéshez kapcsolja Antonescu nevét. „Valamit hallottam róla, hogy állítólag Hitlerrel meg Horthyval együtt vívták a világháborút. A nagytatám mesélte, hogy nagyon sok zsidó életéért felelős. De egyszer az egyik román katona- vagy rendőrtiszt szomszédunk azt mondta, hogy ebből semmi sem igaz, a zsidókat csak a németek meg a magyarok ölték. Ezek után fogalmam sincs, hová tegyem ezt az embert” – mondja a tizenhárom éves fiú, megvallva: eddig meg sem fordult a fejében, hogy Romániának is vannak háborús bűnösei.?;;;?Az illetékesek csak csodálkoznak?;;;?Radu Botez iskolaigazgató szerint a Ion Antonescu şi Garda de fier című kötet eddig nem keltette fel senkinek a figyelmét, alulírott az első, aki szóvá teszi. „Félreértés ne essék, mi nem Antonescunak szeretnénk emléket állítani. A vitrinbe iskolánk névadója munkái kerültek, azok a könyvek, amelyeket Serafim Duicu özvegye adományozott nekünk. Ha valakit zavar – és valóban zavarhat is –, minden további nélkül kivehetjük onnan” – fejtette ki a Krónikának az igazgató. Mentségül Botez hozzáfűzte, a könyv sokkal régebbről ott van, mint amennyi ideje ő vezeti az iskolát, és megígérte, hogy hamarosan ő is elolvassa.?;;;?A Krónika.ro kérdésére, hogy mi a véleménye a kiállított tárgyról, Dumitru Matei főtanfelügyelő is meglepődésének adott hangot. Kijelentette: nem tudott arról, hogy a kötet ki van állítva, de utánanéz a történteknek és eltávolíttatja onnan. „Egyértelmű: egy ilyen kötetnek nincs mit keresnie az iskola vitrinjében” – szögezte le a főtanfelügyelő, megköszönve az értesítést.?;;;?Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2010. 30.

Politikusok a Félszigeten ?;;;?Nemcsak szórakoztak, politizáltak is?;;;?A fesztivál utolsó előtti napján politikusi felvonulás volt a Félszigeten. Pénteken délután Borbély László környezetvédelmi miniszter több olyan rendezvényen részt vett, melyek célja a környezetvédelem tudatosítása volt a fiatalokban. Díjakat adott át a zöldkvíz nyerteseinek, illetve a szavalatokat előadóknak. Kitért a szelektív hulladékgyűjtés helyi furcsaságaira: miközben Marosvásárhelyen megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és az elmúlt hónapokban 75 tonnányi szemetet gyűjtöttek így össze, a köztisztasági vállalat elszállítja és gyakorlatilag "összeönti" a külön gyűjtött hulladékot. Erre megoldást kell találni, hiszen a szerződés nem így írja elő – tette hozzá. Az Energomur kapcsán bírálta a prefektus akadékoskodását, azt, hogy a főispán a közigazgatási bírósághoz fordult a távhőszolgáltató adósságai miatt, modván, nem a prefektus dolga egy tanácsi határozat időszerűségét megállapítani, a törvényesség szempontjából kell neki eljárnia. A miniszter ismételten megpróbál egyeztetni a tanáccsal és a polgármesterrel a város fontos létesítményeinek: pl. a stadion és más sportlétesítmények sorsát, az itt tervezett beruházásokat illetően. Szombaton délelőtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes látogatott el a fesztiválra. Az RMDSZ elnökét Bodor László fesztiváligazgató kalauzolta. A kormányfőhelyettes újságírói kérdésekre válaszolva az RMDSZ prioritásairól beszélt. Hangsúlyozta, az RMDSZ kormányzati és parlamenti tevékenységének elemzését követően hoznak meg bizonyos döntéseket, de az őszi törvénykezési ciklusban elsőbbségi kérdésként az oktatási törvény elfogadása valamint a kisebbségi törvény holtpontról való kimozdítása szerepel. Markó Béla azt is hangsúlyozta, az RMDSZ nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból. Délben a meghirdetett programhoz képest jelentős késéssel