udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pop, Dumitru Petru

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1991. november 21.

A parlamenti ülések durva hangját jelzi, hogy például a tévében is közvetített egyik utóbbi ülésen Dumitru Pop /Román Nemzeti Egységpárt/ gonosztevőnek nevezte Hosszú Zoltánt, az RMDSZ aradi szenátorát. A házelnök rendreutasította Pop honatyát. Hosszú Zoltán interpellációjában kifejtette, hogy "tanúi vagyunk a régi elvek restaurációjának." Megengedhetetlennek nevezte, hogy egy etnikumközi konfliktust olyan bizottság vizsgáljon ki, amely 92 %-ban az egyik és 8 %-kal a másik etnikumból áll. Dumitru Pop közbekiabált: "Te gonosztevő!" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 21./

1993. augusztus 28.

Az aug. 28-i kormányülés után Vacaroiu miniszterelnök bejelentette a személyi változásokat: ez elnöki tanácsadóvá kinevezett Misu Negritoiutól Mircea Cosea vette át a reformügyi tanács vezetését, Cristian Ionescu helyett Constatin Teculescu az új kereskedelmi miniszter, Mihai Golu művelődésügyi minisztert Petre Saldulescu, Gheorghe Angelescu ifjúsági és sportügyi minisztert Alexandru Mironov váltja fel. A kormány tájékoztatási főosztályának új vezetője Dumitru Popa, aki Octavian Partenie helyébe lép. Kötelezővé tették a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők részére a vagyonnyilatkozat elkészítését. /Pesti Hírlap, aug. 30./

1994. május 11.

Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1994. november 12.

Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./

1995. február 4.

A Román Televízió vezetősége a magyar adás jan. 30-i egyik műsorát letiltotta. Az RTV vezérigazgatója, Dumitru Popa azzal indokolta ezt a döntést, hogy nem logikus Auschwitz kapcsán Antonescuról beszélni, mert Romániából nem deportáltak zsidókat a koncentrációs táborokba. - Iliescu elnök megfeledkezett emlékező beszédében az Antonescu-diktatúra tömeggyilkosságairól, amelyekről Hitler és Goebbels is elismerően nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5./

1995. június 19.

Zeno Opris, a Vatra Romaneasca országos elnöke és Dumitru Pop, a Funar vezette RNEP Maros megyei elnöke jún. 19-én nyilatkozatban tiltakozott Kincses Előd tervezett hazatérése ellen, felszólították a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa persona non gratanak Kincses Elődöt, az államügyészséget pedig sürgették, ha hazatér, állítsák bíróság elé. Nyilatkozatukat közölte a bukaresti Curierul National. Kincses Előd ugyanis nyilatkozott: hazatér és ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont kijelentette: nem indítanak eljárást Kincses Előd ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., MTI, jún. 19., Népszabadság, jún. 20./

1996. január 18.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök javaslatára a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja jan. 19-i ülésén átalakították a kormányt. A kereskedelmi tárca élén Dan Ioan Petrescu váltotta fel a tisztázatlan ügyei miatt a sajtó nyomására lemondott Petru Crisant, az ipari minisztérium élésre Alexandru Octav Stanescu került, elődje, Dumitru Popescu a kormányfő szaktanácsosa lett. A miniszterelnök bejelentette, hogy lemondott a tudományos és műszaki fejlesztési miniszter, Doru Dumitru Palade is, utódát még nem nevezték ki. Ezzel nyolcan maradtak Vacaroiu huszonkét fős csapatából, amellyel új miniszterelnökként útnak indult. További miniszterek leváltása várható. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24., Magyar Hírlap, jan. 20./

1996. január 22.

Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1996. november 29.

Iliescu utolsó napjaiban még élt hatalmával: rendelettel előléptetett számos magasrangú rendőrtisztet, kegyelembe részesítette a Román Kommunista Párt szabadlábon levő tagjait, Dumitru Popescut, Lina Ciebonut, Nicolae Constantin Olteanut, Gheorghe Opreát, Gheorghe Panat, akiket 1991 áprilisában 11-14 év börtönbüntetésre ítéltek. Nem adott kegyelmet viszont Cseresznyés Pálnak, akiért az RMDSZ megmozgatott minden lehetséges nemzetközi fórumot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29., Magyar Nemzet, nov. 29./

1998. május 8.

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

1998. augusztus 11.

Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

2000. december 14.

