udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 784 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 781-784
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eckstein-Kovács Péter

1990. május 16.

Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1990. július 6.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Eckstein-Kovács Péter /Kolozsvár, 1956. júl. 5./ képviselő ügyvéd, Kolozsváron él. Sajtótörvényre és oktatási törvényre van szükség, kisebbségi statútumra. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1991. február 21.

Az állampolgárságról szóló törvényt a többség megszavazta. Az RMDSZ ellene szavazott. Eckstein Kovács Péternek az RMDSZ nevében előterjesztett módosító javaslatát nem vették figyelembe. Eckstein Kovács Péter kifejtette: a törvényben pozitív eleme, hogy elismeri a kettős állampolgárságot. Akik 1989 előtt elvesztették állampolgárságukat, egy kérés alapján visszaszerezhetik. Az RMDSZ-nek viszont fenntartása van az állampolgárság visszavonását illetően. A most megszavazott törvény szerint ugyanis az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a román állam érdekeit sérti. Ez nagyon általános megfogalmazás. /Béres Katalin: Elismeri a kettős állampolgárságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1991. június 7.

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. július 18.

Eckstein-Kovács Péter képviselő a napokban tért vissza Genfből, ahol az RMDSZ megbízásából információt gyűjtött az európai kisebbségek sorsával foglakozó konferencia munkálatairól. A román delegációnak ugyanis nincs magyar tagja. A konferencián a román delegáció támadó éllel lépett fel, az általuk készített Fehér könyvvel próbálták bizonyítani, hogy Romániában nincs megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben. A román küldöttség egyik javaslata az volt, hogy a koppenhágai dokumentumot és az emberi jogi dokumentumokat maximumoknak kell tekinteni: aki ezeknek eleget tesz, azt nem lehet elmarasztalni kisebbségi kérdésekben. Magyarország álláspontja az volt, hogy a kisebbségi kérdést vegyék ki a harmadik, vagyis az emberjogi kosárból, és helyezzék át az elsőbe, amelyik a biztonságra vonatkozik. Azonban erre nincs remény, a konferencián inkább a kisebb lépések politikáját folytatják. /Most jöttem Genfből = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1991. július 20.

Tőkés László püspök nyilatkozott a genfi konferenciáról. Az emberjogi konferencia román küldöttségében nem vehetett rész egyetlen magyar, egyetlen kisebbségi sem. Genfben párhuzamos rendezvények is voltak, erre volt hivatalos Tőkés László, Borbély Imre, Eckstein-Kovács Péter és Smaranda Enache. A hivatalos genfi konferenciát az óvatosság jellemezte. Tőkés László püspök úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés terén nem érzékelhető nyitás az európai politikában, a világpolitikában, inkább óvatosság, kivárás érzékelhető. Genfben is mutatkozott az érdektelenség. Júl. 11-én a svájci Helsinki-bizottság tartott kisebbségi konferenciát, ezen vett részt és tartott előadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Előadásáról pozitív szellemű beszámoló jelent meg a Neue Züricher Zeitungban. Ugyanakkor a Rompres hírügynökség gyalázkodó értékelést tett közzé a magyar felszólalásokról. Tőkés László megjegyezte, hogy Stetiu kolozsvári egyetemi tanár a román küldöttség tagja a Vatra Romaneasca híve, a Bolyai Egyetem visszaállításának egyik ellenzője. Mit lehet várni egy ilyen küldöttségtől? - tette fel a kérdést. Tőkés Lászlóval több lap készített interjút Svájcban. A püspök Mihály volt román királlyal is találkozott. /Szilágyi Aladár: Tőkés László a genfi konferenciáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1991. október 5.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

1991. november 15.

Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet.

1992. március 14.

Többszöri halasztás után márc. 14-én hivatalosan beiktatták Kolozsvár megválasztott polgármesterét, Gheorghe Funart, a Nemzeti Egységpárt tagját. Eckstein-Kovács Péter parlament képviselő bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, s a kolozsvári tanácsban fog tevékenykedni, ezt azonban a tanácsosok egy része kifogásolta. A teremben ülők magyarellenes bekiabálásai ellenséges hangulatot teremtettek. Alpolgármesternek a Nemzeti Egységpárt tagját, Liviu Medreát választották meg, /Gál Mária: Vatrás az alpolgármester is! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./ Funar első felszólalásában közölte: ellensége minden szeparatizmusnak, továbbra is számít a Vatra Romanesca és pártja segítségére. Alpolgármesternek nem az egyensúlyt biztosító RMDSZ-tagot választottak, hanem a Vatra egyik alapító tagját, Liviu Medreát. /Túrós-Jakab László, Kolozsvár: "Nem tűrök semmiféle szeparatizmust". = Új Magyarország, márc. 16./

1992. március 21.

Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. április 29.

Kolozsváron sajtóértekezletet tartottak a betiltott önkormányzati konferenciáról. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy nem kötelező ilyen konferenciákat bejelenteni. /U. I.: Erőfitogtatás a polgármester részéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1992. június 13.

Az igazságügy-miniszter jún. 13-án válaszolt Eckstein-Kovács Péter képviselőnek: cégtáblákat elsősorban román nyelven kell kiírni, de másodlagosan ezeknek valamely idegen nyelven kiírása is megengedett. /Dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1992. június 17.

Az RMDSZ jún. 17-i, Bukarestben tartott sajtóértekezletén megjelentek a kolozsvári küldöttek, többek között Balázs Sándor újdonsült képviselő /a visszalépett Eckstein-Kovács Péter helyébe lépett/, Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári elnöke, és a kolozsvári helyzetet Funar polgármester ténykedését ismertették. A kolozsvári küldöttek azért jöttek Bukarestbe, hogy az ország vezetőinél, így a miniszterelnöknél is eljárjanak, helyszíni parlamenti vizsgálatot kérve. /Kolozsvári küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1992. december 2.

Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?

1992. december 5.

Dec. 5-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Heves vita volt, személyi támadások hangzottak el. Az új vezetőségben elnök: Kötő József, politikai alelnök: Eckstein-Kovács Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsvárott tartották az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését. Szőcs Géza javaslatára elnapolták a közte és Domokos Géza közötti levélváltás megvitatását. Tőkés László elmarasztalta Eckstein-Kovács Pétert a Szabadságban közölt cikkéért. A KOT megbízta a parlamenti frakciót, hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Heves, indulatos, személyeskedő vita zajlott. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSZ szenátorok és képviselők megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Eckstein-Kovács Péter kifogásolt cikke: A tüntetés szervezőihez /dec. 5-i szám/. Ebben azt írta, hogy megjelent a kolozsvári RMDSZ választmányi ülésén a szervezet Országos Elnökségének három tagja, akik a szoborügy kapcsán kizárólag a nemzeti sérelmeket hangoztatták és a román társadalmat tették felelőssé a történtekért. A cikkíró ezt ellenezte, mert a nemzeti ügy védelmére meghirdetett tüntetésre nem jönnek el a románok, veszélyes helyzet alakulhat ki.

1993. január 6.

Tőkés László püspök annak a "kétes kiválóságnak" örvend, hogy Románia egyik legtöbbet támadott polgára. Az utóbbi időben az ellenséges külső propagandát belülről jövő támadások egészítik ki. A Szabadság dec. 22-i számában megjelent cikk szerint a "minket képviselők" lesüllyednek a balkáni mocsárba. Ezt Tőkés László magatartásával illusztrálta a cikk szerzője: a püspök hevesen támadta Eckstein-Kovács Péter cikkét, majd a vitát megelőzendően távozott. Tőkés László tisztázta, mi is történt. A pusztaújlaki templom felszentelésére kellett sietnie, ezt a küldöttgyűlésen közölte. Eckstein-Kovács Péter cikkéből mint valótlanságot elutasította azt, hogy a szobor-ügy kapcsán az egész román társadalmat tették volna felelőssé. Ezzel szemben tárgyaltak a román demokratákkal, akik vállalták a Mátyás-szobor miatti tüntetésben való részvételt. A dec. 6-i tüntetés a legnagyobb közösségi megnyilvánulása volt a megalázott romániai magyarságnak. /Tőkés László: Nem hagyhatom szó nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ A jelzett cikkek: Király András: A tyúk és a tojás vitája avagy a december 6-i KOT. = Szabadság, 1992. dec. 22., Eckstein-Kovács Péter: A tüntetés szervezőihez. = Szabadság, 1992. dec. 5.

1993. május 20.

Április elejétől Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei választmányának elnöke. Az eddigi elnököt, Kötő Józsefet az SZKT az országos testületbe választotta. A tisztújító gyűlésen heves vita volt, az eddigi három megyei alelnök /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter és Szász Alpár/ lemondott, mondván, ebben a felállásban képtelenek az együttműködésre. /Tisztújítás. = Kincses Kolozsvár, május - II. évf. 5. sz./

1993. június 4.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1993. augusztus 3.

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei politikai alelnöke, a városi tanács tagja ügyvédként védi a kertek, lakások ügyében azokat, akiket ki akarnak forgatni javaikból. Funarnak ez az akciója nem kifejezetten etnikai jellegű, de a fenyegetettek mégis többségükben magyarok, a haszonélvezők románok. Egy 1973-as törvény szerint aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, a polgármesteri hivatal emberei pedig figyelik, ki van hosszabb ideig távol, hogy felbontsák a szerződését. Ugyanez az 1973-as törvény meghatározza, hogy mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha nagyobb a terület, a pluszterületet kiutalják. Idős emberek esetében, ahol meghal a férj vagy a feleség, felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól. /Funarék a kertek alján és a lakásokban is. = Új Magyarország, aug. 3./

1994. február 9.

