udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 152 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-152
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Andronescu, Ecaterina

1996. április 17.

Ápr. 17-én Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő megbeszélést tartott az egyetemi oktatásért felelős államtitkárral, Ecaterina Andronescu asszonnyal az 1996/97-es egyetemi anyanyelvi felvételi vizsgák lehetőségéről. Asztalos Ferenc szorgalmazta olyan miniszteri rendelet kibocsátását, amely egyértelműen szabályozza az anyanyelvi felvételizés lehetőségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17./

1998. augusztus 21.

A temesvári akadémikusok az önálló magyar egyetem ellen foglalnak állást. Közleményükben arra hívták fel a román akadémikusok közösségét: határozottan fejtsék ki álláspontjukat a magyar egyetem ügyében. A fenti véleménnyel egyetértő Ecaterina Andronescu tanár, a szenátus tanügyi szakbizottságának titkára aug. 19-én nyílt levélben fordult Románia miniszterelnökéhez. Levelében számadatokkal világította meg a romániai kisebbségi oktatás struktúráját, óvodától az egyetemig. Több nyugat-európai ország példájára hivatkozott, ahol nemhogy saját egyeteme, hanem még külön középiskolája sincs a kisebbségnek. /További tiltakozások a magyar egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 16.

Az RTDP által kijelölt tan- és kutatásügyi miniszter, Ecaterina Andronescu rendszerezni akarja a tanügyben uralkodó káoszt, és újításokat kíván bevezetni a jövő tanévtől kezdődően. A leendő tanügyminiszter csak akkor hajlandó együtt dolgozni a volt tárcavezető Andrei Marga embereivel, ha azok bebizonyítják hozzáértésüket és segítik őt a reform megvalósításában. A 2000-2001-es tanév az eddig kiadott rendeletek alapján fog lezajlani - nyilatkozta Andronescu. A jövő tanévtől kezdve azonban jónak látja visszatérni a felvételis rendszerhez: a diákok ne az érettségi vagy képességvizsga általánosával nyerjenek felvételt az egyetemre, illetve 9. osztályba, hanem felvételi vizsga alapján. /Szabó Csaba: Új tanügyminiszter, új reform Változások várhatóak az oktatási rendszerben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 19.

Kötő József államtitkár elmondta, hogy semmiféle kapcsolatfelvételre nem került még sor az új miniszter Ecaterina Andronescu és a még hivatalában levő Oktatási Minisztérium között. Köztisztviselőkké válva a magyar megyei főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek a törvény által védettekké válnak. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója szerint Andronescu idején - mivel a miniszter az RTDP színeit képviseli -, egy kis visszarendeződésre számítani kell. Az anyanyelvű oktatással kapcsolatos visszarendeződés az, hogy nem lesz kisebbségi államtitkárság a Tanügyminisztériumban. Az új miniszter egy ideig volt oktatási államtitkár, prodékán és dékán. /Szabó Csaba: Racionális tanügyi reform várható. Ecaterina Andronescu feltételezett oktatáspolitikájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2001. január 13.

A Tanügyminisztérium hivatalos neve ezentúl Nevelési és Kutatási Minisztérium (NKM), és három államtitkársága van: a kutatásért és a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős államtitkárság, az egyetemi oktatásért és az Európa-integrációs folyamatokért felelős államtitkárság, valamint a közoktatási államtitkárság. Ez utóbbi hatáskörébe tartozik a kisebbségek oktatási gondjaiért felelős vezérigazgatóság, amelyet minden valószínűség szerint a vonatkozó köztisztviselői vizsgával (és státussal) rendelkező Murvai László fog vezetni. Megfigyelők szerint az egykori Tanügyminisztérium bonyolultabbá vált, hiszen Andrei Marga idejében hat vezérigazgatóság létezett, az Ecaterina Andronescu által vezetett intézmény 16-ra növelte ezek számát. A Nevelési és Kutatási Minisztérium javaslatára teljes gőzzel folyik a Marga-féle rendeletek és határozatok visszavonása: az idei 295. kormányrendelet törölte például az érettségi vizsgák diverzitását előíró egykori 130-as rendelkezést. /Jóváhagyták a Tanügyminisztérium felépítési tervezetét. Megmaradt a kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. január 25.

