udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hurezeanu, Emil

1998. június 8.

Ellenségesen fogadták Emil Constantinescu államfőt amerikai látogatásán az emigrációban élő románok: hangosan tiltakoztak amiatt, hogy Romániában még mindig megoldatlan a diktatúra idején elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, illetve a diplomáciai kirendeltségek megtisztítása a volt Securitate embereitől. Constantinescu elnök jún. 8-án New Yorkban, az amerikai román közösséggel való találkozóján bejelentette, hogy Emil Hurezeanut, a Szabad Európa román adásának volt igazgatóját kinevezte szóvivőjének. Az elnöknek eddig nem volt szóvivője. Hurezeanu államtitkári rangot kap és ahhoz, hogy tisztségét betöltse, lemond német és francia állampolgárságáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1999. október 19.

Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

2001. június 21.

Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu /a Deutsche Welle munkatársa/ szerint helyre kell állítani a Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia NATO-tagságát. Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos - tette hozzá -, a romániai közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat pedig nemzetközi szervezetek segítik. A tanulni érkező moldovai állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Enache leszögezte, hogy a kormánypárt magyarellenes érzelmek felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. /Bakk Miklós: Kibillent egyensúly. A státus elleni kampány árthat az országnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2005. február 12.

Ez a sete-suta film nem az volt, amit elvárt volna, írta a Trianon-filmről Asztalos Lajos. Szerint egy filmnek foglalkozni kellett volna az országra leselkedő vészt nem érzékelő politikusok ostobaságával, a hadsereg szélnek eresztésével, a védtelenül maradt országra törőknek az előzetes megállapodásokat minduntalan megszegő mohóságával, végül pedig beszámol a békediktátum következményeivel, a tömeges kivándorlással, a magyarság jelentős részének a négy égtájon való szétszóródásával. A rendező másképp látta. Nagy eredmény mégis, hogy bemutatták. Egyszer már a nyilvánosság előtt is el kell mondani, mit jelentett és mit jelent mind a mai napig Trianon. A filmet követő beszélgetésen a filmet rendező Koltay Gábor és a történész Raffay Ernő nem tudtak, nem mertek érvelni. Például amikor Emil Hurezeanu azt állította, Magyarországon a két világháború között fasiszta rendszer volt hatalmon, Koltay csupán arra hivatkozott, hogy nem volt. Ahelyett, hogy kifejtette volna, rendszeres országgyűlési választásokat tartottak, az Országgyűlésben végig jelen voltak a szociáldemokrata képviselők, s az Országgyűlést csak 1944. március 19-e, a német megszállás után zárták be. Amikor C. T. Popescu Tőkés László bemutatását kifogásolta, a rendező csupán azzal érvelt, hogy hiszen nemzeti hős. C. T. Popescu hasonlatára, mely szerint Csurka István ugyanolyan szélsőséges, mint C. V. Tudor, legalább annyit mondhatott volna, hogy akármilyen, mégsem akarja Magyarországot gépfegyverrel kormányozni, nem fenyegetőzött azzal, hogy hatalomra jutása esetén főbe löveti, felakasztatja, karóba húzatja a magyarországi románokat vagy bármelyik ottani nemzetiséget, mint C. V. Tudor. Raffay Ernő hallgatott Erdély Romániához csatolása jogosságának emlegetésekor arról, hogyan nyomult be Erdélybe a román hadsereg a szövetségesekkel kötött szerződések és a tiltakozások ellenére, hogyan használta ki az ütőképes magyar hadsereg hiányát, hogyan érvelt a román küldöttség Versailles-ban, a magyar küldöttség meghallgatásának kizárásával. /Asztalos Lajos: Nem volt haszontalan. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2005. november 26.

Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. június 5.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által szervezett román-magyar értelmiségi találkozó, melynek az lett volna a célja, hogy a kolozsvári magyar egyetem Babes-Bolyain belüli autonómiájának ellenzői elmondhassák az ellenérveket, Bíró Béla szerint kudarcba fulladt. A kezdeményezés ellenzői ugyanis testületileg távol maradtak a találkozótól. A magyarbarátságukról közismert román értelmiségiek, Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu, Gabriel Andreescu mellett mindössze a volt szociáldemokrata tanügyminiszter Ecaterina Andronescu jelent meg a találkozón. A román értelmiség hangadó képviselőit: Octavian Palert, Andrei Plesut, H.-R. Patapievici-et, Emil Hurezeanut, Cristian Tudor Popescut, Alina Mungiut nem érdekli a kérdés, beérik a hatalom által érvényesített elutasítással. Még Mircea Dinescu sem jött el. Az sem kizárt, hogy román szempontból a legjobb stratégia az elhallgatás. Bíró Béla hiányolta azokat, akik magyar részről különvéleményt fogalmaztak meg, főként Cs. Gyimesi Évát. /Bíró Béla: Sikeres kudarc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2006. augusztus 5.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönt igazgatója közölte a törvényhozókkal, hogy a Legfelső Védelmi Tanács vétett, amikor a titkosított dossziéknak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz juttatásáról döntött. Merthogy ilyen döntés csak a hírszerzők a beleegyezésével történhet. Egyelőre még az 1990-es marosvásárhelyi események, a berevoiesti titkosszolgálati anyagok égetése és a bányászjárások sem tisztázódtak teljes mértékben. Az SRI bejelentette, hogy a szerkesztőségekbe küldött titkos ügynököket. Az egymással rivalizáló médiabirodalmak majd maguktól tépik szét egymást. Az egykori, de múltját rég bevallott kollaboráns, Sorin Rosca Stanescu által irányított Ziua napilap berkeiből indított tisztogatási akció során máris közismert nevek kerültek terítékre, mint a konkurens médiában állandó műsorvezetőként szereplő Cornel Nistorescué vagy Emil Hurezeanué. Elképzelhető, hogy maga a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság sem mentes a titkos ügynököktől. /Németh Júlia: Titokbiztosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2007. december 4.

Emil Hurezeanu a rádió egyik szerkesztője elmondta: ez a film nem egy klasszikus dokumentumfilm. Ebben a filmben a szereplők történeteiből áll össze a kép. Mesélnek a rádiósok, a terroristák, a rádióhallgatók, a titkosszolgálat emberei, a kommunista párt egykori vezetői, románok, németek, amerikaiak, franciák egyaránt. A több mint száz órás összegyűjtött anyagból a rendezőnek szelektálnia kellett, hogy képet fessen a Ceausescu korszakról. Nestor Ratesh, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője szerint a film történelmi film is egyben, a rádióhallgatók történelme. A dokumentumfilm egy rövid felvezető után az 1977-es földrengéssel indul, amikor elkezdődött egy bilaterális kommunikáció a Németországban élő rádiós kollégák és Románia között. A kommunizmus első számú ellenségeként elkönyvelt rádióállomás munkatársai közül is jó néhányan áldozatául estek a kommunista terroristatámadásoknak: először egy robbantás tett hatalmas kárt a rádió székhelyében, majd a rádió igazgatójánál és szerkesztőinél állapítottak meg rákos daganatot. Azt, hogy ezeket az embereket szándékosan mérgezték meg, mai napig nem sikerült bizonyítani, de egy nyilvánosságra hozott, szekuritatés dosszié szerint következtetni lehet arra, hogy a megbetegedések nem voltak véletlenek. A történetben első alkalommal nyilatkozik Carlos, a Sakál nevet viselő terrorista is. A Szabad Európa Rádió-ellenes terrortámadásokban való szerepvállalását nem tudták bizonyítani, de Carlos beszél a kommunista politikusokkal való kapcsolatairól. /Dézsi Ildikó: Kommunizmusellenes harc kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998