érkezett meg Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter, aki Dumitru Matei megyei főtanfelügyelő és Claudiu Maior alpolgármester kíséretében igen sietősen nézett körül a fesztiválon. Újságíróknak is szűkszavúan válaszolt, kijelentette: szeretné, ha az új tanév szervezési szempontból (órarend, tananyag stb.) jól kezdődne. A kora délutáni órákban Kelemen Hunor kulturális miniszter már a MIÉRT-sátorban beszélgetett, ahonnan átvonult a sajtótátorba, a Szomszédnéni Produkciós Iroda, majd Badár Sándor magyarországi humorista előadásait megtekinteni. Eddig minden évben, talán egy kivételével, részt vett a Félsziget rendezvényein, a koncerteken, ezúttal azonban időhiány miatt sem a Europe, sem az Omega produkcióin nem maradhatott. Amellett, hogy beszélt a Félsziget rendezvényeinek jelentőségéről az erdélyi magyar kultúra szempontjából, politikai nyilatkozatokat is tett. Prioritásnak nevezte az oktatási, a nyugdíj-, a kisebbségi, a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvények elfogadását, az ország régióinak átszervezését. Hangsúlyozta: jelenleg az ország érdeke azt kívánja, hogy stabilitás legyen, ezért az RMDSZ nem ír alá bizalmatlansági indítványt, nem szándékozik kilépni a kormánykoalícióból és az előrehozott választások gondolatát is elveti. A korlátozások bevezetése után immár gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére lehet számítani, "amivel az RMDSZ is adós". Az esti órákban még egy-két sörsátornál látható volt a miniszter. A MIÉRT–RMDSZ focimérkőzésre is sort kerítettek, az RMDSZ 4-2-re győzte le ellenfelét, a meccs után a játékosok a MIÉRT–sátorban "békültek" néhány korsó hideg sör mellett. ?;;;?Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

2010. 25.

Számos tanintézetet zárnak be a gyerekhiány miatt Erdély-szerte?;;;?Bár az új tanügyi törvénytervezetben szereplő fejkvótarendszer még nem lépett érvénybe, a gyerekhiány miatt már a 2010–2011-es tanévtől számos iskolát kell megszüntetni, és osztályokat kell összevonni. Ez a magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan is elkerülhetetlen, bár a megyei tanfelügyelőségek magyar szakemberei saját bevallásuk szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kevesebb tanintézetre kerüljön lakat. Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat. ?;;;?Kovászna megyében két elemi iskolát és egy óvodát kénytelenek bezárni a gyerekhiány miatt. Bár az alapelv szerint minden településen kellene működnie elemi iskolának és óvodának, ha nincs elég gyerek, ez nem tartható – mondta Keresztély Irma főtanfelügyelő. Így szeptembertől már nem nyitja meg kapuit a lisznyói elemi iskola, az uzonfűzesi óvoda és a csernátoni faluvégi kis iskola.?;;;?Keresztély Irma emlékeztetett: a háromszéki tanügyi rendszer átszervezése 2007-ben kezdődött, amikor hat egységet számoltak fel, a következő évben másik hármat zártak be. A megmaradt gyerekeket iskolabusszal szállították a községközpontba vagy a legközelebbi település iskolájába-óvodájába. Azóta sikerült egy kiegyensúlyozott iskolahálózatot kialakítani, de a gyereklétszám csökkenése miatt idén elkerülhetetlenné vált újabb iskolák felszámolása, magyarázta a főtanfelügyelő, aki szerint a fejkvótarendszer bevezetésével további iskolák, óvodák bezárására lehet számítani.?;;;?Beiskolázási kampány zajlik ?;;;?Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat, mondta. Kovászna megyében a napokban az iskolaigazgatók és osztályfőnökök otthonukban keresik fel azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után nem akarják folytatni tanulmányaikat. A pedagógusok megpróbálják meggyőzni a szülőket és a gyereket, hogy végezze el a kötelező tíz osztályt. A megyében 92 diáknak kell pótvizsgáznia, és 111 nyolcadik osztályt végzett tanulót nem zártak le, ők vélhetően nem akarják folytatni tanulmányaikat. Ha ezek a gyerekek nem iratkoznak be kilencedikbe, négy osztályt nem tudnak megalakítani. A megyében a beiskolázási tervben 70 kilencedik osztály szerepel, de nem sikerült valamennyit betölteni. Tizenötben húszfősnél kisebb a létszám. Baróton, a Baróti Szabó Dávid-iskolában két kilencedik osztályt terveztek, ám ezekbe mindössze két-két diák iratkozott be. ?;;;?Hargita megyében kilenc vidéki iskolát kell megszüntetni az új tanévtől, a gyerekek a községközpontokba ingáznak majd. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint alaposan megvizsgálták mindenik tanintézet helyzetét, mielőtt a bezárásukról döntöttek volna. Zömében eldugott településekről van szó, ahol kevés a gyerek, és mostohák a körülmények a tanintézetekben, tette hozzá. Mint mondta, Székelymagyaroson, Bágyon és Lókodon óvodákat zárnak be, míg Csehétfalván, Medeséren, Hágótőn, Récefalván, Keményfalván és Bükkhavaspatakán az iskolákra került lakat. A főtanfelügyelő szerint az ezekben dolgozó pedagógusok más tanintézetekben folytatják majd pályafutásukat. Mint mondta, ahol a szülőket kellőképpen informálták a folyamatról, ott elfogadták a helyzetet, máshol azonban ellenezték a tanintézetek bezárását. ?;;;?Hiányoznak az iskolabuszok ?;;;?Az iskola-összevonások Maros megyében is elkerülhetetlenek. Dumitru Matei főtanfelügyelő szerint ősztől 25 tanintézetet zárnak be gyerekhiány miatt. Főleg a kis települések iskoláira és óvodáira kerül lakat, ahol már az előző években is összevont osztályok működtek minimális létszámmal. Ami a magyar tagozatot illeti, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, egyetlen kis faluban sem bolygatják az elemi oktatást, az általános iskolákban viszont kénytelenek néhány osztályt felszámolni. Bár még nem született végleges döntés, egyre inkább úgy tűnik, hogy szeptember 15-étől többek között a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek kell ingázniuk. Helyzetüket azonban tovább bonyolítja az iskolabuszok hiánya. ?;;;?„A minisztériumból ígéretet kaptunk kisbuszokra, azonban nem tudni, hogy ezek megérkeznek három héten belül, vagy sem” – nyilatkozta Illés. Hozzátette, bár szeptember 15. rohamosan közeleg, az új tanévet illetően még nagyon sok a kérdőjel. Maros megyében a 2010/11-es tanévben 239 önálló jogi személyiséggel rendelkező iskola működik majd, a többi 636 valamelyik központi intézmény része.?;;;?Magyar és román iskolaközpontok alakulnak ?;;;?Szatmárnémetiben tizenkét magyar osztályt érint a tanintézetek összevonása – nyilatkozta lapunknak Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A megyeközpontban a Batizi úton található 13-as számú általános iskolát, illetve a Dariu Pop-iskola diákjait érinti az intézkedés. Az előbbiből nyolc, míg az utóbbiból három magyar tannyelvű osztályt kénytelenek átköltöztetni egy másik tanintézetbe. Ezek többsége minimális, tízgyermekes létszámmal működött, ezért is volt szükség az iskolák összevonásra, fejtette ki Kónya. Az összevonás eredményeképpen legfeljebb 500 méterrel kell majd nagyobb távot megtenniük a tanulóknak – tette hozzá. Megyei szinten 40 magyar kisdiáknak szűnt meg eddigi iskolája. Ők iskolabusszal négy-öt kilométert fognak utazni naponta, hogy iskolába járhassanak, magyarázta Kónya. ?;;;?A gyakorlat szerint vidéken