Ecaterina Andronescu, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezetője a megyei főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek kettős alárendeltségét megszünteti, és válaszút elé állítani az érintetteket: vagy köztisztviselők maradnak (és ennek megfelelően a tanfelügyelői igazgató, illetve vezérigazgatói címet viselik), vagy csak a tanügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz igazodnak, és ″csak″ főtanfelügyelők lesznek. Mindez nyugtalanságot keltett a megyei tanfelügyelőségek vezetőségi tagjaiban, mert a tanügyminiszter-asszony 30 százalékos tanfelügyelőségi leépítést is meghirdetett. /Szabó Csaba: Átszervezés előtt a tanfelügyelőségek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2001. február 5.

A magyar nyelvű felsőoktatás kérdése jórészt megoldottnak tekinthető, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter Marosvásárhelyen. Azok az egyetemek, amelyeknek van magyar tagozata (oktatási vonala), annyi helyet kaptak, hogy sok hely betöltetlenül maradt, ily módon biztosított volt a magyarság kérése, sőt, úgy tűnik, hogy túlzás volt - jelentette ki a miniszter asszony. /Megoldott a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2001. február 8.

A képviselőház febr. 6-i döntése értelmében a következő egyetemi tanévre a felsőoktatási intézmények szenátusának oly módon kell megállapítania a fizetéses helyek számát, hogy ez a szám szakonként ne haladja meg az állami költségvetésből finanszírozott helyek 25 százalékát. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint a képviselőházi döntés nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Andronescu azt is elmondta, hogy lényegében minden egyetem szenátusa kérvényezheti a vonatkozó 25 százalék fölött létesítendő fizetéses helyek számát, és engedélyezni is fogják ezeket - természetesen csak akkor, ha a kérések megalapozottak. /Korlátozzák a fizetéses egyetemi helyek számát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. február 9.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a 24 Ore Muresene lap szerint azt nyilatkozta, hogy "túl sok hely van az egyetemeken a magyaroknak". Szerinte a magyar nyelvű oktatás nagyrészt már megoldottnak tekinthető, és amúgy is túl sok helyet kaptak magyar diákok az egyetemeken - ezeket nem is tudják betölteni. Az önálló magyar egyetem kérdéséről a miniszter asszony csak annyit mondott, hogy "nem szabad az iskolák által szétválnunk." /A tanügyminiszter és a magyar egyetem. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 9./

2001. február 20.

Andrei Marga egykori tanügyminiszter keményen bírálta az Ecaterina Andronescu nevelési és kutatásügyi miniszter asszony által vezetett minisztérium eddigi átszervező lépéseit, azzal vádolva az új vezetőséget, hogy korlátoltságról ad tanúságot. Visszarendeződésről van szó, az egyetemi oktatás terén is érvényesül az Andronescu-csapat visszahúzó ereje. Marga szerint a sok kis átszervező intézkedés végül a nemzetközi és hazai oktatási rendszer összeférhetetlenségéhez fog vezetni. /Andrei Marga az Andronescu-csapat munkáját bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. március 1.

Febr. 28-án a képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az akkreditációs törvényt módosító javaslatát. Eszerint csak akkor kaphat egy új felsőfokú tanintézet végleges működési engedélyt, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. Vekov Károly képviselő, a tanügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a szakbizottsági vitán végül Ecaterina Andronescu miniszter asszony javaslatát fogadták el, amely szerint a szaktárca egy átfogó törvény keretében szeretné a továbbiakban rendezni ezt a kérdést, ezért az NRP indítványának elvetésére kérte a testület tagjait. Asztalos Ferenc, a tanügyi bizottság alelnöke kifejtette: az NRP célja újabb feszültséget kelteni az RMDSZ és az RTDP között. A demokrata párti képviselők támogatták az NRP kezdeményezését. Az akkreditációs törvény módosítására tett javaslat hozta össze az NRP és a DP közötti furcsa szövetséget. /Elvetették az akkreditációs törvény módosítását. A demokraták a kezdeményező nagy-romániásokkal szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 3.

