udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 406 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-406
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boc, Emil

2000. augusztus 31.

Aug. 30-án Kolozsváron előadássorozattal emlékezett a polgármesteri hivatal a bécsi döntés hatvanadik évfordulójára. Többek között jelen volt Gheorghe Funar polgármester, Mircea Gavrila alpolgármester, Serban Gratian, a megyei tanács alelnöke, Emil Boc, a Demokrata Párt megyei szervezetének elnöke, George Gutiu görög katolikus érsek, illetve Gheorghe Tinca volt honvédelmi miniszter, aki ma a Szövetség Romániáért Párt egyik alapembere. Valamennyi felszólaló az 1940. augusztus 30-i esemény sajtóvisszhangját, a ″magyarok által elkövetett atrocitásokat″ mutatta be. Egyesek ″a magyar nép barbár voltáról″ tartottak előadást, mások pedig a bécsi döntés kapcsán az őszi választásokon szükséges nemzeti összefogás szükségességéről, a jelenlegi hatalom ″a magyar revizionisták előtti meghunyászkodásáról″ beszéltek. A korábbi tervekkel ellentétben a résztvevők nem vonultak a magyar főkonzulátus elé. Kolozs megye prefektusa, Bogdan Cerghizan ugyanis betiltott mindenféle utcai tüntetést augusztus végéig. /Elmaradt a polgármesteri tüntetés. A nacionalista szónoklatok viszont elmaradhatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. január 20.

Nem szavazza meg a helyi közigazgatási törvényt - jelentette ki sajtóértekezletén Norica Nicolai Kolozs megyei NLP-szenátor. Szerinte az ország alaptörvénye kimondja: a hivatalos nyelv a román, a parlament nem hozhat ezzel ellentétes törvényt. Szerinte az RMDSZ kormánypárt, amelynek az RTDP-vel közösen kell majd vállalnia a kormányzás sikertelenségeit. A törvény ellen foglalok állást, hisz nem árulhatom el a megye lakossága 70 százalékának érdekeit - mondta Nicolai. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) képviselője a liberális szenátor véleményét osztja. /Több kolozsvári képviselő nem támogatja a kisebbségi nyelv használatát. Kétszínűséggel vádolják az RTDP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. február 21.

Emil Boc kolozsvári PD-képviselő szerint nincs szükség egy önálló magyar állami egyetemre, a BBTE 17 fakultásán 16 magyar szak működik.Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor képviselők kifejezték reményüket, hogy a PD nem vette át a PRM retorikát, utalván arra, hogy Emil Boc képviselő negatívan nyilatkozott a helyi közigazgatási törvényről is és a BBTE szenátusa tagjainak kijelentette, hogy a kolozsvári magyar állami egyetem létrehozásával a PDSR "kifizeti" az RMDSZ parlamenti támogatását, tudósítottak a román lapok. /RMDSZ Sajtószemle, febr. 21. - 34. sz./

2001. március 24.

Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. június 6.

Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2001. július 16.

Állásfoglalásra szólította fel a Szociáldemokrata Pártot és a Nastase-kormányt Emil Boc parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke az RMDSZ alkotmánymódosító indítványával kapcsolatban. A kolozsvári politikus jogilag elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ álláspontját, amely aláássa "a román állam értékrendjét". Boc szerint az egységes román nemzetállam fogalma és a hivatalos román nyelv nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. /Emil Boc: veszélyben a román állam értékrendje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. október 27.

Emil Boc kolozsvári képviselő, a Demokrata Párt alelnöke elítélte Adrian Nastase miniszterelnök azon szándékát, hogy egyenlőségjelet tegyen az RMDSZ tagsági könyvecske és a magyar igazolvány között, ez Boc szerint ellenkezne a román nemzeti érdekekkel. A DP alelnöke elfogadhatatlannak minősítette a jelenlegi kormány által az RMDSZ-nek tett kedvezményeket és megjegyezte: ezek erőszakos elmagyarosodási folyamathoz fognak vezetni. Németh János vezetésével a magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége folytatott megbeszéléseket okt. 26-án Romániában. Találkoztak a román alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság, valamint a törvényelőkészítő tanács vezetőivel, tagjaival. Romániai útjával a magyar küldöttség a román alkotmánybíróság delegációjának két évvel ezelőtt tett budapesti látogatását viszonozza. /Boc szerint Nastase magyarosít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2001. október 31.

Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2001. november 12.

Emil Boc parlamenti képviselőt választotta újra elnökéül a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete. A régi-új elnök közölte: pártja is "erdélyi nemzeti program" megírását tűzte ki célul. Emil Boc szerint a magyar státustörvényt Románia területén nem fogják alkalmazni, mivel a jogszabály "alkotmányellenes és nem európai". /A demokraták is Erdély-programot hirdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2001. december 28.

A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. április 11.

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2002. október 19.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem politológia karának közel tíz hallgatója nemrég belépett a Demokrata Pártba (DP). Közülük Péter Pál elsőként állt a Demokrata Párt soraiba, a lap munkatársa megkérdezte őt, miért döntött úgy, hogy egy román pártban próbál karriert építeni magának ahelyett, hogy inkább az RMDSZ-ben képviselné a romániai magyar közösséget. Elmondása szerint így reális lehetőség nyílt arra, hogy politikai karriert építhessen. Úgy vélre, az RMDSZ-ben nem kapott volna lehetőséget az érvényesülésre. Emil Boc örömét fejezte ki amiatt, hogy több fiatal magyar politológus is belépett a pártjába. Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei elnöke elkeserítőnek és elgondolkodtatónak tartja a fiatal politológusok lépését. /Gálffy Attila: Magyar politológusok a DP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2002. november 4.

Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. január 14.

Kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák azokat a személyeket, akik nyilvános helyen szóban, írásban vagy egyéb gesztusokkal megsértik a román nemzetet és államot, rossz fényt vetnek az ország imázsára, valamint a román népre, illetve megsértik a román nemzeti érzést és a nemzet hőseit. Hasonló büntetésben részesülnének azok is, akik külföldön hamisan és rosszindulatúan nyilatkoznak, a román állam és nép érdekeit, önérzetét bántják - olvasható a Büntetőtörvénykönyvet módosító tervezet 270. szakaszában. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint ez az előírás nemhogy összeegyeztethetetlen az európai normákkal, de Románia legrosszabb kommunista időszakát idézi fel. Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt (DP) alelnöke közleményben bírálta a kormánynak a sajtószabadságra vonatkozó ezen elképzeléseit. /G. A.: Börtön a szabad véleménynyilvánításért? Az előírás nem egyezik az európai normákkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2003. július 8.

Júl. 7-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: pert nyert a brassói törvényszéken, amelyben - szerinte - elismerik, hogy a kolozsvári városi tanács hivatalból feloszlott. A brassói törvényszék ítélete alapján a polgármester hétfőn felszólította a prefektust, bocsássa ki a tanács felfüggesztésére vonatkozó rendeletet. Funar gáncsoskodása ellenére a tanács tovább működött, a polgármester viszont csak a neki tetsző határozatokat hajtotta végre. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) alelnöke kijelentette, a törvények értelmében egy évvel a helyhatósági választások előtt helyi szinten nem írható ki előrehozott választás. Funar levélben fordult Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszterhez, kérve, hogy büntessék meg a július 5-én Csíksomlyón tartott István, a király rockopera erdélyi ősbemutatója egyes résztvevőit. Szerinte "a szent román földön" elénekelték a magyar himnuszt, illetve számtalan "Nagy-Magyarország címerét ábrázoló" zászló volt látható, amely - véli a szélsőséges polgármester - törvénytelen cselekedet. A városvezető arra kérte Ioan Rust, közölje vele, milyen intézkedéseket hozott a vétkesek megbüntetésére. Gheorghe Funarnak a városi tanács feloszlására tett kijelentéseire reagálva a prefektúra sajtóosztálya által kiadott nyilatkozat leszögezte: a városvezető tanúbizonyságot tett arról, hogy őt csak ez a kérdéskör foglalkoztatja, holott a város lakossága számtalan nehézséggel küzd, leginkább ezeket kellene szem előtt tartania. A sajtónyilatkozat leszögezte: sem a. brassói törvényszéki határozat, sem a brassói ítélőtábla által kibocsátott emlékeztető jegyzet nem állapította meg a városi tanács feloszlatását. Érvényben van viszont a kolozsvári törvényszék által kibocsátott elnöki rendelet, amelyben Gheorghe Funart kötelezik a városi tanács rendes ülésének összehívására, ellenkező esetben napi 500 000 lej büntetéssel sújtható, az állam javára, áll a prefektúra által kiadott nyilatkozatban. A közlemény szerint jelen pillanatban a büntetés összege eléri a 46 millió lejt. /Kiss Olivér: Álmodozik Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2003. november 27.

Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2003. november 28.

Titkos információnak számítanak a képviselőház által eszközölt befektetésekre, vásárlásokra, árverésekre vonatkozó adatok éppúgy, mint a képviselők külföldi utazásainak költségei - áll abban a határozatban, amelyet nov. 27-én hagyott jóvá a képviselőház vezetése. Emil Boc demokrata párti képviselő szerint a határozat törvénytelen és erkölcstelen. /Titkosítja kiadásait a képviselőház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./

2003. december 16.

A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához hasonló megnyilvánulások pedig veszélyes precedenst jelenthetnek - jelentette ki közleményben Emil Boc, a Demokrata Párt kolozsvári szervezetének nevében. A Kolozs megyei DP kéri a hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel az olyan akciókat, amelyek keretében szeparatista eszméket hirdetnek és a törvények alapján büntessék az EMNT-ülésén elhangzottakhoz hasonló túlzásokat. - Ez az álláspont kísértetiesen hasonlít a Funaréhoz. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2003. december 17.

A román politikai pártok Kolozs megyei szervezetei nyilatkozatban tiltakoztak az EMNT alakuló ülése ellen. "A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", jelentette ki közleményében Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megye szervezetének elnöke. Az SZDP Kolozs megyei szervezete is közleményt adott ki, amelyben elítélik az etnikai alapon való enklávék létrehozását, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete pedig az autonómiáról szóló megbeszélések beszüntetését kéri. Gheorghe Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanácshoz írt levelében kérte, hogy a megye sürgősen fogadjon el határozatot "a Románia területét szétzilálni szándékozó kezdeményezés ellen". Funar közölte, hogy Románia összes megyei tanácsához hasonló levelet fog intézni. Funar több, a valóságnak meg nem felelő érvelést használt. Így Funar szerint Tőkés László, az EMNT elnöke azt állította, hogy a romániai magyarság egyedüli alternatívája a határmódosítás. Ezzel szemben Tőkés László a fórumot követő sajtótájékoztatón többször is így fogalmazott : a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Funar sajátosan értelmezte azt a szintén Tőkés Lászlónak tulajdonított mondatot is, amely szerint "a romániai magyar közösség saját értékeivel együtt teljes értékű autonóm közösségként kíván csatlakozni Európához." Az elöljáró ebből arra következtetett, hogy a romániai magyarság csak Erdéllyel kíván integrálódni az európai közösségbe. /Ellenzik az EMNT megalakulását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2004. január 21.

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 26.

Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója az ellenzék bizalmatlansági indítványát, tájékoztatott Kelemen Atilla frakcióvezető, miután Emil Boc, a demokraták ügyvezető elnöke kijelentette: valós esély mutatkozik arra, hogy az RMDSZ társul az ellenzéki kezdeményezéshez. „Mi is úgy látjuk, hogy az ország valós problémákkal küszködik. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy a helyhatósági választások előtt három hónappal megbukjon a kormány” – fejtette ki Kelemen. /Nem társul az RMDSZ. bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2004. március 8.