Corneliu Vadim Tudor pártja, a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai között az egykori Szekuritáté tisztjei, az igazságszolgáltatással szembekerült üzletemberek és a megrögzött antiszemiták egyaránt találhatók. Tudor előszeretettel veszi magát körül a volt kommunista rezsim politikai rendőrségének egykori tábornokaival, ezredeseivel és jól kiépített kapcsolatrendszere van a Szeku helyébe lépő Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ - román rövidítése SRI/ berkeiben: könnyűszerrel jut hozzá bizalmas információkhoz. Néhány példa. Ilie Mercét, a Szekuritáté egykori ezredesét, aki a kommunista rezsim bukása után az RHSZ-ben töltött be magas funkciót, most a Nagy-Románia Párt képviselőjévé választották. RHSZ-tisztsége lehetővé tette számára, hogy a nyilvánosság előtt Tudor segítségére siessen, amikor azzal vádolták a pártvezért, hogy az egykori politikai rendőrség besúgójaként tevékenykedett. Andrei Zeno szintén szekus volt, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Constantinescut CIA-ügynöknek nevezte. Számos nyíltan antiszemita és idegengyűlölő ember csatlakozott Tudor pártjához. Köztük talán a legismertebb Corleone, alias Dumitru Dragomir, a Labdarúgó Szövetség elnöke, az Atac la persoana című hetilap igazgatója. Ilie Neacsu egykori kommunista aktivista 1991-93 között az Europa című antiszemita hetilap vezetője volt. Dumitru Puzdrea bírósági ügyei hónapokon keresztül a román sajtótermékek címoldalán szerepeltek, Dumitru Popot adócsalással és engedély nélküli benzinkutak működésével vádolják, Cornel Otelea tábornokot hamisítással és csalással vádolják. /Valóságos fauna. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

2002. április 17.

A szenátus ápr. 15-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor ?természetellenesnek" titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Corneliu Vadim Tudor szenátor ?nemzetbiztonság elleni merényletet" és ?terrorizmust" emlegetett a protokollummal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. /A Bolyai Farkas Kollégium a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2003. január 27.

Maros megyei nagy-romániás szenátorok jan. 25-én Marosvásárhelyen leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselő által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet - Pop állítása szerint - a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített. A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek - köztük a Kultúrpalotának és a Városházának - felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedő egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség előtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni. Borbély László szerint érthetetlen, hogy az emléktábla őrzését senki sem biztosítja és értetlen, hogy a rendőrség nem szállt ki a helyszínre. /Marosvásárhelyen ismét leverték a Bernády-emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök a prefektust is a helyszínre hívta. A prefektus személyesen tájékoztatta a történtekről Octav Cozmanca közigazgatási minisztert. Virág György, a megyei tanács elnöke elítélte, és elutasította, hogy egyesek a parlamenti mentelmi jog mögé bújva bármit elkövethetnek. Egyébként a nagy-romániásoknak semmiféle engedélyük nem volt, a tábla kifüggesztésére. A prefektus megígérte, hogy leveszik a pérémések tábláját, és visszahelyezik Bernády György arcképét. /Provokáció a marosvásárhelyi magyarság ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

2003. május 29.

Marosvásárhelyen máj. 25-én, vasárnap a Nagy-Románia Pártot a parlamentben képviselő Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu képviselő valósággal megrohamozta a marosvásárhelyi prefektúra épületét, ahol az előcsarnokban található a hajdani tornyos városházát építtető dr. Bernády György polgármestert ábrázoló dombormű. Amióta korában már levették az emlékművet, azóta szigorúan őrzik a polgárőrök az épületet. A "nagy-romániás" honatyák azt mondták az őröknek: azért jöttek, mert Ovidiu Natea prefektus nem képes eleget tenni kérésüknek, hogy levegye a "gyalázatos" domborművet. Mivel most akciójuk nem volt sikeres, azt ígérték, a Marosvásárhelyt környező falvakból gyűjtenek embereket, hogy többen legyenek majd legközelebb, mint a rendfenntartók. (Remember fekete március...) Folytatás tehát következhet. /Nagy-romániás" anarchia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2003. október 7.

Dumitru Pop /Nagy-Románia Párt/ szenátor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy interpellálció sorozatot kezdeményezett a parlamentben, vár választ arra a kérdésre, hogy bizonyos pénzösszegeknek merre kelt lába. Ceausescu, a volt diktátor feltételezett egy milliárdja felől érdeklődött, de sietett kijelenteni: semmi sem bizonyítja annak létezését, mint ahogy nincs bizonyíték a Ceausescu elleni többi vádpontra (népirtás, a nemzetgazdaság aláaknázása) sem. Ezért a Nagy-Románia Párt iratcsomót állít össze, melyet a hágai Nemzetközi Törvényszéknek fog megküldeni, kérve a volt diktátor perének újratárgyalását. /Ceausescut akarják rehabilitálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2004. augusztus 16.

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2004. október 14.

A szenátusban Frunda György szenátor, Dumitru Petru Pop, a Nagy-Románia Párt szenátora magyarellenes kirohanására reagálva síkraszállt a helyi parlamentek esetleges felállítását is feltételező regionalizálás, és ezen belül az autonóm székelyföldi régió jövőbeli létrehozása mellett. Elutasította a nagy-romániás szenátor által tanúsított magatartást, és azokat az elveket, amelyek a történelmi tényeket elferdítő, és a történelmi emlékek, közöttük az építészeti örökség, jelesül a marosvásárhelyi szecessziós épületek, történelmi tárgyú freskók és üvegablak kompozíciók megcsonkítására uszítnak. /A Parlamentben történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998