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony rendeletével visszavonta a 4420-as számú, augusztus 31-én iktatott Marga-határozatot, amely a köztisztviselői törvény alkalmazását írta elő. Ily módon érvénytelenné vált maga a köztisztviselői törvény is, amely eddig magas fokú immunitást biztosított a magyar nemzetiségű főtanfelügyelőknek, illetve főtanfelügyelő-helyetteseknek. A Szabadság kérdésére Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgatója elmondta: úgy próbál ellenlépéseket tenni, hogy az üggyel kapcsolatos megjegyzéseit írásba foglalta, és benyújtotta a tanügyminiszter asszonynak. - A 26633. számú, febr. 28-án keltezett átiratban arra kértem őt - mondta Murvai - , hogy kérjék ki a véleményünket akkor, ha magyar vezető beosztású tanfelügyelőt akarnak elmozdítani. Ez utóbbi - sajnos - most sokkal könnyebbé válik, mint eddig, annál is inkább, mert a minisztérium és a prefektúrák között egyre "bensőségesebb" a viszony a leváltások-kinevezések terén. /Szabó Csaba: Ertédépésítés" folyamat a tanügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. március 14.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2001. május 14.

Máj. 12-én Sepsiszentgyörgyre látogatott Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Beiktatása óta megfordult az ország megyéinek közel egyharmadában, háromszéki látogatása ennek az országjárásnak egyik állomása volt. Mint mondta, azért jött Kovászna megyébe, hogy a helyi gondokról érdeklődjék, és válaszoljon a feltett kérdésekre. Keresztély Irma főtanfelügyelő ismertette azt a tizenöt pontos kérdéslajstromot, melyet a tanfelügyelőség és az iskolaigazgatók tanácsadó testülete fogalmazott meg ez alkalomra. A kérdések négy területet érintettek: pénzügyi, oktatási, személyzeti és a tanfelügyelőség feladatkörébe tartozókat. A válaszokból kiderült, hogy az oktatási tárca folytatni kívánja a reformot, de a megkezdett folyamatokhoz képest jó néhány dologban más utat választott. A tanügyi alkalmazottak bérezését a megyei tanácsok hatáskörébe utalta, a falusi oktatás színvonalának emeléséhez a községközponti iskolákat erősíti meg, míg egyes kisiskolák V-VIII. osztályait felszámolja, az alternatív tankönyveket ezután nagyobb ellenőrzés alatt kívánják tartani. A környék falvaiból a központokba szállítják a diákokat, az autóbuszok működtetéséhez a minisztérium az önkormányzatokon keresztül biztosít anyagi alapokat. Ecaterina Andronescu meglepődött, hogy többségi magyar közegben éppen a magyarok panaszkodnak arra, hogy nem elég a román nyelv és irodalomtanár. /(fekete): Az oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2001. június 5.

Jún. 3-án Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony tájékozódó jellegű tanácskozáson vett részt Kolozsváron a megyei tanfelügyelőségen. Az értekezleten mintegy 70-80 iskolaigazgató, illetve tanfelügyelő volt jelen. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes úgy látta, hogy Ecaterina Andronescu elégedett a tanfelügyelőség, illetve a megye iskoláinak munkájával. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Líceum igazgatója megkérdezte Andronescut, hogy az érettségi tételeket idén lefordítják-e magyar nyelvre Bukarestben. A tanügyminiszter asszony azt felelte, hogy idén nem lesznek gondok a fordítással. /Szabó Csaba: Ecaterina Andronescu nem váltani jött. A tanügyminiszter elégedett a megyei tanfelügyelőséggel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. július 20.

