udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 167 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eörsi Mátyás

1994. november 5.

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja nov. 5-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen a román parlament által rendezett, az európai integráció biztonságpolitikai dimenziójáról rendezett szemináriumon. /Új Magyarország, nov. 7./

1994. november 7.

Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1994. november 8.

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1995. február 22.

Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./

1995. február 28.

Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke febr. 28-án a Naptévé adásában arra a kérdésre, hogy a nemzet részének tekinti-e a határon túli magyarságot, azzal hárította el a választ, hogy ez filozófiai kérdés. A pártok képviselői sorra elutasították ezt az álláspontot. Mécs Imre /SZDSZ/ sem értett egyet vele. Kövér László /Fidesz/: A fiatal demokraták természetesen a nemzet részének tekintik őket. "Az viszont meglehet, hogy az SZDSZ számára ez filozófiai kérdés." "...régi keletű a szabaddemokraták idegenkedése ettől a kérdéstől." /Esti Hírlap, márc. 1./

1995. március 20.

Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1995. április 18.

Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ápr. 18-án Bukarestben tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a jövő héten folytatják Budapesten a magyar-román szakértői megbeszéléseket. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a területi autonómia ügyében nincs vita, mert szerinte nem lehet területi alapon szervezni etnikai autonóm testületeket. /Új Magyarország, ápr. 19./

1995. április 19.

Az Eörsi Mátyás vezette SZDSZ-delegáció megbeszéléseinek lényege az volt, hogy azok a romániai politikusok, akik a történelmi megbékélés hívei, azok támogatják az alapszerződés aláírását. Az aláírás elsősorban Románia érdeke, hiszen Magyarország már bizonyított, szinte valamennyi szomszédjával aláírt egyezményt. Eörsi Mátyás reméli, hogy rövid időn belül megállapodás születik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1995. április 20.

Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./

1995. április 20.

Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

1995. június 15.

A román parlamenti külügyi bizottság tagjai jún. 15-én Budapesten találkoztak a magyar külügyi bizottsággal. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a romániai magyarság helyzete volt a megbeszélés témája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

1995. július 20.

Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának elnöke, SZDSZ-s képviselő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájáról adott képet. Az üléseken rendszeresen feláll egy görög küldött és kirohanást intéz Törökország ellen, ahol lábbal tiporják az emberi jogokat. Utána egy török küldött következik, aki Görögországot marasztalja el. A többiek unják mindezt. Eörsi szerint ez nem járható út. Elmondta, hogy júniusban az ülésszakon a rasszizmus, az idegengyűlölet szerepelt a napirenden. Egy fiatal magyar küldött említést tett felszólalásában a szlovák nyelvtörvény tervezetéről, hogy ott a tolerancia jegyében a többségi nyelvet óvják a kisebbségitől. Ezután Jeszenszky Géza is felszólalt /Eörsi nem írja ki a nevét, kecskekörszakállas, az előző kormányban magas külügyi tisztséget viselt/ és a magyar kisebbséget ért román és szlovák atrocitásokról beszélt. Ezután három szlovák és három román képviselő össztüzet zúdított Magyarországra /szerződésszegő, irredenta, revizionista stb/. A román delegáció tagja, Paunescu, Ceausescu egykori udvari költője visszataszító stílusban támadott. Eörsi szerint egy svéd vagy dán képviselőt kell megkérni, hogy ő beszéljen ezekről a magyar kisebbségi problémákról. /Magyar Narancs, júl. 20./

1996. február 17.

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nyílt levélben kért bocsánatot mindazoktól, akiket tévedése okkal megbántott, amikor a parlament febr. 13-i ülésnapján arról beszélt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi zavargások Antall József miniszterelnöksége alatt történtek. Eörsi azonban fenntartja mondanivalója lényegét, hogy indokolatlan a határon túli magyarságot ért sérelmekért a jelenlegi kormányt felelőssé tenni. /Népszabadság, febr. 17./

1996. március 2.

A Trianonnal elveszett magyar területek "békés visszakebelezéséről" kezdeményez tárgyalásokat Kávássy Sándor FKGP-képviselő. Módosító indítványával azokat a területi veszteségeket tette szóvá, ahol a békeszerződéssel megvont határ egy-egy településbe hasított bele. Kárpátalja esetében ide sorolta Barabást, Beregdarócot, Beregsurányt, Lónát, Tiszakerecsenyt és Milottát. Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke "szörnyűségesnek" nevezte ezt az indítványt, kifejtve, hogy Magyarország nem a határmódosításban, hanem a határok átjárhatóságában érdekelt. /Népszabadság, márc. 2./

1996. március 6.

Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1996. március 22.

A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./

1996. július 5.

Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

1996. augusztus 19.

Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

1996. augusztus 21.

Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./

1996. augusztus 21.

Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./

1996. augusztus 30.