külön román és magyar nyelvű iskolaközpontokat alakítanak ki. Szamoskrassón például magyar nyelven folyik az oktatás, ide a helyieken kívül három környező településről érkeznek diákok, míg a szomszédos Nagykolcsra a román nyelven tanuló gyerekek járnak – magyarázta Kónya. Ugyanez a helyzet Szatmárpálfalva és a szomszédos Ombod esetében is, az előbbiben román, míg az utóbbiban magyar tannyelvű iskola működik, mondta Kónya, hozzátéve, hogy ezekben az osztályokban többnyire szimultán oktatás folyik majd. ?;;;?Megússzák a tavalyi iskolabezárásokkal?;;;?Máramaros megyében idén nem szűnnek meg magyar osztályok. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő szerint azonban, ha életbe lép a minimum 15 fős osztályok működtetését előíró rendelet, a megyében komoly gondok lesznek a magyar osztályokkal, hiszen ezekben alig tanul több tíz diáknál. Felsőbányán idén tíz diákkal indul első osztály, Szinérváralján pedig nyolc tanuló kezdheti el a negyedik osztályt. Mindkét esetben minisztériumi engedély szükséges az osztályok elindításához, amit valószínűleg meg is kapnak. Tavaly egyébként 7 százalékkal csökkent a magyar osztályok száma Máramaros megyében, közölte sajnálattal a tanfelügyelő. Idén viszont örömre ad okot, hogy Égerháton például, ahol már évek óta egy négy diákból álló összevont osztályt tartanak fenn, ötfős lesz a létszám, nyilatkozta a magyar szakos tanfelügyelő.?;;;?Bihar megyében egyelőre még zajlik az összesítés, és csak péntekre derül ki, hogy hány román és magyar osztályt érint az iskola-öszszevonás, tudtuk meg Elena Bacter tanfelügyelőségi szóvivőtől. Kedvezőtlen demográfiai folyamat. Szilágy megyében 37 tanintézetben nem lesz oktatás az új tanévtől, szintén az egyre csökkenő gyereklétszám miatt. 13 óvodát, 19 elemi és öt általános iskolát zárnak be, közölte Ioan Abrudan főtanfelügyelő, aki szerint a lépésnek semmi köze a pedagógusok elbocsátásához, ez a demográfiai folyamat eredménye.?;;;?Az említett tanintézetekben ugyanis nincs meg a működtetéshez szükséges minimális létszám, óvodákban négy, iskolai osztályok esetében tíz gyerek. Ugyanakkor 15 tanintézetnek megszűnik a jogi személyisége, más iskolák vezetősége alá kerülnek. Az iskolafelszámolás a magyar nyelvű oktatást is érinti. Márkus László, a magyar tagozatért felelős tanfelügyelő lapunknak elmondta, három érintett elemi iskolában vannak magyar osztályok is, illetve három általános iskolát szerveznek át az új tanévtől. A felszámolandó boroszlói iskola diákjai Panitba fognak ingázni, illetve két tanintézet elveszíti önállóságát, az erkedi Kusalyhoz, a szilágyzoványi Ipphez fog tartozni.?;;;?Egyre nehezebb magyar osztályokat indítani Hunyad megyében is. Mint Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, a megyében nem szűnnek meg magyar iskolák – hiszen vidéken már nincs is magyar tagozat –, azonban osztályokat kénytelenek összevonni. A dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban például eddig két-két magyar osztály működött, hiszen a városi gyerekek mellett a Böjte Csaba ferences atya által felkarolt árva gyerekek is itt tanulnak. Azonban az alacsony létszám miatt a második osztályt kénytelenek összevonni, és örülnek, hogy nagy munka árán a 3., illetve 4. osztályokat sikerült megmenteni, mondta a tanfelügyelő-helyettes. Örvendetes azonban, hogy kilencedik osztályban mind a turizmus, mind a matematika-informatika szakon van elegendő diák. Lupényban és Vajdahunyadon azonban csak egy-egy ötödik osztály indul magyar tagozaton, tette hozzá Máté Márta. Krónika (Kolozsvár)

2010. 6.