A 2001-2002-es tanévben a középiskolák XI. osztálya számára egy tantárgyon belül háromra csökkentették a felhasználható alternatív tankönyvek számát - jelentette be Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Néhány tantárgynál ezek száma elérte a négyet, de csak azokban az esetekben, ha a felértékelésnél két könyv ugyanolyan pontszámot ért el. Minisztériumi döntés szerint az idei tanévtől a tankönyvek értékelését, újraértékelését és elfogadását évente felül fogják vizsgálni. Az alternatív könyvek számát - a miniszter asszony szerint - azért csökkentették, mert némely tudományágon belül mintegy húsz változat létezett, megközelítőleg ugyanazzal a tartalommal. Az oktatásügyi minisztérium döntése ellen a könyvek szerzői, valamint a kiadók határozottan tiltakoznak, mondván, hogy egy régebbi rendelkezés értelmében a líceumi oktatásban a szabad piac elve kell hogy érvényesüljön. /(köllő): Kevesebb alternatív tankönyv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2001. augusztus 15.

A Kovászna és Hargita megyei románok civil szervezeteinek képviselői a marosfői nyári egyetemen kijelentették: elégedetlenek azzal, ahogy az elmúlt tíz évben Bukarest a kisebbség-többség kérdéseit kezelte. Szerintük az utóbbi évtized román kormányai figyelmen kívül hagyták a két megye román lakosainak helyzetét". Ezért sürgetik "új támogatási módozatok felkutatását identitásuk és hagyományaik megőrzésére és ápolására". A kovásznai és a hargitai románok vezetői elhatározták, hogy létrehozzák a két megye román közösségi szervezeteinek civil fórumát. Elképzelésük szerint ez az intézmény "reprezentatív jellegű lesz és a románok érdekeit fogja képviselni az ország politikai vezetésével folyó politikai párbeszédben". A rendezvényt a tájékoztatási minisztérium támogatásával megszervező Hargita-Kovásznai Európai Tanulmányi Központ tanácskozásán megjelent Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának főtárgyalója, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Adrian Severin, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezete (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke és más román politikusok is. /Marosfői nyári egyetem. Panaszkodnak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2001. augusztus 22.

Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2001. szeptember 18.

Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2001. október 3.

Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2001. október 6.

