udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tinu, Dumitru

1993. június 22.

A hatalomhoz közel álló Adevarul jún. 22-i számában Dumitru Tinu főszerkesztő Kegyelem a vadállatnak címen hevesen támadta Friedrich Königet, az Európa Tanács jelentéstevőjét, aki Bécsben közölte Iliescu elnökkel, hogy Románia ET-csatlakozásához szükséges lenne, hogy megkegyelmezzen Cseresznyés Pálnak, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítélteknek. Tinu szerint az utóbbiak bestiálisan lefejezték és labdának használták az áldozat fejét. /Pesti Hírlap, jún. 23., MTI/

1995. április 29.

A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./

1995. július 1.

Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../

1995. szeptember 14.

Funar polgármester Cebén elmondott beszédében az RMDSZ-t fasiszta típusú pártnak nevezte. Dumitru Tinu a bukaresti Adevarulban elítélte Funar kijelentései, állásfoglalásait, mert ezek veszélyeztetik a román-magyar megbékélést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

1996. január 27.

A bukaresti Adevarul jan. 27-i száma felújította kampányát az Európa Tanács 1201-es ajánlása, illetve a magyar "irredenta tervek" ellen. Dumitru Tinu főszerkesztő "Piroska és a farkas strasbourgi változatban" címmel támadta az ET legutóbbi közgyűlésén elfogadott Bindig-jelentést az 1201-es ajánlás értelmezéséről. A főszerkesztő szerint Frunda György szenátor a többségi nemzet asszimilációs törekvéseit szóvá tevő strasbourgi felszólalásával "az RMDSZ radikálisainak családjába lépett be". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1996. február 5.

Gyarmath János ismertette találó címmel /Egy "pápai" levél pályafutása/ az Adevarul lap közlését. Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Dumitru Tinu lapigazgató azzal mentegetőzött, hogy a szöveg román nyelven jutott a szerkesztőségbe, azon már nem szerepelt, hogy apokrif levél. A másnap közzétett "Pontosítás" tudatta, hogy közölt írás apokrif szöveg. Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe ugyanis: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5. - A következő számokban a Romániai Magyar Szó leközölte az eredetileg az Új Magyarországban közölt cikkeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7, 8./ A temesvári Renasterea Banateana napilap febr. 5-i száma ugyancsak kiemelt helyen közölte ezt a levelet II. János Pál pápa megszidja a magyarokat címmel, feltüntetve a forrást /Új Magyarország, jan. 24./, de nem jelezve, hogy nem valódi pápai levélről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1996. április 18.

A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./

1996. július 13.

Az Adevarul júl. 13-i számában a régi kommunista központi pártlapból, a Scanteiából ismert Dumitru Tinu vezércikkében támadta a budapesti tanácsozáson /Magyarország és a határon túli magyarság/ elfogadott közös nyilatkozatot úgy, hogy megcsonkítva idézte az autonómiára vonatkozó mondatát, számot sem vetve azzal, hogy abban a "szülőföldön való megmaradásról" van szó. Dumitru Tinu puskaportól szagló dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely Jugoszlávia feldarabolására emlékeztet, figyelmeztette a román diplomáciát, amely "szinte bedőlt Budapest szirénhangjainak". A cikk így zárul: "Nekünk pedig nincs jogunk úgy tenni, mintha nem látnók a dolog súlyosságát és nem szabad lekicsinyelnünk azokat. A NATO-val vagy nélküle, a nemzeti érdek, az egységes nemzetállam megvédése fölötte van a konjukturális meggondolásoknak." - Tehát NATO-n kívül... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1997. május 15.

Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./

1997. július 14.