A hét közepén aláírhatják az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt vezetői a 2004-es évre szóló együttműködési megállapodást. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ területi elnökei előtt márc. 6-án elmondta, az egyezségkötés útjából az aradi Szabadság-szobor felállításáról hozott múlt heti kormányhatározat hárította el az utolsó akadályt. Az együttműködési szerződésben továbbra is jelentős helyet kapnak a különböző oktatási és kulturális problémák, mint például a két kolozsvári egyetemi karnak, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának, valamint a román televízió marosvásárhelyi stúdiójának a létrehozása. A Demokrata Párt (PD) ügyvezető elnöke. Emil Boc szerint előbb egy népszavazáson kellene kikérni a lakosság véleményét is a magyar Szabadság-szoborral kapcsolatban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampányfőnöke, Gheorghe Flutur szenátor szerint „a kormánypárt bármire engedményre hajlandó, csakhogy újabb megállapodást kössön az RMDSZ-szel”. Bochoz hasonlóan Flutur is kifejtette: ki kell kérni az aradiak véleményét is az ügyben. „Közpénzekről van szó, ezért referendumot kellene hirdetni a szobor elhelyezéséről” – hangsúlyozta a liberális politikus. Markó Béla valószínűnek tartja, hogy újra el kell indítani az aradi Szabadság-szobor engedélyeztetési procedúráját. /Félreállt a szobor az együttműködés útjából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2004. március 30.

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. április 28.

Idegengyűlölő rituálét közvetített az egyik kolozsvári helyi televíziós csatorna: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető élő adásban esküdött a Bibliára, hogy nem működött együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel – áll a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete közleményében. A kormánypárt /SZDP/ szerint ez idegengyűlölő gesztus. A közlemény szerint Boc ezáltal megsértette Kolozsvár közel 20 százalékot számláló magyarságát. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2004. május 21.

Adrian Nastase miniszterelnök keményen bírálta az ellenzéket, nevezetesen a választási szövetséget kötött liberálisokat és demokratákat. Példának hozta fel Emil Boc kolozsvári polgármester-jelöltet, aki egyszer a Bibliára esküdve hangoztatta, hogy nem szövetkezik a magyarokkal, másnap pedig azt sem tudta, hogyan, milyen ígéretekkel ellensúlyozza kijelentését a magyar választók előtt. Nastase szerint az SZDP az a párt, amelynek a legkorrektebb a kapcsolata az RMDSZ-szel. A miniszterelnök kifejtette: komoly partnernek tartja az RMDSZ-t, és ennek vezetőjét, Markó Béla szövetségi elnököt, ellentétben a szélsőséges Tőkés Lászlóval, aki nem érti az idők szavát. /Nastase példaértékűnek tartja az SZDP–RMDSZ kapcsolatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2004. május 26.