Okt. 5-én ünnepélyes keretek között megnyitották a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karait. A tanévnyitó rendezvényt a magyar és a román kormány közötti üzenetváltás határozta meg. Ezt Adrian Nastase kormányfő azon kijelentése váltotta ki, amelyben felkérte a magyar politikusokat, kíméljék meg Romániát attól, hogy Erdély területén fejtsék ki választási kampányukat. - Okt. 5-én megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel majd jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, mondta Németh Zsolt. Az államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. Okt. 5-én Pálinkás József magyar és Ecaterina Andronescu román oktatási miniszterek között rövid találkozóra került sor, amit Pálinkás József kellemesnek minősített. /Megnyitották az EMTE csíkszeredai karait. Üzenetváltás a magyar és a román kormány között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának megnyitója előtti tájékoztatón jelen volt Pálinkás József magyar oktatási miniszter, dr. Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági-Államigazgatási Egyetem rektora, dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai dékánja, valamint több kar vezetője. A magyar miniszter reagált Adrian Nastase román kormányfő távértekezletén elhangzottakra. Elmondotta: diplomáciai úton értesítették a román kormányt arról, hogy a magyar kormány több tagja is részt vesz az EMTE tanévnyitóján. A két ország közti jó kapcsolatnak köszönhetően természetesnek tartja, hogy egy egyetemalapító évnyitón jelen legyen a magyar kormány képviselete, elvégre az intézmény a magyar kormány hathatós támogatásával jött létre. Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester bejelentette: a városi tanács határozatot fogadott el a csíkszeredai kar támogatásáról. /(Daczó Dénes): Miniszteri replika Sapientia-sajtóértekezleten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Németh Zsolt, a magyar kormány külügyminisztériumi államtitkára kifejtette: "Kedves barátaim! Győztünk!" - majd fergeteges taps után elmagyarázta kijelentésének lényegét, mely szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai megnyitója elsősorban a székelyföld győzelme, de ugyanakkor Magyarország, Erdély és Románia győzelme is. "Negyvenkét év után, ma újra évnyitót tart teljesen magyar nyelvű egyetem Romániában. Lehet-e erre mást mondani, mint hogy győzelem? Mit igazol ez, ha nem azt, hogy az erdélyi magyarság a 20. század minden megpróbáltatása ellenére, életerős, virágzó közösségként lépi át a harmadik évezred kapuit. Ez a győzelem, a hit és a kitartás győzelme. Az elmúlt negyvenkét év alatt, mondhatnék nyolcvanat is, sok mindent átéltünk, de a legnehezebb időkben sem adtuk fel a reményt. A kelet-európai diktatúrák legsötétebb idején sem adtuk fel a reményt, mert tudtuk, hittük -legalább is reméltük -, hogy nem tarthat örökké, és mert tudtuk, hogy nincs is más választásunk, nem adhatjuk fel... Sokan mondták: nem lehet, de hálistennek, még többen mondták azt, hogy lehet. A magyarság ma egy épülő egységesülő közösség... A mai nap győzelme mutatja, hogy van értelme. Ez a győzelem, a székelyföld győzelme is, mert a székelyföldnek még soha nem volt egyetem. A mai tanévnyitó mutatja a székelyföldi városok, polgárok, a székelyek erejét... S ha most román barátaimhoz fordulok, azt mondhatom, hogy győztünk, mert ez a győzelem közös. Ahogy e régióban a jövőnk is közös, mert csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek, mert a jövőnk csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek a jövőnk csak közös lehet, de csak akkor lehet közös, ha a miénk is, mindannyiunké, akik itt élünk. A mai nap... nagyon fontos Románia történelmében is. Azzal, hogy az erdélyi magyarság visszanyert valamit, amit 1959-ben erőszakkal elvettek tőle, Románia nagyot lépett előre a múlt felszámolása, a demokrácia és a nyugati struktúrába való illeszkedése útján is. Ez a mai nap nem csak a magyarok, székelyek és románok győzelme, többről van szó. Valahol a szabadság és a jogegyenlőség győzelme is, mert az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye nem csak, nem elsősorban nemzetiségi kérdés, hanem sokkal inkább az állampolgársági jogegyenlőség kérdése. Csak annak az országnak a polgárai érezhetik igazán szabadak magukat, ahol minden polgár joga biztosítva van. A mai naptól kezdve Románia minden polgára egy kicsit szabadabbnak érezheti magát, mint eddig. Ennek a napnak a győzelme akkor lesz teljes, ha a gondolkodásunkban is átszakad egy gát. Ha nem tekintjük az egyetem ügyét és más ügyeket sem a magyar-román ellentét hamis prizmáján keresztül. Ha mindenki megérti végre, hogy itt nem kizárólagos nemzeti érdekekről van szó, mert nem az a jó Romániának, ami az erdélyi magyarságnak rossz. És nem rossz Romániának az, ami az erdélyi magyarságnak jó. Mert ami Románia állampolgárainak jó, az az egész államnak is jó, és ami Románia polgárainak nemzetiségre való tekintet nélkül rossz, az az egész államnak rossz. Ezért ásatag szemlélet az, hogy a román-magyar nemzeti érdekek szükségszerűen ütköznének. A valóságos román és magyar nemzeti érdekek nem ütköznek, hanem éppen ellenkezőleg, egybeesnek. Tudom, hogy sokan ezt ma még nem értik, de majd megértik. Azt sem értették sokan, hogy egy magyar egyetemnek előbb-utóbb meg kell nyitnia kapuját Erdélyben, de aztán megértették. És most szemünk láttára történik az, ami éveken át lehetetlen volt. Ugyanúgy vannak, akik nem értik, hogy az erdélyi magyarságnak miért van szüksége Magyarország támogatására, de majd megértik, ha másból nem, ennek az egyetemnek a példájából, hiszen ez az egyetem, amely a kisebbségi jogok alapvető garanciája, nem jött volna létre az anyaország támogatása nélkül sem..." /Daczó Dénes: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Székelyföld győzelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2001. október 6.

Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2001. október 9.