Gyengék az érettségi eredmények?;;;?Az utóbbi évtized legrosszabb eredményeivel zárult az idei érettségi vizsga, a megmérettetésre jelentkező diákok alig 67,4 százaléka kapott átmenőjegyet az oktatási tárca összesítése szerint. 2009-ben ez az arány 79,95 százalékos volt. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint idén „igazi vizsgák zajlottak”. „A szóbeli vizsga korrekt volt, az írásbeliken nem lehetett másolni, miután a minisztérium szankciókat foganatosított a csalással kísérletezők ellen” – mondta a tárcavezető. ?;;;?A diákok az új vizsgarendszerre panaszkodnak: mint ismert, a szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, pedig a korábbi években sokszor ezek az osztályzatok emelték az érettségi átlagát. Az augusztus 23. és szeptember 3. között esedékes pótérettségire július 5–9. között lehet beiratkozni.?;;;?Mélyponton a háromszéki oktatás ?;;;?Kovászna megyében két iskolában a fellebbezések előtti eredmények alapján egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. Háromszéken az elmúlt öt esztendő leggyengébb eredményét érték el a diákok, az előzetes adatok szerint az átjutási átlag 72,12 százalék, tehát az érettségizők több mint egynegyede megbukott. Az eredmény több mint 10 százalékkal gyengébb, mint a tavaly, amikor 84,24 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya. A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar és a Gámán János Szakközépiskola 96, illetve 66 végzőse közül egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A Kós Károly és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában az érettségiző diákok kevesebb mint egyharmada vizsgázott sikeresen. Keresztély Irma főtanfelügyelő a háromszéki oktatás mélypontjaként értékelte az eredményt, és elmondta, a tanfelügyelőségen munkacsoportot hoznak létre, amely megvizsgálja és elemzi a gyenge szereplés okait. Ugyanakkor intézkedéseket javasolnak, amelyeket szeptembertől léptetnek életbe, hogy a 2011-es érettségin jobbak legyenek az eredmények, hiszen az oktatási miniszter már bejelentette, hogy az érettségi módszertana a jövő évben nem változik. Az első elemzések szerint a gyenge teljesítmény egyik magyarázata, hogy idén érettségiztek első ízben azok a fiatalok, akik progresszív szakképzésben vettek részt, két év inasiskola után kiegészítő 11. osztályt, majd 12. és 13. osztályt végeztek, amelyhez technikusi minősítés is jár. Ezekben az osztályokban a szakmai képzésre fektették a hangsúlyt, és ez az oktatási forma az érettségi szempontjából nem bizonyult hatékonynak, fogalmazta meg a főtanfelügyelő. Az elméleti gimnáziumok idén is a várt szinten teljesítettek, a legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium érte el, ahol 99,24 százalékos az átjutási arány. Kovászna megyében 552-en buktak meg az érettségin, 516 diák óvta meg az eredményt. A többségük a román nyelv és irodalom, valamint a matematikadolgozatára kapott jegyet fellebbezte meg, tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől. ?;;;?Nehéz volt a román vizsga ?;;;?Hargita megyében is szomorú adatokkal ért véget az érettségi. A vizsgára összesen 3601-en iratkoztak be, 2888 magyar, illetve 713 román diák. Átmenőjegyet a magyar tanulók 69,40 százaléka, míg a román anyanyelvű diákok 82,86 százaléka kapott. A legrosszabb eredményt a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskolában regisztrálták, itt a diákoknak csak 12,9 százaléka ment át a vizsgákon. A Hargita megyei tanfelügyelőség adatai szerint idén összesen 1231 fellebbezés érkezett, legtöbb a román nyelv és irodalomra, valamint a matematikára vonatkozóan. A főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár elmondása szerint Hargita megyében mindig is gyengébb volt a román nyelv és irodalom vizsgán szerzett jegy, hiszen amíg a magyar diákok anyanyelvként tanulják a román irodalmat, addig ez nehézséget fog jelenteni számukra. „A matematikadolgozatokra beérkezett fellebbezések bennünket is megleptek, egyelőre nem tudjuk, hogy az új rendszernek tudható-e be a sok rossz eredmény – fogalmazott Ferencz. Ha kivennénk a tavalyi érettségi átlagból a szóbeli jegyeket, hasonló arányú lenne az átment diákok száma, mint idén.” Véleménye szerint sok gyereket befolyásolhatott az új rendszer, hiszen a középiskolai évek alatt eminens tanulókból is akadt olyan, aki nem kapott átmenőjegyet a vizsgán, azonban a főtanfelügyelő úgy véli, sokrétű ez a probléma, és nem feltétlenül az új vizsgarendszerben kell a