udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eötvös Pál

1993. január 30.

Iliescu elnök interjút adott a Népszabadság munkatársainak. A szokásos kenetteljes hangján szólt a két nép egymásrautaltságáról, hozzátéve: "...mind magyar mind román részről művi úton is ébren tartják a mesterséges feszültségeket." Iliescu szerint a legfontosabb, hogy mindegyik fél elsősorban a "saját" szélsőségeseivel harcoljon. A Népszabadság tudósítója megkérdezte, miért kapott engedélyt a vasgárdista, magyargyűlölő Ion Constantin Dragan rádióstúdióra. Iliescu a megengedhetetlenül tiszteletlen hangú sajtóról beszélt, Dragannak a médiában levő részarányát jelentéktelennek mondta. /Eötvös Pál, Bodor Pál, Mag Péter: Iliescu: a viták megoldhatók. = Népszabadság, jan. 30./

2003. szeptember 18.

Nincs a Népszabadság szerkesztőségének birtokában az a Teller Edének tulajdonított levél, amelyben a nemrégiben elhunyt tudós a magyarországi ellenzéket bírálja. Az Eötvös Pál elnök, főszerkesztő tollából szept. 17-én megjelent írás szerint a napilap "megköveti olvasóit és az érintetteket". A lapban az az írás jelent meg, amelyet Zeley László újságíró elküldött Teller Edének, de azt a professzor szept. 5-én már általánosságban visszavonta. Teller Ede magyar nyelvű levelezésének intézője, az Amerikában élő Grigory N. Margit hamisításnak nevezte a Rossz hírek a szülőföldről üzenetet. Elmondta, hogy a tudóst szeptember elején arra kérte Zeley László, írjon cikket a Népszabadságba a magyar politikai helyzetről. Teller Ede a kérést el akarta utasítani azzal az érvvel, hogy nincs kellő ismerete hozzá a magyarországi belpolitikáról. A választ szeptember 5-én le is diktálta. Grigory N. Margit a levelet hazavitte, hogy legépelje, de aláíratni és elküldeni a tudós halála miatt már nem tudta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az újságíró-szövetség etikai bizottságához fordul a Népszabadságban szept. 15-én megjelent "állítólagos Teller Ede-levél" ügyében - közölte Halász János. A Fidesz képviselőcsoportjának szóvivője felháborítónak és szomorúnak nevezte, hogy egy ilyen "nemtelen akcióhoz" a Népszabadság a nevét adta. /Visszakozik a Népszabadság. Belpolitikai vihart váltott ki Magyarországon a "Teller-üzenet" = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2005. május 30.

A kisebbségi közösségek anyanyelvi tájékoztatásában tapasztalt gondok orvoslására, és a határon túli magyar újságírók hatékonyabb érdekképviseletére megalakult a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója, május 28-án Szegeden. Az újságíró szakma erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki képviselői egymás jobb megismerése és kölcsönös tájékoztatása, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a folyamatos tapasztalatcsere feltételeinek megteremtése érdekében alapították a szervezetet, olvasható abban a keretegyezményben, melyet az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóján írtak alá. A Konvenció Lakmusz néven hírportált hoz létre és működtet, valamint kiadja a Kárpáti Sajtókör című kéthavonta megjelenő tájékoztatót. Az érdekképviselet szorgalmazza az anyaországi rokon szervezetekkel való együttműködést. Tevékenysége fenntartása céljából a Konvenció saját forrásokat vesz igénybe, pályázatokat nyújt be az Európai Unióhoz, illetve alapítványokhoz – áll a keretegyezményben, amely két hét múlva lép hatályba. /Magyar újságírók összefogása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./ Nem valaki ellen, hanem valamiért szeretnénk összefogni – hangsúlyozta Ambrus Attila a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke Szegeden, ahol Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója néven megalakult az anyaországon kívüli magyar újságírók és médiaszakemberek közös szervezete. A tanácskozáson a négy magyarországi újságíró-szervezet a MÚOSZ (Eötvös Pál), a MUK (Kósa Csaba), a Katolikus Magyar Újságírók Szövetsége (Szikora József) és a Sajtószakszervezet (Tripolszky László) is elnöki szinten képviseltette magát, a rendezvény fővédnökségét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vállalta el. /(Bögözi Attila): Konvenció alakult. Az európai és magyar szellemiségű újságírásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998