udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Elek Barna

1994. február 16.

1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1995. június 21.

A képviselőház jún. 21-én elutasította a földtörvény - a hírhedt 18-as - módosítását, amelyet az ellenzék kezdeményezett. Elek Barna RMDSZ-képviselő mondta erről a törvényről, hogy ez "maga a megszervezett szervezetlenség". Az a kifogás a törvény ellen, hogy nem azt a földet adják vissza, amelyet elkoboztak, iskolák, egyházak elvett földjeinek visszaadásáról pedig nem intézkedik ez a törvény. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1995. június 28.

Elek Barna RMDSZ-képviselőnek a földtörvény módosító indítványát a képviselők megtapsolták, végül mégis elvetették. Az indítvány lényege: a visszaadható föld mennyiségénél töröljék el a tíz hektáros határt, ahol mód van rá, adjanak vissza többet. Ugyancsak javasolta az egykori iskolabirtokok helyreállítását és az egyházi földek kérdésének rendezését. Végül a kormánypárt elvetette az indítványt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

1996. február 15.

Febr.12-én a képviselőház az idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegű rendezvények szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szűkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak (természetes személynek is) be kell jelentenie 24 órán belül, ha idegent szállásol el, továbbá hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak. Az RMDSZ képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett. Ezen a napon több RMDSZ-képviselő interpellált. Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, Mátis Jenő (Kolozs megye) a kötelező gépjármű-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot. Febr. 13-án a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László és Márton Árpád képviselő szólalt fel. Borbély László a tömeges privatizáció visszásságait tette szóvá. A román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle gesztust nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően megoldott. Borbély László rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvű táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították. Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a figyelmet. A településen ugyanis febr. 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyűjtött rőzséért is, a falu roma nemzetiségű lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket - saját elbeszélésük szerint - bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye. /Képviselőházi interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

1996. szeptember 30.

Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 4.

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1997. február 1.

A képviselőházban február 4-én, a napirend előtti felszólalások során dr. Elek Barna Maros megyei képviselő a sajtószabadság feltétlen tiszteletben tartása mellett szállt síkra, és az újságírói etika érvényesülésének fontosságát hangsúlyozva szorgalmazta, hogy a hivatásos újságírók által 1996. december 31-ig elkövetett sajtóvétségeket részesítsék amnesztiában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./

1997. április 16.

A költségvetési törvénytervezet cikkelyenkénti vitájában a parlament ápr. 15-i együttes ülésén az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Kovács Csaba Brassó, Ráduly Róbert Hargita és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel. Ugyancsak márc. 15-én, kedden, a mezőgazdaság költségvetését szabályozó 24. cikkely vitájában az RMDSZ frakciója részéről Elek Barna Maros megyei képviselő szólalt fel és tett javaslatot a mezőgazdaság költségvetéséből fennmaradt összegek újraelosztására vonatkozóan. Javaslatát a plénum többségi szavazattal elfogadta, és ez azt jelenti, hogy sikerült a Fajlovak Állami Egyedárúsága számára korábban előirányzott összegekhez képest további 5 milliárd lejt elkülöníteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./

1997. június 6.

Jún. 6-án együttes ülésen vitatta meg a parlament két háza az ellenzék által benyújtott első bizalmatlansági indítványt a Ciorbea-kormány programjával szemben. A 12 órás meddő vitában semmilyen érdemleges észrevétel nem hangzott el az ellenzék részéről, amely a kormánykoalíció elleni támadásai során ezúttal is gyakran folyamodott az RMDSZ- és magyarellenes hangulatkeltés eszközéhez. Ciorbea a legsúlyosabb sértésnek nevezte azt az állítást, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása "a román állam egységét veszélyezteti". "Ez a pont, amely magában foglalja a hazaárulás vádját, a maga felelőtlen tartalmával és erőszakos terminológiájával csak azt tárja fel, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megérteni és támogatni Románia betagolódását az európai értékrendszerbe" - szögezte le a miniszterelnök. Az RMDSZ parlamenti frakciója nevében Verestóy Attila frakcióvezető és Frunda György, a képviselőházi csoport részéről pedig Vida Gyula, a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke, illetve dr. Elek Barna, a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszerügyi bizottság alelnöke foglalt állást a koalíciós kormányprogram mellett. A vita nyomán a kormánykoalíciós többség fölényes győzelmet aratott: az ellenzék 140 szenátora és képviselője által benyújtott bizalmatlansági indítványt támogató mindössze 158 szavazattal szemben 277 vokssal bizalmat szavazott a kormánynak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 9., 1044. sz./

1997. június 12.

Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./

1997. szeptember 11.

Szept. 11-én tartotta az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét, melyen Markó Béla szövetségi elnökön és Takács Csaba ügyvezető elnökön kívül részt vett Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Márton Árpád és Elek Barna képviselők. Az ülés végén Ráduly Róbert képviselő ismertette a kormány és a parlament tevékenységét, különös tekintettel a kisebbségeket és a fiatalokat érintő törvényekre és kormányhatározatokra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./

1997. november 18.

Nov. 18-án napirend előtti hozzászólásaikban Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Antal István Hargita megyei képviselők szintén a Hargita-Kovászna megyei ún. románüldözéssel kapcsolatban foglaltak állást és konkrét, számszerű adatokkal visszaverték az ellenzék populista, álhazafias, valójában az ország érdekeivel ellentétes retorikáját, amellyel csupán politikai tőkét igyekeznek szerezni maguknak, és megpróbálják elterelni az ország közvéleményének figyelmét a reális gondokról, késleltetvén reformfolyamat megvalósítását, Románia európai és euroatlanti integrációját. Elek Barna Maros megyei képviselő felolvasta a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának a tanügyi törvénnyel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./

1998. február 10.

Febr. 10-én Elek Barna a Marosvásárhelyen élő, Maros megyei RNEP-képviselő magyarellenes kirohanásaira reflektált, míg Tamás Sándor a magát "a Hargita és Kovászna megyei románok egyetlen képviselőjének" kikiáltó Kovászna megyei képviselő, Petre Turlea sovén-nacionalista uszításaira reflektált. - Elek Barna és Tamás Sándor kifejtették, hogy nevezett román egységpárti képviselőnek minden parlamenti ténykedése az unalomig ismétlődő, de az illető megyék románságának körében is visszhang nélkül maradó hazugságáradatban, magyarellenes kirohanásokban merül ki, és hogy uszító állításainak, nacionalista retorikájának nincs semmilyen politikai hátországa e két megyében. Az állandó ellenségkeresés csupán arra jó, hogy pártját "legitimálja", hiszen ezen kívül semmilyen üzenete nincs a szavazatínségben szenvedő RNEP-nek a román társadalom számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 10., 11. - 1204. és 1205. sz./

1998. február 13.

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

1998. augusztus 18.

Az utóbbi években keveset hallani a Romániai Magyar Kisgazdapártról, pedig az évtized elején aktívan kivették részüket a magyar politikai mozgolódásból, főleg azóta lemondott országos elnökük révén. Vajda Sándor, az RMKGP választmányi tagja pártja elnökségének megbízásából nyilatkozott a lapnak. Az RMKGP 1990. jan. 16-ától hivatalosan bejegyzett pártként működik, jelenleg 3000 tagjuk van. Hamarosan kongresszust fog tartani az RMKGP. Irányadónak tartják a párt 1992 májusában Marosvásárhelyen megtartott kongresszusán elfogadott programját. A program a romániai magyarság kollektív jogaiért való küzdelmet is elsőrendű feladatként jelölte meg. Elek Barna képviselő az RMKGP jelöltjeként került a parlamentbe, azóta is a mezőgazdasági szakbizottságban tevékenykedik. Az RMKGP-nek jó kapcsolata van a magyarországi Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párttal, akik önzetlenül segítik őket. Az RMDSZ-platformok közül az RMKGP-nek az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel alakult ki jó kapcsolata. /Szentgyörgyi László: Csendes építkezés vagy lassú kimúlás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./ A lemondott országos elnök: Mihályi József.

2002. december 20.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998