Pálinkás József magyar oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának avatása után kifejtette, hogy a munka jelentős része még hátravan, hiszen ebből az egyetemből, amely most még csak egy épület, olyan intézményt kell létrehozni, amely maradéktalanul megfelel a várakozásoknak, olyan tudást, olyan diplomát ad a diákoknak, amit hasznosítani tudnak, olyan szellemi műhellyé növi ki magát. Azzal, "hogy megteremtjük az erdélyi magyar közösség intézményeit, nagymértékben hozzájárulunk e közösség életerejének megőrzéséhez és a magyar nemzet szellemi újraegyesítéséhez. Ez a szellemi újraegyesítés azt jelenti, hogy mindannyiunkban tudatosul, egy nemzet vagyunk, éljünk a Székelyföldön, a Dunántúlon, a Felvidéken, bárhol a világon." "Azok az elvek, amelyeket a FIDESZ-Magyar Polgári Párt megfogalmazott kormányzása kezdetén, a család, a munka, a tanulás, a rend, az összetartozás, teljes összhangban vannak mindazzal, ami most Erdélyben történik, azt igazolják, hogy nemcsak szavakban, tetteinkkel is ápoljuk, erősítjük együvé tartozásunkat." Magyarország a továbbiakban is támogatni fogja ezt az intézményt. Pálinkás József beszélt Ecaterina Andronescu kollégájával, kérte, Budapesten találkozzanak azoknak a kérdéseknek a megtárgyalására, amelyek nem tartoznak közvetlenül ennek az egyetemnek a létrehozásához. /Borbély László: Együtt mindent el tudunk végezni - Pálinkás József magyar oktatási miniszter válaszol a Hargita Népe kérdéseire. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2001. október 10.

Okt. 8-án újra összeült Bukarestben az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács (CNEAA), így nyilvánvalóvá vált, hogy nem sikerült a Nevelési és Kutatási Minisztérium törekvése, hogy megszüntessék a tanácsot, illetve annak kormány alá rendelését. Ez volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter első veresége. Az Országos Oktatási Akkreditációs Tanács autonómiája vörös posztó volt a kormány, illetve a NKM szemében. A szakértők szerint azért akarja a minisztérium bekebelezni az akkreditációs tanácsot, hogy egyetlen helyen, illetve kézben fussanak össze a mindkét oktatási formával, az államival és a magánnal kapcsolatos ügyek. /Szabó Csaba: Sikertelen központosító kísérletek. Andronescu tanügyminiszter első veresége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2001. október 16.

Okt. 15-én megkezdődött az oktatás a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain. A négy kar 209 hallgatója, a múlt heti oktatás-előkészítő táborból visszatérve várta az első előadásokat. A bukaresti Jurnalul National okt. 14-i száma szerint a jelentős magyarországi állami támogatással létrehozott magyar magánegyetem törvénytelenül működik, mivel a kormány még nem hozta meg az ideiglenes működéséhez szükséges határozatot. - Való igaz, hogy az egyetem csak az Országos Akkreditációs Bizottság (CNEAA) jóváhagyását kapta meg ez idáig, és az előírások értelmében ez még nem elegendő, de a magánegyetemek esetében az a gyakorlat, hogy az említett bizottság jóváhagyásának birtokában, kormányhatározat nélkül is, mindenhol megkezdik az oktatást, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. Lányi Szabolcs dékán szerint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenléte az egyetemavatón olyan üzenetként értékelhető, hogy az EMTE-vel kapcsolatosan nincsenek gondok. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkezdődött az oktatás az EMTE-n. Felhők a Sapientia felett? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2001. október 17.

