udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Elek Imre

2001. június 28.

A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ magyar nyelven működő turisztikai posztliceális iskola egyetem előtti oktatási szintnek felel meg. Elek Imre, a technikum irányítótanára tájékoztatott: a turisztikai technikum 1998-ban indult és magyar nyelven működik. Tavaly 30 végzősünk volt, idén 25-en végeznek, ők ezekben a napokban vizsgáznak. A kezdet nehéz volt, magyar tannyelvű képzésről lévén szó, a tanári gárdát sem volt könnyű összehozni. Az évek során azonban sikerült kialakítani a szakembergárdát. /A turizmusnak van jövője. Beszélgetés a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban működő turisztikai technikum irányítótanárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2002. augusztus 1.

A napokban jelent meg Elek Imre, Szatmárnémetiben élő tanár szülőfalujáról szóló, 368 oldalas monográfiája /Túrterebes, Solstitiu Kiadó, Szatmárnémeti/. Elek Imre 1950-ben született, elvégezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-német szakát. Öt éve a Kölcsey Főgimnázium tanára. Az általa szerkesztett német nyelvtankönyv 5000 példányban jelent meg. Ugocsa vármegye iratai Kárpátalján vannak, Nagyszőlősön és Beregszászon. Ezekhez ma egy romániai kutató nem tud hozzáférni, pedig rengeteg új adat kerülne a felszínre a megye egyes településeiről. A szerző 220 helynevet gyűjtött össze. Támogatást nem kapott, ezért saját költségén jelentette meg a könyvet. /Fodor István: Monográfia, saját költségen. Megjelent Elek Imre Túrterebesről szóló könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./

2003. március 4.

"...tisztelem, becsülöm azokat, akik még évtizedek múlva is úgy tudnak a szülőföld emlékeiben megmártózni, hogy szellemiekben, lelkiekben felfrissülten, hűséges ragaszkodással tudnak beszélni, írni még azokról a lábnyomokról is, melyeket már régen betemetett az idő." - vallotta Gúzs Imre, amikor Elek Imre földrajztanár szülőfalujáról, Túrterebesről (Szatmár megye) írt monográfiáját ismertette. A szerző öt esztendeig kutatta szülőfalujának történelmi múltját. /Gúzs Imre: Múlt a jelenben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

2003. augusztus 30.

A megírástól számított harminc év után látott először napvilágot Gellért Sándor finnországi útinaplója /Vejnemöjnen fakóján/, egy önéletrajzi sorozat részeként. Úgy néz ki, hogy a költő-író többi kiadatlan műve is meg fog jelenni, belátható időn belül, jelezte a szerző fia, Gellért Ákos, illetve a művek megjelenésének anyagi támogatását magára vállaló Elek Imre. Gellért Sándor 1988-as halálát követően a kéziratban lévő könyvek közül az alábbi köteteket adták ki: A magyar Kalevala énekei, Kóborló hadjáratok, A magyarok háborúja. Most egy újabb Gellért-mű került kiadásra. További, kiadásra váró kéziratai: Levelek Anna-Maija Raitillához, Kölcsey-monográfia, Mikola története (két kötet), a magyar nyelvről egy ezeroldalas nyelvészeti tanulmány, Toldi a csárdában (levelek, előadások, tanulmányok), dr. Földesi Gyula levelei Gellért Sándorhoz (88 levél), Kerekes Géza névestéjén (versek), Az élet és halál peremén (versek), Az én kertem pónyik almái (visszaemlékezések). A most kiadott útijegyzetnek is lesz folytatása: körülbelül fél év múlva fog megjelenni a lengyelországi, illetve szovjetunióbeli utazások - Moszkva, Leningrád, Kijev, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán - naplója. Elek Imre, az 1983-ban történt utazás élményeit számba vevő kötet fő támogatója az általa írt túrterebesi monográfia kapcsán ismerte meg behatóan a megjelenésre váró Gellért-műveket, és vállalta fel azok kiadásának támogatását. /Fodor István: Vejnemöjnen fakóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2004. szeptember 4.

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak az új tanévben Elek Imre földrajz szakos tanár személyében új aligazgatója van. Öt éven keresztül szakirányítója volt a turisztikai posztliceális oktatásnak, három éve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének alelnöke. A versenyvizsga eredményeképpen lett aligazgató, miután Balogh Géza nyugdíjba vonult. Kinevezése 90 nap próbaidőre szól, amennyiben a területi tanfelügyelőnek alkalmasnak találja a feladatra, négy évre szóló, végleges kinevezést kap. /Elek Anikó: Elek Imre a Kölcsey Ferenc Főgimnázium új aligazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2007. szeptember 18.

Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

2007. október 9.

A közoktatási intézményeknek október 10-ig kell leadniuk jelentéseiket a belső minőségellenőrzési felmérésről, amelyet az előző tanévre vonatkoztatnak. Az iskolák minősítéséhez kétlépcsős, adminisztratív és nevelési feltételeket vizsgál az erre kijelölt szerv, a Közoktatási Minőségellenőrző Ügynökség (ARACIP). Elek Imre, a szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója úgy véli, a szülők nagyon is jól tudják, hogy egy adott városban vagy körzetben melyik a jó iskola. Keresztély Irma Kovászna megyei tanfelügyelő szerint az iskolák minősítése egy kísérleti projekt második lépése, ez nem jelenti az iskola megbélyegezését. Botos Erika sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus szerint nem jó, ha kategorizálnak. /”Billog” gyenge iskoláknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2008. július 15.

