udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Elek István

1993. június 1.

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

1996. július 13.

A Magyar Narancs hetilap szerkesztői az egyetemes szellemi normák magasán állnak. Kevés téma képes kihozni őket sodrukból, amelynek hatására "a Magyar Narancs arca a leplezetlen dühtől szánalmas, gyűlölködő grimasszá torzul. A nemzeti összetartozás ügyének problémája" ezek közé tartozik, írja Elek István, ismertetve a Romlott, erkölcstelen, hazug című szerkesztőségi cikket, a hetilap jún. 20-i számából. A Magyarok Világszövetsége által megrendezett világkongresszust, illetve Csoóri Sándor és Tőkés László beszédét támadta a Magyar Narancs. A hetilap "képtelen hülyeségnek" nevezi Csoóri mondatát, amely szerint "magyarnak lenni már régóta meghasonlást jelent." Csoóri arra a tapasztalatra utal, fejti ki Elek István, hogy a magyarság tömegei megélték az elmúlt évtizedeket. Itthon kifizetődőbb volt internacionalistának lenni.- A Magyar Narancs így ítélkezik: a "Magyarországon kívül rekedt magyarok manapság egyre inkább nem Trianon, hanem a fenti jellegű kollektív baromságok túszai. ha van hamis és önsorsrontó mítosz, akkor éppen ez, a hivatásos gyászmagyarok által sulykolt kincstári pesszimizmus az. Ezek az emberek ostobák, s világos képzetük legkevésbé a magyar nyelvet beszélők közösségéről van - ezt az az örök mániájuk jelzik a leghívebben, ahogyan minduntalan a nemzeteszmét /-tudatot, -stratégiát etc./ akarják végre-valahára megfogalmazni..." A "hivatásos magyarok" képviselői épp a legkiszolgáltatobbakat tartják morális terror alatt, "a kisebbségi sorsba kényszerült magyarokat /azt ugyanis pontosan tudják, hogy itthon nincsen már közönségük./ Csoóriék valóban létező sérelmekkel, hitekkel és tévhitekkel élnek vissza, s erre nincs mentség. Ezek az emberek gyalázatosak." Azok bezzeg, fűzi hozzá a Magyar Narancs vélekedéséhez Elek István, akik a nemzeti kérdésben bízvást nevezhetik magukat Hajdú János ifjú tanítványainak, minden dicséretet megérdemelnek. A dühödten támadó hetilap egyszerűen irredentának minősíti Csoóri véleményét. /Elek István: Az elfogultságok kertjéből. A Magyar Narancs és a "gyalázatosak". = Magyar Nemzet, júl. 13./

1996. augusztus 27.

A Magyar Narancs szerkesztői reagáltak Elek István cikkére. Megállapították, hogy Elek István nem értette meg írásukat. Csoóri Sándor szerintük "zavart tudatú exköltő". A hetilap szerkesztői elutasítják a nemzeti összefogás gondolatát. "Miért nem találnak ki valami újat, miért nem buzerálják a lakosságot végre valami mással? Nem veszik észre, hogy unalmas?" A két szerző a Magyarok Világszövetségét is támadta, továbbá védelmébe vette az MVSZ-t támadó Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét. /Bojtár B. Endre-Bandula István: Válasz Elek Istvánnak. A Magyar Narancs és a bérmagyarok. = Magyar Nemzet, aug. 27./

1996. augusztus 28.

Elek István válaszolt a Magyar Narancs szerkesztőinek írására. A szerkesztők képtelenek érzékelni a nacionalista liberális és a nemzeti liberális fogalma közötti különbséget. "A népi és nemzeti közötti eltérést." Elek István a méltányosság védelmében állt ki, "a nemzeti és kozmopolita fundamentalizmus agresszivitástól fölbosszantva és igazságérzetemtől fölhatalmazva." Ha valaki megunván pimaszságukat, kiosztja őket, még nekik áll feljebb. Azzal vádolni Csoóri Sándort, hogy a nemzet betegségtudatának fenntartását "szándékos, aljas indokból" teszi, ez olyan gazemberség, aminek elviseléséhez a Magyar Nemzet olvasóitól kell elnézést kérnünk, írta Elek István. A Magyar Narancs szerkesztőinek szövegével képet lehet alkotni "vitapartnereink szellemi színvonaláról, morális érzékenységéről, a nemzeti gondok iránti érzékéről, toleranciájáról és tisztességéről." /Elek István: Viszontválasz a Magyar Narancs szerkesztőinek. A méltányosság védelme magyarságügyben. = Magyar Nemzet, aug. 28./

1997. november 20.

