udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 393 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-393
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Egyed Ákos

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1990. február 1.

Hogyan szerveződjön újjá a romániai históriaírás, tette fel a kérdést Egyed Ákos, és felvázolta a teendőket. A második világháború befejezése óta gyakorlatilag alig folyt például egyház- és vallástörténeti kutatás, kapcsolódik ehhez az iskola- és oktatástörténet. Az eddig elzárt levéltáraknak hozzáférhetővé kell válniuk. A magyar nemzetiségi történetírás egyik létfeltétele az Erdélyi Múzeum-Egyesület és levéltára mielőbbi helyreállítása, továbbá a nemzetiségi históriaírás műhelyének berendezése a legfontosabb forrás- és szakmunkákkal. A történetírásban a társadalomtörténet központi helyet kapott. Fontos a demográfiatörténeti és a jogtörténeti kutatás is. /Egyed Ákos: Teljességre törekvő történetkutatás. = A Hét (Bukarest), febr. 1./

1990. április 27.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ápr. 27-én tart ünnepi találkozót. Meghívott: Egyed Ákos történész, Kászoni Zoltán biológus, Plugor Sándor grafikus és Kisgyörgy Zoltán geológus. /Hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1990. május 19.

Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1990. június 5.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyarországon kívül élő magyar tudósokat vett fel tagjai közé, külső tag címen. Ezt a címet 34-en kapták meg, közülük erdélyiek: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István és Pataki József. /Öt akadémikus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1990. június 30.

Az 1985-ben megszüntetett, majd 1990. januárjában újraindult Művelődés folyóirat második, februári számában olvasható Illyés Gyula sokáig csak kéziratban terjesztett verse, az Egy mondat a zsarnokságról, valamint Sütő András Advent a Hargitán című színműve, melynek budapesti bemutatójára nem engedték el a szerzőt. Ugyanebben a számban Egyed Ákos írt Erdély Széchenyijéről, Mikó Imréről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./

1990. augusztus 13.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a SZISZ /Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség/ júl. 27-30-a között megrendezte az I. Erdélyi Diáktalálkozót. A tervezett 300 helyett 500 fiatal gyűlt össze, még Kárpátaljáról, Prágából, Brünnből, Nyitráról és Budapestről is jöttek. Az előadók között volt Dáné Tibor, Balázs Sándor, Egyed Ákos, Tőkés László püspök és Németh Zsolt, a Fidesz képviselője. A résztvevők a találkozó végén, júl. 31-én nyilatkozatban ítélték el a bukaresti jún. 13-15-e közötti események miatti igazságtalan letartóztatásokat, szolidaritást vállalnak Marian Munteanuval és a többi jogtalanul letartóztatottal. A demokrácia alapelveinek súlyos megsértését látják a helyi etnikai viszonyok mellőzésével történő kinevezéseket. /Ferenczy Judit: Az I. Erdélyi Diáktalálkozó. = Hídfő (Székelyudvarhely), aug. 13./

1991. június 7.

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. június 7.

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. június 8.

Kézdivásárhelyen a Széchenyi-emlékév keretében jún. 8-án avatják fel ünnepélyesen a Nagy Mózes Líceumban a Széchenyi-domborművet, Vetró Artúr alkotását. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, az előadók között van dr. Antal Árpád egyetemi tanár, Egyed Ákos történész és Fábián Ernő művelődéstörténész. /"A legnagyobb magyar" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

1992. május 31.

Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1992. október 6.

A román történetírás egyoldalúan ítéli meg az 1848-as szabadságharcot, ez a szemlélet 1989 óta növekedett. A romániai sajtó a szabadságharc emléknapjain rendszeresen arról ír, hogy lemészároltak 40 ezer románt, fejtette ki Egyed Ákos /Kolozsvár/ történész. Valójában a román polgári áldozatok száma mintegy hatezer lehetett, ugyanakkor a magyar polgári áldozatok legalább tízezres lélekszámáról nem vesz tudomást a román történetírás. Már a gyermekek is a militáns történészek nézeteit ismerhetik meg az iskolában. /Magyar Hírlap, okt. 6./

1992. november 20.

A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán

1993. május 11.

A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.

1993. október 16.