hibát keresni.?;;;?Rekordszámú fellebbező ?;;;?Több mint 1500 diák nyújtott be fellebbezést Maros megyében a végleges eredmények közlését követően, a legtöbb diák itt is a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elért teljesítmény újraértékelését kérte – derült ki a megyei tanfelügyelőség közleményéből. Dumitru Matei főtanfelügyelő elmondta, az érettségizők 74,3 százaléka ért el átmenőjegyet, ami a szakember szerint jó eredménynek számít. „Meglepő, hogy közel 600 diák a román írásbeli miatt panaszkodik, hiszen a tételek nem voltak nehezek. A diákok úgy érzik, kisebb osztályzatot kaptak, mind amit megérdemeltek volna” – kommentálta a főtanfelügyelő. Az idei érettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szatmár megyében is. 2010-ben a diákok gyengébben teljesítettek: a vizsgán megjelent 3371 tanulóból 1023-an nem kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 69,62 százaléka van túl sikeres vizsgán. Ez jóval alacsonyabb, mint a korábbi évek átlagai: tavaly 73,25 százalék volt a sikeresen vizsgázók aránya, 2008-ban 76,5 százalék, azonban mindezek elmaradnak a 2006-os bravúrtól, amikor a vizsgázók majdnem kilencven százaléka teljesítette sikeresen a megmérettetést. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az idei gyenge eredmény részben az új érettségi rendszernek tudható be. A szóbeli jegyek már nem számítanak bele az átlagba, ezért várható volt, hogy csökken a diákok teljesítménye, hisz a korábbi években ezek az osztályzatok kerekítették felfelé a diákok átlagát – magyarázta Kónya. Másrészt sok érettségizőnek nem jött ki a hatos átlaga, hiába írta meg több tantárgyból is az átmenőjegyet – tette hozzá a főtanfelügyelő-helyettes.?;;;?Rekordszámú fellebbezési kérvényt nyújtottak be a vizsgabizottságokhoz Kolozs megyében is, közölte tegnap a megyei tanfelügyelőség. Horia Corheş, az intézmény szóvivője úgy tudja, a fellebbezések nyomán több mint kétezer vizsgadolgozatot fognak újra átnézni szerdáig. Idén 6735 Kolozs megyei érettségiző vizsgázott, a résztvevők 63 százaléka érte el a 6-os átlagjegyet – az arány egyébként itt is kisebb, mint az elmúlt években. Idén tizennyolc diák érte el a maximális osztályzatot, s a leggyakoribb jegy a 9-es volt – derül ki továbbá a tanfelügyelőség összegzéséből. ?;;;?Beszterce-Naszód megyében a diákok alig 58 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Mihaela Hiticaş, a tanfelügyelőség ügyvivője. Itt 3050 diákból 1800 tanuló ért el hatos fölötti átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (576 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el. ?;;;?Szilágy megyében már jobb hírekkel szolgálnak, itt a 2600 végzős 79 százaléka érte el átmenő általánost, és több mint 500 diák fellebbezett. A Bihar megyei tanfelügyelőség adatai szerint 6665 diák jelent meg a vizsgabizottságok előtt, itt 85 százalékos a sikeresen érettségizők aránya. Dorel Luca főtanfelügyelő jónak ítélte az eredményeket, viszont hozzátette, több mint ezer diák jelezte már hivatalosan, hogy a vizsgán elért osztályzat újraértékelését kéri. A főtanfelügyelő úgy véli, a legtöbb diák osztályzatán javított volna, ha a szóbeli vizsgákon szerzett eredményeket is figyelembe vették volna az általános jegy kiszámításakor.?;;;?Jobban érettségiztek a magyar diákok?;;;?Mintegy tíz százalékkal jobban teljesítettek a magyar anyanyelvű diákok az idei érettségin az országos átlagnál – derült ki az oktatásügyi államtitkárság tegnap öszszesített és rendelkezésünkre bocsátott adataiból. Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsosa a Krónikának elmondta: az ország tizenöt megyéjében tanuló 8420 magyar vizsgázó diák közül 6708 vette sikerrel az akadályt. Ez 83,84 százalékos átmenési arányt jelent, amely jóval nagyobb eredmény a 67 százalékos országos átlagnál. Borsos Lászlótól ugyanakkor megtudtuk, a csaknem nyolc és fél ezer vizsgázó magyar diák közül csak öt diákot zártak ki az érettségiről másolás miatt, százan nem jelentek meg a vizsgán, 1902 balszerencsés gimnazista pedig nem érte el a sikeres érettségihez szükséges 6-os átlagot. A tanácsos szerint megyékként is lényeges eltérés mutatkozik az átmenők arányában, van ahol jobban teljesítettek a diákok, van ahol kevésbé, a végleges adatokat a fellebbezések elbírálását követően hozza nyilvánosságra az oktatási tárca.?;;;?Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Gozner Gertrud, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

1999. szeptember 7.