A Budapesten lezajlott nov. 3-i tüntetésről írt Elek István. Csaknem tíz éve, "még a rendszerváltás előtt rendőri erőszakkal oszlattak fel Magyarországon tüntetést. ugyanazok kezében volt a főhatalom, akikében ma, midőn a kormányzók ismét erőszakhoz nyúltak." Most, nov. 3-án rosszul vizsgázott a rendőrség. A zömében idős emberekből álló tüntetőkkel szemben "indokolatlanul durván, provokatív módon lépett fel, fölöslegesen bilincselt, gumibotozott, rugdosódott, nemzeti zászlókat kobozott el, az '56-os emlékműnél térdeplőket vonszolt el, forgalmat nem zavaró, járdán bámészkodókat ütött le, állított elő stb." "A sérelmeket elszenvedők beszámolói szerint több esetben félreérthetetlenül rendőrállami magatartást tanúsítottak a hatóság emberei. Úgy viselkedtek a lefogottakkal szemben, mintha azok politikai ellenfeleik volnának. A lelki megfélemlítés, a verés, a és a hamis vallomásra kényszerítés eszközét egyaránt alkalmazták. Nyomdafestéket nehezen tűrő szavakkal szidalmaztak legalább egy ellenzéki politikust. Aki akkor még a parlament alelnöke volt." - "Az emberi jogok egykori öntudatos védelmezőinek mai pártja megint minden különösebb lelkiismereti skrupulus nélkül közös nevezőre jutott e jogok egykori eltipróinak mai pártjával abban, hogy ha a közös politikai ellenfeleikről van szó, nem kell olyan szigorúan venni az állampolgárok demokratikus jogait; és nem árt nekik időnként egy kis erőt mutatni." /Elek István: A közös bűn pecsétje. = Magyar Nemzet, nov. 20./

1998. június 13.

A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./

2001. augusztus 12.

Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./

2002. július 23.

Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./

2007. szeptember 21.

Antall József szerepe történelmi jelentőségű volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 20-án Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének politikai művét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle főszerkesztője, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott előadást a „nemzet miniszterelnökének” máig meghatározó politikai munkásságáról. Markó Béla kifejtette: „Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtől eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elő a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. ”Antall József kormánya hozta létre a határon túli magyarság támogatását szolgáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Duna Televíziót is. /Antall Józsefre emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2009. április 9.

Új miniszterelnök helyett új parlamenti választások kiírását követeli Magyarországon 69 közéleti személyiség, akik az erről szóló nyilatkozatukat április 8-án ismertették. A dokumentum aláírói között van mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés korábbi elnöke, Zlinszky János, az alkotmánybíróság egykori tagja, Czakó Gábor és Lányi András író, Elek István közíró, Fábry Sándor humorista, Gazsó Ferenc és Granasztói György egyetemi tanár, Hankiss Elemér szociológus, Makovecz Imre építész, Schäffer Erzsébet újságíró, valamint Schneller István, Budapest volt főépítésze. Az aláírókhoz a Professzorok Batthyány Köre testületileg csatlakozott. Azért követelik a jelenlegi országgyűlés feloszlatását, hogy ne a színfalak mögött alkudozó pártok adjanak ismét kormányfőt az országnak, és hogy az adósságválságot a kormány ne használhassa az ország kiárusítására – áll a nyilatkozatban, mely szerint az új választások kiírása a jogállam rendjébe vetett bizalom helyreállításának első feltétele. /Előrehozott választásokat követelnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998