Agyagfalván okt. 16-án tudományos ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre, majd okt. 17-én zajlott le az ünnepi megemlékezés. Dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke tartotta az istentiszteletet, majd rajta kívül beszédet mondott Egyed Ákos professzor, Csörgits József, a Magyarok Világszövetsége nevében, Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés parlamenti képviselője, Vári Fábián László /Kárpátalja/, Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A koszorúzás után dr. Demény Lajos történész olvasta fel az 1848-as székely nemzeti gyűlés szellemében fogant felhívást. A résztvevőkhöz levelet intézett dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok elnöke. /Oláh István: Agyagfalva, 1993. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Felsorolni is hosszas volna azoknak a helységeknek, szervezeteknek és intézményeknek a nevét, amelyek koszorút helyeztek el az emlékműnél, Székelyudvarhely képviseletében dr. Ferenczy Ferenc polgármester koszorúzott. A mintegy kétezer egybegyűltet a Himnusz elhangzása után Vinczellér Árpád, Agyagfalva polgármestere üdvözölte. A beszédek elhangzása után felhívást olvasott fel Demény Lajos egyetemi tanár. A felhívás a fiatalokhoz fordul: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, megművelésére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak családjaik számára megkapaszkodást. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), okt. 21./

1993. november 16.

Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./.

1994. január 15.

A Szovátán működő Bernády György Közművelődési Egyesület elnöke, Mester Zoltán elmondta, hogy egyesületük a környék, Sóvidék művelődési életének egyik szervezője. Idei tervükben szerepel Bánffy Miklósról való emlékezés /januárban/, Ady Endréről, Werner Hugó tanár tartja, tisztújító közgyűlésük februárban lesz, márciusban Egyed Ákos történész jön előadást tartani, közös kiadványt terveznek a szászhalombattaiakkal. Jún. 19-26-a között nemzetközi kórusfesztivál színhelye lesz Szováta. Az egyesületnek még mindig nincs épülete, már régóta kérik a volt Bernády-villát, remélik, hogy azt megkapják. /Bölöni Domokos: Bernády György Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

1994. január 29.

Jan. 29-én Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága, a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása, tevékenységük összehangolása céljából. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba /Szatmárnémeti/, Matekovits Mária /Arad/, Révész Erzsébet /Kolozsvár/, Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/, Bódog Erzsébet /Brassó/ és dr. Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1./

1994. február 17.

Nagy szükség van a népfőiskolákra, tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás sok űrt hagy a tanulóifjúság tudásában, emellett 60 ezer magyar gyermek románul tanul, náluk a felnőttoktatás nagyon fontos - nyilatkozta dr. Egyed Ákos, a nemrég megalakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke. A titkárságot Dáné Tibor Kálmán irányítja. A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1995. január 21.

A népfőiskolai mozgalom a társadalom önszerveződésének a folyamatába tartozik, fejtette ki Egyed Ákos,a társaság elnöke a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társaságának első ülésén. 1993 nyarán Szovátán a népfőiskolai tevékenységet vállalókat képezték ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

1995. március 8.

1848. márc. 21-23-án Kolozsvárt a magyar ellenzék tanácskozott, majd márc. 27-28-án a kolozsvári román ifjúság hívott össze gyűlést. Nyolc pontból álló petíciót fogalmaztak meg, ennek szövegét közli Egyed Ákos. A követelések között szerepel az, hogy Erdély rendjei ismerjék el a román egyenlőnek, országos tisztségekbe válasszanak be arányuknak megfelelően románokat, a teljesen vagy túlnyomórészt románlakta megyékben a hivatalos nyelv a román legyen, a román iskolákban - akárcsak eddig - az egyetlen tanítási nyelv a román legyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1995. július 9.

Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.

1995. július 16.

Júl. 16-án Szovátán megnyílt a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Társaságának /RMNKT/ honismereti népfőiskolája. A rendezvényen magyarországi, kárpátaljai, szlovákiai magyar szakemberek is résztvettek. A tábort dr. Ábrám Zoltán, az RMNKT alelnöke nyitotta meg. A megjelentek között volt Egyed Ákos, az RMNKT elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

1995. július 26.

Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1995. augusztus 1.

Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1995. augusztus 1.

Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.

1995. november 8.

Szilágysomlyón november elején egész napos rendezvényt sikerült szerveznie a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, melynek keretében az EME tudományos ülésszakot is tartott. Dr. Faragó József Népi kultúra, nemzeti kultúra címmel tartott előadást, Egyed Ákos pedig beszámolt az erdélyi magyarság történelméről készülő könyvről, amelyet hazai szerzőközösség ír, s várhatóan a jövő esztendő közepén jelenik meg. Nem akadémiai értekezést írnak, hanem közérthető nyelven adnak eligazítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1995. december 9.

Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./

1996. március 13.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-393




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998