udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eötvös Loránd

1993. november 10.

Octavian Olteanu a budapesti román nagykövetség kultúrattaséja volt 1990 áprilisa és 1993 szeptembere között. Küldetése befejezésekor a magyar kormány Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki. Ezt a díjat a magyar kultúra értékeinek külhoni terjesztői kapják. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy gyermekkorában megtanult magyarul. Most doktorandus a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi fakultásán. Először tolmács volt Bukarestben a Külügyminisztériumban, majd a nagykövetségre került. Jó kapcsolatot alakított ki a Teleki László Alapítvánnyal. Szorgalmazta a diákok kutatók cseréjét, az írószövetségi és a színházak közötti cserekapcsolatot. /Szakáts Mara: Pro Cultura Hungarica. Beszélgetés Octavian Olteanu diplomatával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./

1995. március 1.

Február közepén, nyolcvankét éves korában elhunyt Domokos Sámuel professzor, aki közel fél évszázadon oktatta a román irodalmat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Tanszékét. Egy román többségű faluban született /Alsófüged, 1913. márc. 16./, tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron a Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar és román szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációját a magyar eredetű román szavakról írta. 1945-ben áttelepedett Magyarországra, 1947-től 1983-ig volt a román tanszék tanára, majd tanszékvezetője. 1966-ban jelent meg legfontosabb munkája: Román irodalom magyar bibliográfiája. Kevesen tudják, hogy az arányokhoz mérten magyarul a legteljesebben a román irodalom olvasható. Az első kötetben 438, a másodikban 700 román író magyarra fordított műveinek adatait tartalmazza. Domokos monográfiát írt Octavian Gogáról, 1982-ben adta ki A budai egyetemi nyomda román kiadványainak dokumentumai című gyűjteményét. 1984-ben jelent meg a Magyar-román irodalmi kapcsolatok című munkája. /Magyar Nemzet, márc. 2./

1997. július 7.

Júl. 7-én megkezdte munkáját Budapesten a nyári egyetem, amelyen közel száz határon túli fiatal ismerkedhet meg a magyar jogi szakkifejezésekkel és a jogintézmények sajátosságaival és a jog szakirodalmával. Az egyhetes kurzust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. A megnyitón Törzsök Erika, a HTMH elnöke elmondta, hogy a korábbinál jóval több felelősség nyugszik a jogászok vállán, sokszor kell olyan döntéseket hozniuk, amelyek hosszabb időre megszabhatják egyes szakterületek életét. - A nyári egyetem jogtudományi és alkotmánytörténeti szekcióban folyik. /Népszava, júl. 8./

1998. április 18.

Ápr. 18-án kopjafaállítással emlékeztek a három éve elhunyt Gelu Pateanu román költőre, műfordítóra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke rámutatott: Jókai, Mikes, Móricz, Petőfi, Ady, Kányádi műveinek román nyelvre ültetésével azon munkálkodott, hogy megismertesse, elfogadtassa egymással a két nép kultúráját, történelmét. Ezért Pateanu azt is vállalta, hogy szülőföldjéről saját népének képviselői örökre elűzzék. Toró Tibor temesvári professzor elmondta: Pateanu volt az egyetlen román költő, aki lefordította nemzete nyelvére a magyar himnuszt. /Főhajtás a műfordítónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Pateanu 1925-ben született Kolozsvárott. Több mint félszáz magyar művet fordított román nyelvre, egyebek mellett Mikes Kelemen Törökországi leveleit, Németh László Iszony című regényét, Örkény István Macskajátékát. A művész a hetvenes évek elejétől tíz éven át élt Magyarországon, A Hét című hetilap szerkesztőségében dolgozott. 1990-ben az emlékezetes marosvásárhelyi események után politikai okok miatt ismét hazánkban lelt otthonra. Hetvenéves korában bekövetkezett haláláig a miskolci és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított. /MTI/

1998. június 17.

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

1998. december 2.