Állami ösztöndíjat nem kaphat a romániai diák, ezért egyre több partiumi magyar hozza vissza gyerekét Magyarországról, ahová általános vagy középiskolába ment tanulni. Korábban nagy divat volt a nyugati határ mentén, hogy a nyolc általános vagy a középiskola befejezése után sokan Magyarországra mentek tanulni, legtöbben a közeli városokba – Nyírbátorba, Mátészalkára, Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra. Magyarország ma már nem annyira vonzó a továbbtanuló fiatalok számára. Egyes diákok arra panaszkodtak, hogy „kinézik őket” anyaországi társaik. Szatmár megye legnagyobb magyarnyelvű oktatási intézményében, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban idén 160 fiatal érettségizett, s közülük nyolc-tíz tanul tovább az anyaországban. Elek Imre igazgató szerint ez alig fele a három-négy évvel ezelőttinek. /Fleischer Hilda, Sike Lajos: Nem kifizetődő már a vendégdiákság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2009. március 4.

Sikeresnek ígérkezik az a diverzió, amely a szatmárnémeti magyarság megosztására irányul, s amely a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium által használt ingatlan kapcsán kezd kibontakozni. Az 1948-ban államosított egyházi épületet a református egyház öt évvel ezelőtt visszakapta, s idén májusban járna le a törvényben meghatározott öt év, amikor a bérlő/használónak költöznie kellene az épületből. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége, arra való hivatkozással, hogy az intézmény a Szatmár megyei magyarság szellemi-oktatási fellegvára volt az elmúlt ötven évben – s jelenleg is az – vonakodik a költözködéstől. Az a klasszikus eset áll fent, amikor a tolvaj kiált rendőrért. A fő bűnbak a református egyház, amely használni is akarja a visszakapott iskolát, a szatmári magyarság érdekeit szem előtt tartva. Felajánlották a Kölcseynek a szóban forgó főépület közös használatát, továbbá a szomszédos két egyházi ingatlan épület használatának jogát. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint megegyezés született arról, hogy a Kölcsey Főgimnázium a három egyházi épületben megosztva fogja szeptembertől az új tanévet kezdeni. Elek Imre, a Kölcsey igazgatója azonban ezt a megoldást nem fogadta el. Az igazgató Tőkés Lászlónak címezve nyílt levelet tett közzé, amelyben a Kölcsey vezetősége, tanári kara és szülői bizottsága nevében arra kéri a püspököt, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a szatmári református egyház hagyja meg a főgimnázium használatában legalább még egy ideig az épületet. /Bódi Sándor: Reményik nem a tolvajt: a tulajdonost inti. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 4./

2009. április 1.

A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 15.

2009. január 24-én a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége, tanári kara és szülői bizottsága nevében Elek Imre igazgató intézett nyílt levelet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez, az általa vezetett gimnázium sorsa, illetve a Református Egyház visszaszerzett iskolai ingatlanai jogos birtokbavételének intézése tárgyában. Ugyanebben az ügyben a Kölcsey Főgimnázium tanári közössége március 9-én nyilatkozatot tett közzé. Az iskolai szülőbizottság is Tőkés László püspökhöz fordult az iskolaügy általuk helyesnek tartott rendezése tárgyában. Mindezekre válaszolt Tőkés László, előrebocsátva, hogy április 15-én újabb egyeztetés lesz az RMDSZ és a református egyház vezetőinek, valamint az iskolaügyben közvetlenül érintett felek képviselőinek részvételével Szatmárnémetiben. Tőkés László kifejtette, hogy az egyház több évtizedes jogfosztás után, 2004-ben visszaszerezte önkényesen elkobzott szatmárnémeti iskolaépületeit, és ezáltal megnyílt az út a több évszázados református felekezeti oktatás – részleges – helyreállítása előtt. Nem helyénvaló, hogy a saját iskolaépületek iránti jogos igényt rossz színben próbálják feltüntetni. Vissza kell utasítani azt, hogy az egyházat megvádolják az iskolai épületvita ügyében, és megkérdőjelezzék a román kommunista rezsim által elorozott iskolájához való jogát. /Tőkés László válasza iskolaügyben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2009. július 2.

Amennyiben jövő nyáron valóban költöznie kell a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak, az iskola minden valószínűség szerint a Zárda templomhoz tartozó épületben folytatja majd működését, mondta Kereskényi Gábor szatmárnémeti alpolgármester A katolikus egyház a Zárda épületének mindkét szárnyát (azt, ahol jelenleg az Aurel Popp Művészeti Líceum működik, illetve ahol a Vointa Sportklub székel) hajlandó volna hosszú távra bérbe adni e célra. Az ingatlan alkalmas volna arra, hogy a Kölcseyt befogadja, így nem kellene „szétszakítani” az iskolát, ami ellen hevesen tiltakozott mind a főgimnázium vezetősége. A főgimnázium épületét ugyanis visszaszolgáltatták a református egyháznak, a felekezet pedig a szatmárnémeti Református Gimnáziumot kívánta beleköltöztetni. Az alpolgármester szerint, ha a Kölcsey a Zárdába költözik, az Aurel Popp Művészeti Líceum ismét visszamegy majd régi helyére. A legjobb megoldásnak Elek Imre, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója is a Zárdát tartja. /Babos Krisztina: A Zárdába költözhet a Kölcsey. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 2./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998