Res nostra fiat publica! A latin nyelvű cím kifejezi: a mi ügyünk pedig légyen közösségi! A polgármesterjelöltséget illetően Kolozsvárott új helyzet adódott váratlanul. És ebben nem téveszthet meg semmilyen nemzeti közösségen kívüli libertinizmus. Kónya-Hamar Sándor azt kérte, hogy szavazzanak az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáira és Ioan Rus polgármesterjelöltre. /Kónya-Hamar Sándor: Res nostra fiat publica! Felhívás Kolozsvár magyar választópolgáraihoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Eckstein-Kovács Péter szenátor elismerte, hogy Kónya-Hamar Sándor képviselővel sok dologban másképp látják a világot. A szenátor hasznosnak látta saját polgármesterjelölt állítását, majd szabályzatellenesnek az erről szóló legitim, közösségi döntés megváltoztatását. Amennyiben Ioan Rus megválasztását tekinti az RMDSZ kizárólagos céljának, Gheorghe Funart besegítik a második fordulóba. Eckstein-Kovács Péter szerint nem létezik semminemű közösségi döntés a támogatandó polgármesterjelölt személyét illetően. Kónya-Hamar Sándor egyszerűen bejelentette, hogy ki a jelölt. Kónya baráti viszonyban van a belügyminiszterrel, egyedül tárgyalt a támogatás feltételeiről, bár erre nem volt felhatalmazása. Hogyan áll a "7 csoda" elfogadásával, elfogadtatásával Kónya? Eckstein-Kovács szerint Emil Boc televíziós nyilatkozatában nem a magyarokkal való együttműködés szándékát, hanem az RMDSZ-el a választási kampányban való közös fellépés tényét tagadta. Hozzátette, ideje volna az RMDSZ-jelöltek támogatására fektetni a hangsúlyt, a közvélemény-kutatás 13%-ban állapította meg támogatottságukat Kolozsváron, a négy évvel ezelőtti 20%-kal szemben. /Eckstein-Kovács Péter: A magyar közügy. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kónya-Hamar Sándor reagált Eckstein-Kovács Péter szenátor írására. Hangsúlyozta, hogy nem barátja Ioan Rus miniszter. Legitim döntés volt a saját polgármester-jelölt állítása, ugyanúgy a visszahívása. /Kónya-Hamar Sándor: Utolsó válasz Eckstein-Kovács Péter szenátor úrnak! Kolozsvár magyar közvéleményének tájékoztatása végett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2004. május 26.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2004. május 29.

Ioan Rus kolozsvári polgármester-jelölt máj. 23-án beszédet mondott a Magyar Operában. Elég jól ért magyarul, jelezte. Román létére szégyenkezett, amikor Emil Boc és Gheorghe Funar felesküdött a Bibliára, hogy nem szövetkezik a magyarokkal. Ezzel kirekesztik egy város lakosságának 20%-át. Meglepte, hogy egy magyar politikus támogatja az egyik jelöltet. Rus kijelentette: nem ígér meg semmit. „Olyan helyi önkormányzati programom van, amely önmagában nem rendelkezik sem politikai, sem etnikai színezettel. Nyitott a magyar közösség minden problémájára.” /Ioan Rus beszéde a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2004. június 7.

Jún.6-án volt a helyhatósági választások első fordulója. Elveszítette a választásokat Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. A nem hivatalos adatok szerint Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) polgármesterjelöltje vezet 41,1 százalékkal, Emil Boc, a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Párt alkotta DA szövetség jelöltje a választók 35,6 százalékának a bizalmát élvezi, míg Gheorghe Funarnak ezúttal csupán a voksok 20,7 százalékát sikerült megszereznie. A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett első két helyezett, Ioan Rus és Emil Boc méretkezik meg egymással. A kolozsvári városi tanács összetétele: a PNL-PD D.A. szövetség tanácsosi listája 32,9 %, az SZDP 23,9 %, az NRP 19, 6 %, az RMDSZ 17,5 %. Kolozsváron a választásokon való részvételi arány 40 % alatt volt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szerint Kolozs megyében és Kolozsváron a választások eredménye a magyarság számarányának megfelelően alakult. /K. O.: Szedheti a sátorfáját Gheorghe Funar. Ioan Rus és Emil Boc a polgármester-választás második fordulójában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2004. június 9.

Végleges adatok szerint Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SDP) polgármesterjelöltje a szavazatok 40,17 %-át kapta, 60199 személy szavazott rá. A második fordulóban ellenfele Emil Boc, aki a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Demokrata Párt alkotta D.A. választási szövetség színeiben indult és a szavazatok 33,12%-át, azaz 49631 szavazatot kapott. Gheorghe Funar 12 évi tevékenység után kapott 33150 szavazatot, ami százalékba átszámítva 22,12%-ot jelent. Ezzel kiesett a második fordulóból. – Kolozs megyében az RMDSZ 36 helységben szerzett tanácsosi mandátumot. /(Csomafáy Ferenc): Kiegyensúlyozott a városi tanács összetétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-406




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998