Dec. 2-án a filológiai tudományok doktorává avatták Orbán Gyöngyit, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának irodalomelmélettel és hermeneutikával foglalkozó adjunktusát. A műalkotás létmódjának hermeneutikai megközelítése című doktori disszertációjának bemutatása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai méltatták tevékenységét. Ugyanezen a napon történt Berszán György doktori dolgozatának megvédése is. /Kettős avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1999. január 21.

Életének 70. évében elhunyt Czine Mihály Széchenyi-, József Attila- és Darvas József-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora. A második világháború után feltűnt első generációs értelmiség egyik legkiválóbb alakja, az Eötvös Kollégium hallgatója volt. 1956-tól 1964-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott. Azt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének munkatársa. Életét két témakör kísérte végig: a népi irodalom és a határon túli magyar irodalom. Első volt, aki a határon túli magyar irodalmat az egyetemes magyar irodalom részének merte felvállalni. A tiltásokkal is dacolva ő foglalkozott először Magyarországon a határokon túli magyar irodalommal. A mai határon túli magyar irodalommal foglalkozó irodalomtörténészek mind az ő köpönyegéből bújtak ki, állapította meg nekrológjában Gönczi Ivor. /Új Szó (Pozsony), jan. 23., Elhunyt Czine Mihály irodalomtörténész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Nemzedékek hallgatták, de nemcsak egyetemisták. Járta az országot és előadásokat tartott. /Magyar Nemzet, jan. 22./ Czine Mihály /Nyírmeggyes, 1929. április 5. - Budapest, 1999. január 21 ./

1999. május 26.

A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésében - a Soros-alapítvány támogatásával - a matematikatanárok számára állandó jellegű továbbképző tanfolyam működik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben. A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik. Az előadókat a Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyűlnek itt össze. /Szabó Csaba: Állandó matematikai továbbképzés Kolozsváron Közeledik a tanfolyam első félévének vége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1999. június 12.

Temesváron, a Millenniumi templomban kitartó munkával napjainkra sikerült felépíteni mindazt, amit az előző negyven év lerombolt. A templomnak ismét van énekkara, König Borbála karnagy vezetésével. A valamikor oly aktív katolikus legényegylet utóda, a Szent Imre Kör néven tartja összejöveteleit minden hét végén. Nemrég a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem /ELTE/ világjáró énekkara és zenekara lépett itt közönség elé, korábban a helyi iskolák magyar tanulói is rendeztek - Szabó Dénes esperes úr támogatásával - szavalóversenyt a száz éves falak között. Újabban Történelmi eseménynaptár címmel indított ismeretterjesztő röplapot a templom esperes-plébánosa. A hívek folyamatosan ismerkedhetnek a kifüggesztett "noteszlap" révén a vallás, a kultúra, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel. /Millenniumi templom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12.)

1999. október 20.

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány kuratóriuma okt. 8-i ülésén a kolozsvári Faragó József neves néprajzkutatónak, az erdélyi népi hagyományőrzés egyik kimagasló személyiségének ítélte az alapítvány évi díját, a Kriterion-koszorút. Az 1922-ben Brassóban született és 1945-ben egyetemi tanulmányait Kolozsváron befejező Faragó József már ugyanebben az évben doktorált és a Bolyai Tudományegyetemen, valamint annak Erdélyi Tudományos Intézetében kezdte pályafutását. 1948-tól alapító tagja, később főmunkatársa és vezetője a Bukaresti Folklór Intézet Kolozsvári Osztályának, amely ma Kolozsvári Folklór Archívum megnevezéssel a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának önálló tudományos intézete, és itt, nyugdíjba vonulása ellenére ma is tanácsadó professzorként tevékenykedik. 1990-1991-ben Faragó József volt az első romániai vendégprofesszor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Folklór Tanszékén. Folklórgyűjtő útjai során Románia és főként Erdély több mint száz helységében gyűjtötte a magyar népköltészetet. A Kriza János Néprajzi Társaság bibliográfiája több mint 700 címet, köztük 70 kötetcímet tartalmaz Faragó Józseftől. Köteteinek egyik fő vonulata a népballada- gyűjtemények megjelentetése, a másik a kelet-európai, illetve a magyar-román folklórkapcsolatok kutatási eredményeinek a közzététele, a harmadik pedig az elődök népköltészeti gyűjteményeinek első vagy újrakiadása. /Kriterion-koszorú Faragó Józsefnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

1999. december 21.

Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. június 1.

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

2001. február 9.

Szőcs Lajos korondi pedagógus szerzőtársával, Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott egyetemi tanárral öt névtani, Budapesten megjelent tanulmánykötetet adományozott a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak. A Magyar névtani dolgozatok sorozatban megjelent Hajdu Mihály (Eötvös Loránd Tudományegyetem) által szerkesztett tudományos munkák a Hargita megyei Atyha, Etéd, Énlaka, Küsmöd és Sófalva hely- és családnév anyagát tartalmazzák. /Komoróczy György: Ajándék a könyvtárnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2001. február 27.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2001. április 7.

Marosvásárhelyen két könyvbemutató is volt a Színművészeti Egyetemen. Kovács Levente rendező, a Szentgyörgyi István tagozat vezetője mutatta be dr. Béres Andrásnak, az egyetem rektorának Bevezetés a színházesztétikába című munkáját /egy év alatt a szerző harmadik könyve/. Ungvári Zrínyi Ildikó ismertette a másik könyvet: a teatrológia szak első évfolyamának végzős hallgatóinak /Ari-Nagy Barbara, Bálint Ildikó, Király Kinga Júlia/ államvizsga-dolgozatait adta közre a Mentor Kiadó Színtérkép címen. A három ifjú tanulmányszerző: a Színművészeti Egyetemen pályakezdőként tanárkodó Ari-Nagy Barbara, a sepsiszentgyörgyi színháznál dramaturgként működő Bálint Ildikó és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusaként kutató Király Kinga Júlia. /Thália könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2001. április 19.

Gyimesbükk nagyközséget az 1960-as években politikai okokból elválasztották a két másik gyimesi községtől, és a tiszta román Bákó megyéhez csatolták. Ez azzal járt, hogy itt nem működhetett magyar nyelvű oktatás. Jól számított a román politika, mára teljesen beérett a bomlasztó munkája! Ma, amikor járhatnának magyar iskolába, magyarórákra a gyermekek, a szülők nagy része román osztályokba íratja gyermekeit. Emlékezetes, hogy Gyimesbükkön létezett egy Dani Gergely pap, aki a hetvenes, nyolcvanas években, amikor ezért meghurcoltatás járt, a templomban írni-olvasni tanította a gyimesbükki gyermekeket. Vannak emberek, akik már belefáradtak ebbe a harcba, akik többet vártak a helyiektől. Hány fenyegetést kellett elhallgatnia Deáky András tanárnak, amíg belefáradt és más utakat keresett arra, hogy szolgálja ezt a közösséget? Félő, hogy egyszer majd elfárad Berszán Lajos felsőloki esperes is, aki megteremtette a gyimesi középiskolai oktatást, ahol sokan tanulnak magyarul a moldvai gyermekek közül is. - Amikor Amerikában összegyűltek a lángész magyar kutatók, elterjesztették róluk, hogy valamilyen idegen bolygóról származnak. Szilárd Leó, Teller Ede, később Kemény János (a Basic megalkotója), Oláh György, Angliában Gábor Dénes, és a sor itt nem ér véget, ámulatba ejtették a világot, pedig mind egy szálig magyarul tanultak és mindnyájan abból az iskolából rajoztak ki a világba, amelyet még Eötvös Loránd indított! /Tankó Gyula: A csángók elcsángálódása Gyimesbükkön... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2002. március 6.