László Zoltán, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatója elmondta, hogy az 1994 óta a Bolyai Farkas Líceum épületében működő teológiai profilú osztályokat külön miniszteri rendelettel adták át az újonnan létesült önálló református tanintézetnek. Az igazgató elmondta, hogy önálló tanintézet elképzelhetetlen saját tanári kar nélkül. Ilyen rövid idő alatt azonban képtelenség lett volna tantestületet toborozni. A jelenlegi létszám - 113 gyerek (négy osztály) - nem biztosít elegendő óraszámot ahhoz, hogy főállású tanerőket alkalmazzanak. Ezt jövőre tervezik, amikortól párhuzamos osztályokat indítanak és a gimnáziumi alsó tagozatot is felállítják. Ehhez természetesen a mostani négynél több osztályteremre lenne szükségük. Ugyanis mindössze négy osztályterem állt rendelkezésükre, amelyeket felváltva használtak: délelőtt a református tagozat, délután a református diakonisszaképző főiskola diákjai. Hiányoznak továbbá a laboratóriumok, különböző szertárak is. Az együttműködésük megfelelő a Bolyai-líceummal, Bálint István igazgatóval. Jövőre azonban saját tanári karuk lesz. Feszültségek a jogutódlás vonatkozásában vannak. Õk ugyanis a restitutio in integrum elve alapján igényt tartanak a hajdani Református Kollégiumra, annak egész épületegyüttesére, amelynek visszaszerzéséért 1990 óta küzdenek. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi osztályának vezetője mindig mellettük állt. Az RMDSZ támogatása, segítsége mindig is behatárolt volt ebben az ügyben. Többnyire a nyilatkozatok, ígéretek szintjén nyilvánult meg. - Nyílt titok, hogy Dumitru Matei főtanfelügyelő a megyében működő ellenzéki pártok érdekeinek hű kiszolgálója. /Szentgyörgyi László: Az első önálló magyar tannyelvű középiskola Marosvásárhelyen. Beszélgetés László Zoltánnal, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

2006. július 26.

A tanárok mindössze 35 százaléka érte el a munkahely megszerzéséhez szükséges hetes osztályzatot a kinevezett és helyettes állásokra kiírt versenyvizsgán.Az osztályzatok Dumitru Matei, az oktatási és kutatási minisztérium államtitkára szerint rosszabbak, mint tavaly, mivel a szaktárca megváltoztatta az előre bejelentett javítóközpontok helyét, illetve a tételeket. A tízes osztályzatot mindössze harminchat oktató érte el, ötvenen pedig egyest kaptak a versenyvizsgán. A harminchétezer jelentkező tíz százaléka fellebbezett az eredmények ellen. Kovászna megyében a közel ötszáz vizsgázó pedagógus 67,37 százaléka ért el ötös fölötti osztályzatot. Hargita megyében több mint ezer állást hirdettek meg, de ezeknek felét nem foglalhatják el kinevezett pedagógusok. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Rosszabbak a versenyvizsgán elért eredmények, mint tavaly. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2007. január 15.

Egy hónapon belül minden közoktatásban dolgozó oktató 100 eurót kap didaktikai felszerelés vásárlására – jelentette be Dumitru Matei oktatási minisztériumi államtitkár. A 2007-es költségvetés 21,6 százalékkal nagyobb lesz, mint 2006-ban. Az államtitkár rámutatott, hogy a tanügynek szánt összeg 80 százalékát februárig elküldik az iskoláknak. Az Oktatási Minisztérium az iskolai könyvtárak fejlesztését is támogatja az idén, hogy ezek információs és dokumentációs központokká válhassanak a diákok és az oktatók számára. Idén ugyanakkor mintegy 4000 iskola kap számítógép-hálózatot. /Egy hónapon belül megkapják az összeget. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998