udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dunay Pál

2006. november 25.

A rendszerváltás előtt két évtizeden át működő Magyar Külügyi Intézet visszaállításáról és az Antall-kormány által 1991-ben létrehozott Teleki László Alapítvány megszüntetéséről döntött a kormány. Mindez a gyakorlatban a minisztériumon kívüli külügyi kutatások további leépítését és államosítását jelenti. Az intézet vezetője a jelenleg még Svédországban dolgozó külpolitikai szakértő, a szabad demokrata kötődésű Dunay Pál lesz. A 2007. évi költségvetés tervezetben a Teleki László Alapítvány nem jelent meg, míg 132 millió forintos támogatással feltűnt a Magyar Külügyi Intézet. Erről a lépésről az alapítvány vezetőivel és különösen annak kuratóriumi elnökével semmiféle egyeztetést nem folytattak. Kosáry Domokos a kezdeményezésről semmit sem tudott, és levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt arra, hogy a korrigálják a „hibát”. Kérdés, hogy miért hatékonyabb a költségvetési intézményként működő Magyar Külügyi Intézet, mint a Teleki László Alapítvány, amely igen jelentős saját forrást biztosít az alapítványi célok megvalósítására, és milliárdos nagyságú vagyonnal rendelkezik. Az új intézetet húsz fővel tervezik létrehozni, míg az alapítvány jelenleg összesen 46 munkatársat foglalkoztat. Értesülések szerint a leépítésnek feltehetőleg az alapítvány két intézete közül a Közép-európai Tanulmányok Központja, ezen keresztül a kisebbségi kutatás látja a kárát. A Teleki László Intézet jelenleg Magyarország egyetlen külpolitikai, szomszédságpolitikai elemző, tudományos intézete. Az intézet igen jelentős kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezik, a térségben kialakított tudományos hálózata egyedülálló. Két folyóirata a Külügyi Szemle és a Régió. Az alapítvány az intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként folyamatosan nyert el pályázati, illetve kormányzati megbízásokat. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségiház-építési programokban. /Államosítják a Telekit. – Megszüntetik az Antall-kormány által létrehozott alapítványt. = Magyar Nemzet, nov. 25./

2007. május 19.

Nemzetközi jogi szerződések alapján és az európai regionalizmus keretében kaphatnának a határon túli magyarok helyi közösségei az autonómiákban ismert demokratikus jogokat. Erről tanácskoztak a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozaton a téma szakértői Budapesten, május 18-án, Sólyom László köztársasági elnök meghívottjaiként. Kántor Zoltán kisebbség-szociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. Magyarországnak „univerzális szinten” kell képviselnie a kisebbségi jogokat, tehát más országok és kisebbségek esetében is. Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója szerint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés „hozhat valamit”. Magyarország az elmúlt 17 évben politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hogy az erdélyi magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél. Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Sólyom László köztársasági elnök hangoztatta, tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Tudatában kell lenni annak is, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre” az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangsúlyozta. /Autonómia, regionalizmus-konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998