Aug. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, amelyen részt vett a romániai magyarság nevében Tokay György képviselő és Dézsi András, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke is. Kovács László külügyminiszter a kormány álláspontját ismertette: a kabinet eltökélt szándéka az alapszerződés megkötése. Üdvözölte a EBESZ soros elnökének, a svájci Flavio Cottinak a kezdeményezését, hogy az alapszerződést Bécsben írják alá. Jelezte, hogy román kollégájával, Melescanuval zajló levélváltással rendezik az egyházi vagyon ügyét. A javasolt pápai csúcstalálkozóval kapcsolatban kifejtette: a kormány a javaslat pontos megismerése után dönt. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke az ellenzék nevében elmondta, hogy módosító indítványt terjesztenek be közös javaslatukhoz, hogy az alapszerződésből vita legyen. Csóti György hangsúlyozta, hogy az alapszerződés megkötése történelmi bűn lenne. Tokay György szintén fenntartásait hangoztatta az újságíróknak: a magyar kormány lemond a romániai magyarság kollektív jogairól és autonómiájáról. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kiállt az alapszerződés mellett, elutasításával a parlament Funarnak adna igazat. /Magyar Hírlap, aug. 31./ A határozati javaslatban az ellenzéki pártok arra hívták fel a kormányt, hogy az alapszerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá. Az ellenzéki képviselők a külügyi bizottság zárt ülésén indítványozták, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke is vegyen részt az Országgyűlés szept. 4-i rendkívüli ülésén. /Népszabadság, aug. 31./

1996. augusztus 30.

Aug. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, amelyen részt vett a romániai magyarság nevében Tokay György képviselő és Dézsi András, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke is. Kovács László külügyminiszter a kormány álláspontját ismertette: a kabinet eltökélt szándéka az alapszerződés megkötése. Üdvözölte a EBESZ soros elnökének, a svájci Flavio Cottinak a kezdeményezését, hogy az alapszerződést Bécsben írják alá. Jelezte, hogy román kollégájával, Melescanuval zajló levélváltással rendezik az egyházi vagyon ügyét. A javasolt pápai csúcstalálkozóval kapcsolatban kifejtette: a kormány a javaslat pontos megismerése után dönt. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke az ellenzék nevében elmondta, hogy módosító indítványt terjesztenek be közös javaslatukhoz, hogy az alapszerződésből vita legyen. Csóti György hangsúlyozta, hogy az alapszerződés megkötése történelmi bűn lenne. Tokay György szintén fenntartásait hangoztatta az újságíróknak: a magyar kormány lemond a romániai magyarság kollektív jogairól és autonómiájáról. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kiállt az alapszerződés mellett, elutasításával a parlament Funarnak adna igazat. /Magyar Hírlap, aug. 31./ A határozati javaslatban az ellenzéki pártok arra hívták fel a kormányt, hogy az alapszerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá. Az ellenzéki képviselők a külügyi bizottság zárt ülésén indítványozták, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke is vegyen részt az Országgyűlés szept. 4-i rendkívüli ülésén. /Népszabadság, aug. 31./

1996. szeptember 3.

Eörsi Mátyás /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hosszan magyarázta, miért jó az alapszerződés szövege, amelyben megállapodtak. Szerinte az ellenzéki kifogások általánosak. Ha "aláírjuk az alapszerződést, hozzájárulunk olyan politikai közeg kialakításához, amely a kisebbségi sorsban élő magyaroknak csak kedvező lehet. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a romániai magyarság sorsa a román belpolitika függvénye." "A magyar politikának a mérsékelt közvéleményt kell megcéloznia higgadt, kiegyezésre törekvő politikával." Az SZDSZ-es politikus indokolni igyekezett azt, hogy miért így fogadták el az 1201-est, majd sorolta, mennyi jó része van az alapszerződésnek. Az egyházi vagyon kérdésére is talált indoklást: "egyik egyház kárpótlása sincs törvényi szinte megoldva". Az RMDSZ nem támogatja az alapszerződés jelenlegi formáját és az aláírását. Eörsi támadta Tőkés Lászlót: Markó Béla nem akadályozhatta meg, hogy "vezetőtársa ne avatkozzék be sorozatosan a magyarországi belpolitikába és ne ingerelje feleslegesen a román közvéleményt. Mindez sokat ártott az RMDSZ hitelének..." Az RMDSZ-szel most nem lehet közös nevezőre jutni, fejtette ki, mert "egyszerűen nincs rá idő." /!/ /Magyar Hírlap, szept. 3./

1996. szeptember 3.

Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. szeptember 4.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./

1996. október 11.

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./

1996. október 14.

A romániai magyarság körében számos problémát fogalmaztak meg, például az egyházi kártalanítás kimaradásával kapcsolatban, de dokumentum messze nem vált ki akkora elégedetlenséget, mint ahogy azt a magyarországi ellenzék látni szeretné, mondotta kolozsvári tapasztalatairól Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Eörsi okt. 11-én látogatott Kolozsvárra, egy lakossági fórumra. Találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnökével. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1996. november 19.

Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./

1996. december 10.

Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-167




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998