Febr. 8-án Kolozsváron a Számvevőszék felszólította a MADISZ-t, hogy igényeljen új székházat, mert a jelenlegit /Mócok útja 18./ a Számvevőszék kapta meg és ők csak igazolvánnyal engednek be bárkit, de csak bizonyos órákban, mert munkájuk titkosnak minősül. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ A MADISZ és a vele együtt szintén ott működő KMDSZ képviselői Eckstein-Kovács Péter képviselő tanácsossal felkeresték Mihai Greabu alpolgármestert, aki annyit mondott, hogy sok az igénylő és kevés a szabad épület. A MADISZ febr. 9-én sajtóközleményben ismertette álláspontját, a felelősséget a polgármesteri hivatalra hárította. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1994. március 28.

Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1994. november 9.

Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1994. november 19.

Gheorghe Funar polgármester felfüggesztési eljárást kezdeményezett Eckstein-Kovács Péter, a kolozsvári RMDSZ-tanácsosok frakcióvezetője ellen, mert azt szorgalmazta, hogy Kolozsváron ne alkalmazzák az 5/1973-as törvényt. Az országban sehol sem alkalmazzák ezt a Ceausescu-rezsim idején hozott, a fölös lakterületek kiutalhatóságára vonatkozó törvényt. Funar ezzel az ellenzéki tanácsosokat akarja megfélemlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

1995. szeptember 6.

Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./

1996. január 27.

Kolozsváron a városi tanács ülésén Eckstein-Kovács Péter figyelmeztette a polgármestert, hogy vannak még más egyházak is Kolozsváron. Õk miért nem részesülnek támogatásban? Az ellentábor replikázott: a román egyházakat kell támogatni, mert a többiek kaptak eleget máshonnan. Boros János javasolta: osszanak szét az egyházak között hárommilliárd lejt, ha majd lesz. Gheorghe Funar ez egyszer fölöttébb megértőnek és engedékenynek bizonyult, mondván, kapjon támogatást valamennyi egyház. /Németh Júlia: Hitvita a közelgőválasztások jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1996. január 30.

Nem sikerült Gheorghe Funarnak a Közterület Fenntartó Vállalat bekebelezésére irányuló törekvése Kolozsváron a decemberi tanácsülésen. A múlt heti ülésén Funar fenyegetőzései és megfélemlítési kísérletei ellenére a többség a törvénytelen döntés ellen szavazott. Egyelőre tehát megmaradt a Közterület Fenntartó Vállalat függetlensége. Közben Gheorghe Funar teljesen szabálytalanul felmentette tisztségéből a vállalat igazgatóját, Mircea Corches mérnököt. Funar közleményben értesítette Grigore Zanc prefektust a tanácsülésen történtekről, durván meghamisítva a valóságot. A Közterület Fenntartó Vállalat igazgatótanácsa tagjainak, Bogdan Cerghizannak és Boros Jánosnak, valamint a január 25-i ülést vezető Eckstein-Kovács Péternek tanácsosi minőségükből való felmentését igényelte, mert a törvényesség pártjára álltak. /(németh): Egyelőre marad a Közterület Fenntartó Vállalat, de Funar Boros János, Bogdan Cerghizan és Eckstein-Kovács Péter tanácsosi mandátumának felfüggesztésését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1996. április 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. április 20.

Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja ápr. 20-án tartotta tisztújító országos gyűlését, melyen jelen volt több külföldi és belföldi liberális párt és szervezet küldöttsége. Eckstein-Kovács Péter elnök beszámolója alapján elemezték a Szabadelvű Kör tevékenységét. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget: továbbra is Eckstein-Kovács Péter az elnök, alelnökök: Egyed Péter, Kolumbán Gábor, a titkár pedig András Péter. A Szabadelvű Kör helyzete az RMDSZ-en belül kényes, jelentette ki az újraválasztott elnök. A Szabadelvű Kör sokszor kritizálta az RMDSZ jelenlegi politizálási gyakorlatát, elsősorban azzal kapcsolatban, ahogyan az RMDSZ az önkormányzati modellt megvalósítani kívánja, de e jelenlegi vita tőlük nagyon idegen. A jelenlegi vezetőség és az őket támadók, a két tábor prioritási rendje más, mint a Szabadelvű Köré, mondta Kolumbán Gábor. "Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk mindig elsőrendűnek" - folytatta. A Szabadelvű Kör nem kíván a belső hatalmi harcokban részt venni. A közgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. /


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 781-784




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998