A Kovászna megyében folyó tankönyvháború és az iskolai könyvtárak tisztogatására vonatkozó tanügyminisztériumi rendelet utasításainak életbe ültetése 1989 előtti hangulatot keltenek az oktatásban dolgozókban. Márton Árpád képviselő okt. 16-án felkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert és tájékoztatta a megyében kialakult helyzetről. A képviselő ígéretet kapott, hogy a tárca nem sieti el a döntést. A jelenlegi tankönyvháború és könyvtártisztogatás ellentmond a Románia által is elfogadott bécsi és koppenhágai konferencia záródokumentumainak, sérti az információ szabad áramlására vonatkozó alapvető emberi jogot, jelentette ki Márton Árpád. A Románia által is elfogadott említett nemzetközi dokumentumok tételesen biztosítják a könyvtári gyűjtemények nyitottságához való jogot is. A Tanügyminisztérium iskolai könyvtárakra átirata megsérti azt az európai jogrendet is, melyet Románia elfogadni készül, egyenesen Ceausescu diktatúrájának szellemét idézi. Feltételezhető, hogy ez a kormánypárt egyes köreinek érdeke, vagy a titkosszolgálatok igyekeznek bizonyítani létüket. Közben szemmel láthatóan mindkét csoport azon munkálkodik, hogy szétverje az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, mely nem felhőtlen, hisz jó egy éve olyan kirekesztősdi folyik, melynek során jeles magyar személyiségeket váltanak le vezető funkciókból. Kemény centralizálási folyamat tanúi lehetünk, állapította meg a képviselő. /Simó Erzsébet: Összehangolt megyeellenes hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ 1989 után ezrével érkeztek Romániába a különböző magyarországi kiadók könyvei. A a magyarországi tankönyvek romániai használatával kapcsolatos gondok azóta sem oldódtak meg. Kovászna megyében például - főtanfelügyelői engedéllyel érkeztek adományként azok a magyarországi tankönyvek, amelyek most a tanügyminisztériumi inkvizíciós akciójának főszereplői. Közismert, hogy a Kovászna megyei románok legismertebb ügyvéd-szószólója már jónéhány éve ügyködik azon, hogy a régi kormány utolsó le nem váltott főtanfelügyelőjét, Keresztély Irmát menesszék. A nagy kérdés az: mennyire veszik majd komolyan az inkvizítorok a "kivizsgálást". Azaz: találnak-e valami olyan "tiltott jelenséget" a Székelyföldön, ami eddig /Szabó Csaba: Irredenta könyvkereső akció. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2001. október 23.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ okt. 19-én sajtótájékoztatón ismertette a Nevelési és Kutatásügyi Minisztérium két körlevelével kapcsolatos álláspontját. Az RMPSZ elítéli a minisztérium régi kommunista módszerekre emlékeztető gyakorlatát, amely a tisztségviselők megfélemlítésére és az információszerzés szabadságának korlátozására vonatkozik. Az RMPSZ álláspontját Nastase miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszter asszonyhoz intézett nyílt levél formájában is megfogalmazzák, azzal a határozott kéréssel, hogy azonnal vessenek véget az ilyen gyakorlatnak. Románia nemzetközi megítélésére károsan hat, hogy a többségében nemzetiségek lakta megyékben úgynevezett "miniszteri ellenőrző brigádok" vizsgálatokat végeznek és megszorító intézkedéseket helyeznek kilátásba azokkal az intézményekkel és vezetőikkel szemben, amelyek, illetve akik a hazai nehéz körülmények között élő ifjúság számára minél több információs és szemléltető anyagot igyekeznek biztosítani. Az RMPSZ tiszteletben tartotta tevékenysége során a román állam törvényeit, de minden emberi jogokat sértő intézkedés ellen határozottan fellép. /Az RMPSZ állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2001. október 23.

Okt. 22-én Ecaterina Andronescu oktatás és kutatásügyi miniszter asszonnyal és munkatársaival találkozott az RMDSZ küldöttsége. A szövetség részéről Markó Béla RMDSZ elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők voltak jelen. A megbeszélés célja a tankönyvkérdés megtárgyalása volt, és megegyezés született egy közös bizottság létrehozására vonatkozóan. A bizottságot, amely tanügyi és tankönyvkérdésekkel fog foglakozni az RMDSZ és a minisztérium szakemberei fogják alkotni. A közös bizottság feladata a romániai magyar iskolák tankönyvellátását felmérni és javaslatokat tenni a minisztériumnak a problémák megoldása érdekében. Andronescu közölte: a Kovászna megyei ellenőrzések véget értek, és nincs tervben ilyen jellegű kivizsgálásokat végezni más megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-152




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998