Murvai Olga a nyelvtudományok doktora, stilisztikaprofesszor a Bukaresti Tudományegyetemen, Széchenyi-ösztöndíjas a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, számos szakmonográfia, szótár, tankönyv szerzője most két kézikönyvvel jelentkezett: Magyar–román kifejezések szótára, illetve Dictionar roman–maghiar de expresii (megjelent a magyarországi Sprinter Publisher Könyvkiadó Goldfish Dictionaries sorozatában). A két szótár felsorakoztatja a címszavakat, majd azokat a szólásszerű kifejezéseket, frazeológiai egységeket, amelyekben előfordulnak és tartalmi megfelelőjüket (vagy többet is) a másik nyelven. /Barabás István: Mikor óvakodjunk az édes masszától? Murvai Olga szótárainak margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. április 17.

Mádl Ferenc köztársasági elnök ápr. 16-án átvette Calin Fabian, Románia új budapesti nagykövetének megbízólevelét. Calin Fabian eddig a román külügyminisztérium közép- és délkelet-európai igazgatóságának vezetője volt. Előtte a külügyminisztérium Magyarország referatúráját vezette, és a visegrádi csoport tagországaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokat koordinálta. 1995 és 2000 között Románia budapesti nagykövetségén első titkárként dolgozott, és ellátta a Duna Bizottság romániai képviselőjének helyettesítését is. Fabian 1991?1992-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult, és 1995-ben megszerezte a tudományok doktora címet. Fabian Calin 1953-ban született, beszél magyarul, angolul és franciául. /Calin Fabian átadta megbízólevelét Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2002. november 14.

Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./

2002. november 28.

Nov. 29-én Árkoson tartja küldöttgyűlését és szakmai tanácskozását az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A konferencia témája az informatizált világ és anyanyelv. Előadást tart Prószéky Gábor programvezető matematikus, alkalmazott nyelvész, valamint Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, Demeter Éva és Sárosi Krisztina, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének munkatársai. Dr. Prószéky Gábor a számítógépes nyelvészeti kutatásokra és alkalmazásfejlesztésre szakosodott kutatócég, a MorphoLogic ügyvezető igazgatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsésztudományi Karán folytatott tanulmányait követően több elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatásban vett részt a hetvenes években, ösztöndíjasként előadásokat hallgatott a Stanford Egyetemen, majd kutatásokat végzett a Helsinki Egyetemen. Többek között az Európai Közösség gépi fordítással foglalkozó kutatásaiban vett részt. Munkásságát 1995-ben a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Kalmár László-díjjal, 1997-ben pedig Kanadában a Worldcom a World Young Business Achiever-díjjal tüntette ki. /(en): Anyanyelvápolók közgyűlése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2002. december 9.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége Murádin László kolozsvári nyelvészt és Zimányi Árpád egri főiskolai tanárt tüntette ki az idén a Lőrincze Lajos-díjjal, az elismeréseket Bánffy György, a szövetség elnöke adta át dec. 7-én, Budapesten. Murádin László a kolozsvári sajtóban kifejtett áldozatos nyelvművelői tevékenységéért, valamint könyveiért, különös tekintettel A romániai magyar nyelvjárások atlasza című sorozat összeállításáért, több évtizede tartó munkásságáért kapta a díjat. A tizenegy kötetesre tervezett kiadványfüzérből eddig hét jelent meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelvi tanszéke gondozásában. /Murádin László Lőrincze-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2003. február 20.

Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /

2003. augusztus 16.

Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./

2003. augusztus 27.

Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2003. november 19.

Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát nov. 18-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták. Az eseményen részt vett Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja, Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint az egyetem magyar oktatói. Méltató beszédében Csucsuja István, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékán-helyettese elmondta, hogy a magyar tudós kitüntetése a kolozsvári egyetem számára művelődéstörténeti esemény, amely tovább erősíti a romániai és a magyarországi felsőfokú oktatás közötti együttműködést. Glatz előadásában hangsúlyozta, hogy a BBTE Közép-Európa egyetlen háromnyelvű egyeteme, ahol a román mellett magyar és német nyelven is folyik az oktatás. Felhívta a figyelmet a nemzetközi fórumokon ismertetett javaslatára, miszerint a közép-európai térségben az etnikai konfliktusok kezelésére közös magatartáskódex kidolgozására lenne szükség. Glatz Ferenc elmondta: mind a románokban, mind a magyarokban megvan a hajlandóság arra, hogy az évszázados etnikai ellentéteket feloldják. A történész szerint ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepet töltenek be a multikulturális egyetemek. /B. T.: Többnyelvű intézmények az esélyegyenlőségért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2003. december 9.

Nov. 28-án a román külügyminisztérium jóváhagyta Cseh Áron Gusztáv főkonzuli működési engedélyét. Cseh Áron már szeptember elsejétől, Alföldi László távozását követően ellátta a főkonzuli teendőket, román részről viszont csak most jött meg a beleegyezés. A diplomata 1972 júliusában született Kolozsváron, 1992-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, 1998-ban az állam és jogtudományok doktorává avatták a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2001-ben pedig politológusi oklevelet szerzett ugyanott, a Politológia Karon. Cseh Áron 1999-2000 között a magyar külügyminisztérium román referense volt, 2000-től főkonzullá történő kinevezéséig a kolozsvári külképviselet első beosztottja, konzulja. /Hivatalosan is főkonzul Cseh Áron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2004. március 13.

Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

2004. augusztus 21.

Megrendítő olvasmány Makkai Gergely Az erdélyi Mezőség tájökológiája (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003) című könyve. Szerzője Marosvásárhelyen lakik, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen földrajz szakot végzett, jelenleg ugyanott meteorológiát tanít, az elmúlt évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Mindemellett az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője is. A szerző segítségért kiált Mezőség, vagyis a Maros, az Aranyos, a Szamosok és a Sajó határolta terület drámájának bemutatásával. Makkai Gergely külön fejezetet szentelt a szerzetesrendnek tudatos környezetvédelmi tevékenységének, e vonatkozásban forrásai között említette Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban megjelent hittörténeti munkáját is. Az erdő és vizek védelmét szolgáló intézményrendszernek vetett véget az erdélyi katolikus társadalom összeomlása: 1558-tól kezdődően az itteni egyházkerület 630 plébániájából mindössze 36 maradt meg, valamennyi az ősi hitéhez legjobban ragaszkodó Csík megyében. Ezzel megszűnt a katolikus egyház szigorú szokásvilága és vele természetvédelmi intézményrendszere is. Csupán a Mezőségen több mint 200 halastavat csapoltak le. Tette ezt a lakosság abban a tévhitben, hogy cserében szántóföldhöz, kaszálóhoz jut, de a tavak helyén bűzlő iszaptenger maradt, ráadásul jött a gyakori szárazság. Hatalmas erdőirtás folyt. A következmény volt az omlás, suvadás, kialakult a mai Mezőséget jellemző terméketlen vidék, az úgynevezett kopár. Makkai Gergely Mezőség-monográfiája időszerű figyelmeztetés: a természeti harmónia megbomlása katasztrófához vezet. /Barabás István: Támadó kopár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2005. április 23.

A Genfben április 6–10-e között lezajlott Genfi Nemzetközi Találmányi Szalon „A” (mechanika, műszerek, eszközök) osztályában aranyérmet szerzett találmány /rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység/ három szerzőjéből ketten kolozsvári kutatók: Bokor Sándor (főkonstruktőr, 55) és Hantz Péter (feltaláló, 30) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékének adjunktusa. Hantz Péter 1998-ban szerzett kitüntetéses fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt doktorandusz 1998–2001 között. 1998-ban az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékén ösztöndíjas. Hat tudományos közlemény szerzője. /Rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998