Szinte mindegyik hétfői, júl. 14-i román lap beszámolt a hétvégi SZKT-ról. A lapok főleg a "radikálisok és a mérsékeltek" közötti vitát emelték ki az elmúlt ülésről. Az Evenimentul Zilei megemlítette, hogy Tőkés László javasolta a testületnek, vonja meg támogatását Tokay György kisebbségügyi minisztertől, valamint hogy Katona Ádám kijelentette, a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál. A lap szerint az utóbbi kijelentés rendkívüli felháborodást idézett elő az RMDSZ kormánybeli tisztségviselői között, valamint Markó Bélában. Az említett sajtóorgánum megemlíti, hogy az RMDSZ elnöke erélyes felszólalásában bírálta a Tőkést és Katonát, majd Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter szégyenletesnek nevezte a jelenlegi miniszterelnök Grozahoz való hasonlítását. Markó Béla emlékeztetett, hogy Bill Clinton is elismerte az RMDSZ kormányzásban való részvételének fontosságát, ezt követően az RMDSZ vezetője pedig visszautasította Katona Ádám alkotmánymódosítással kapcsolatos kijelentését. "A kormányprogram nem írja elő az alkotmány módosítását, akinek pedig ez nem felel meg, távozhat az RMDSZ-ből" ? jelentette ki a szövetségi elnök. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor megemlíti, hogy Tőkés László júl. 12-én sajtótájékoztatót tartott a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, a jogtalanul elkobzott egyházi javakról, mely alkalommal bemutatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Részünk és jogunk című kötetet. Tőkés László megemlítette, hogy mindeddig nem sikerült eredményt elérni az elkobzott javak visszaszerzésében. Az Evenimentul Zilei másik cikke szerint "az SZKT hozzájárul Markó Béla jólétéhez". A lap megemlíti, hogy a testület a parlamenti fizetéssel egyenlő tiszteletdíjat szavazott meg az RMDSZ elnöknek. A Ziua is a szombati vitát emelte ki az SZKT-ülésből. A lap megemlítette, hogy Tokay György a személyét ért vádakra válaszolva elmondta a kétnyelvű táblák használatához szükséges 20%-os kisebbségi részaránnyal kapcsolatban, "annak ellenére, hogy úgy vélik, elárultam a magyarságot, szükséges tudni, hogy a tárgyalások rendkívül kemények voltak". Az Adevarul az SZKT-ról való beszámoló címeként kiemeli, "Az RMDSZ szélsőségesei Románia Alkotmányának megszegésére bíztatnak ? ők hősnek kiáltották ki a székelyudvarhelyi apácák bántalmazóját, Bardóczy Csabát". Az említett újság szerint a hétvégi SZKT-n még inkább elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék. A lap kizárólag a szombati vitáknak szenteli beszámolóját, részletesen ismertetve Katona Ádám és Tőkés László kijelentéseit, valamint a csereháti ügy körüli nézeteltéréseket. Dumitru Tinu lapja szerint Tokay György elegánsan megcáfolta a személyét ért vádakat, kijelentve, hogy a kormányba való belépésekor az alkotmányra tett esküt, és mint a román állam tisztségviselője, kötelességének látja csak a törvényes kereteken belül cselekedni. A lap szerint az RMDSZ-es miniszter kijelentette, hogy a magyar történelemben soha nem tartották hősöknek azokat, akik asszonyokkal harcoltak, és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány román apáca és gyerek ottani letelepedése után is. Idézik Verestóy Attilát, mint olyant, aki válaszolt a “radikális” vádakra. A Hargita megyei szenátor kijelentette, Amerikában Bardóczy Csabát 5-10 évre ítélték volna el. A Curierul National is azt emeli ki, hogy “Tőkés László Tokay György leváltását kérte”. Az Adevarul de Cluj szerint az SZKT-n döntés született arról, hogy az RMDSZ következő célja az egyházi javak visszaszolgáltatása. A lap ismerteti Markó Béla kijelentését, miszerint a visszaszolgáltatás a kultusztörvény alapján fog történni, melyet nemsokára elfogad a parlament. A Stirea is kiemeli, hogy “Markó Béla távozásra szólította fel a szélsőségeseket”. A lap megemlíti, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóján kijelentette, a jelenlegi kormány álláspontja az elkobzott javak visszaszolgáltatása kérdésében nem különbözik az előbbiétől. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 14., 131. sz./

1998. január 5.

A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./

1999. október 11.

Barabás István azt erősítette meg, hogy hiába hangzik el a tévében az RMDSZ vezetőinek bármilyen nyilatkozata, a román nacionalisták semmit sem fogadnak el. Hiába jelentette ki például Markó Béla az október 5-i sajtóértekezletén: az Aradon kivégzett tizenhárom tábornok közül egy sem harcolt Erdélyben románok ellen. Ugyanis 39 román szenátor jegyzékében, amelyben tiltakoztak az aradi Szabadság-szobor felállítását kimondó kormányhatározat ellen, az állt, hogy "A 13 tábornokot terheli a felelősség az Avram Iancu hadseregébe toborzott tíz- meg tízezer román lemészárlásáért, száz meg száz román falu és templom elpusztításáért." Hasonló értelemben nyilatkozott Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke is a 13 tábornokról, megtetézve az ígérettel, hogy a szobor robbanás áldozata lesz, továbbá az Adevarul október 6-i vezércikkében Dumitru Tinu igazgató, aki egyúttal Horthy, Hitler, az SS, Franco szellemalakjaival fokozta az aradi szobor keltette rémületérzést. - Ennyi volt tehát a haszna annak, hogy az RMDSZ vezetői tisztázták: a tizenhárom tábornok sosem harcolt románok ellen. Október 5-én az Antena 1 műsorában Ion Cristoiu megkérdezte Demeter Jánost és Kelemen Hunor államtitkárt: Tudnak maguk a szárazajtai emlékműről, amit az RMDSZ emelt? Tudják, kik végezték ki a szárazajtaiakat? A legionáriusok? És tudják, miért? Mert román katonákat öltek. - Ilyen stílusban megy a tévéharc, nem lehet tisztázni félreértéseket. - Barabás szerint az RMDSZ önmagát alázza meg, ha kultúráról, történelemről, művészetről akar vitába szállni az extrémizmus tévésztárjaival. A hazugság sem hiányzik, Dumitru Tinu említett vezércikkében leírta: "az RMDSZ megkapta az állami magyar egyetemet, és akkor még mit akar?" /BARABÁS ISTVÁN: Kedves RMDSZ, úgy is, mint tévésztár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998