udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pascan, Emil-Marius

2003. április 4.

Fél évvel a marosvásárhelyi tanács határozata után, az Antonescu marsall nevét viselő utcanévtáblát a városvezetés még mindig nem cserélte ki. Miközben a Wass Albert háborús bűnösségét bizonygatók az író szobrainak eltávolításán ügyködnek, látható sikerrel, az Antonescu-utcanév ügyének rendezése várat magára. Dr. Benedek István tanácsos, az RMDSZ-frakciójának vezetője közölte, a polgármester nem alkalmazza a városi tanács határozatát, ami hat hónapja érvényes, a prefektus sem lépett. Az RMDSZ-frakci többször írásban is felhívta a prefektus figyelmét, hogy a polgármester nem hajtja végre a testület egyes határozatait, de nem történt semmi. Marius Pascan, a polgármesteri hivatal szóvivője kijelentette: a határozatot a Maros Megyei Hősök Kultusza Egyesület megtámadta a közigazgatási bíróságon. "Mindaddig, míg a per tart, és nem születik végleges döntés ebben az ügyben, nem alkalmazhatjuk az utcanévváltoztatásra vonatkozó határozatot." /(antalfi): Az Antonescu utcanévtábla a helyén maradt! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2005. június 18.

Nem ildomos emlegetni Marosvásárhelyen azt, hogy hányadik alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyi Napok nevű egyhetes programra, mert akkor kiderül, hogy ennek elindítása nem a jelenlegi polgármester, Dorin Florea érdeme, márpedig ő csakis azt tartja fontosnak, amit ő talál ki. Marius Pascan sajtótájékoztatóján főként arról szólt, hogy mennyire nemzetközivé vált immár a program: lesz nemzetközi karikatúraverseny, nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál, román-angol teremfoci meccs, de hogy a program június 20-án a harmadik Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitásával kezdődik, arról egy árva szó sem esett. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak zöme ugyanis magyar. A polgármester kitalálta, hogy ő is tiszteletbeli marosvásárhelyieket jelöl. A városi tanács paritásos alapon ugyanannyi magyar, mint román személyiséget javasol a címre, addig a Dorin Florea listáján hét román, két magyar és egy arab név szerepel. A magyar önkormányzati képviselők nem tudták elérni azt, hogy a Vártemplom szomszédságában levő várudvar mentesüljön a hangos koncertektől. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok – szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2009. február 10.

Az újonnan kinevezett Maros megyei kormánybiztos, Marius Pascan a közigazgatási bíróságon megtámadta a nyárádszeredai helyi tanács azon határozatát, amelyben népszavazást írtak volna ki a központi park rendeltetésének megváltoztatásáról. Kerekes Károly parlamenti képviselő elmondta, ha kell, az üggyel a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. Marius Pascan szerint a park területén levő mintegy 1022 négyzetméter terület az ortodox egyházé, így nem lehet megakadályozni a templom felépítését. Nyárádszereda városban az ortodoxokat a két kezünkön is megszámolhatók. A magyar városban erőszakolják az ortodox templom építését. /–vagy–: Máris szereptévesztésben a prefektus. Nyárádszereda nem adja fel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2009. február 12.

Nem érti Marius Pascan Maros megyei prefektus, miért nem építhet templomot saját telkén az ortodox egyház Nyárádszeredában: „A rendszerváltás óta toleranciáról beszélünk, és mégis meg akarják akadályozni, hogy az egyház templomot építsen a saját területén. Érthetetlen” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez ügyben nincs helye népszavazásnak. A népszavazásra vonatkozó önkormányzati határozatot korábban megtámadta a prefektus. Március 1-jére kiírt népszavazással döntenék el Nyárádszeredában, hogy beépíthető-e a város parkja. A nyárádszeredai önkormányzatnak szándékában áll beperelni a prefektust – mondta el Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos, aki esélyt lát arra is, hogy megnyerjék az ügyet. Csíki elmondta, a Magyar Polgári Párt kezdeményezésére szerveznek „alternatív” népszavazást, amelyet akár közvélemény-kutatásnak is lehet nevezni, ezt a prefektus nem akadályozhatja meg. A prefektus elmondta, az RMDSZ levélben kért tőle magyarázatot a referendumra vonatkozó határozat megtámadására, de úgy gondolja, mivel ő a törvényt képviseli, senkinek sem tartozik magyarázattal döntéséről. /Antal Erika: Elmarad a népszavazás Nyárádszeredában? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. február 28.

A parlament külügyi bizottságának elnöki és parlamenti képviselői minőségében tartott sajtókonferenciát Borbély László. Kijelentette: kezdeményezni fogja a román katonák visszavonását Irakból, ugyanakkor bírálta Marius Pascan Maros prefektust, amiért túllépi hatáskörét. Dávid Csabának, a vízügyi igazgatóság vezetőjének a leváltásával kapcsolatban Borbély László kijelentette: azért váltanak le intézményvezetőket, mert magyarok. Borbély bízik abban, hogy a kormánypártok belátják, Maros megyében, ahol 40% a magyarság aránya, a magyarságot képviselni kell a közintézményekben. Borbély szerint a polgármesteri hivatal rossz irányba halad, amikor tanácsi határozatok hiányában fákat vágat ki Marosvásárhelyen. /Antalfi Imola: Borbély László a prefektust bírálta. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

2009. március 2.

Borbély László RMDSZ-es parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján bírálta azokat az intézkedéseket, amelyeknek a szenvedő alanyai egyes magyar intézményvezetők. Emlékeztetett, a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság éléről múlt héten menesztették Dávid Csabát. Ennek az egyetlen oka az volt, hogy az igazgató magyar nemzetiségű, hiszen az ország valamennyi vízügyi igazgatósága közül az általa vezetett volt az egyik legeredményesebb, legtöbb profitot termelő hivatal. A képviselő egyúttal nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Marius Pascan Maros megyei prefektus rendszeresen túllépi hatáskörét. /Máthé Éva: Borbély László bírálta a magyarellenességet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2009. március 5.

Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő két témakörben intézett kérdéseket Emil Boc miniszterelnökhöz, amelyekre írásos választ vár. Az egyik az etnikumközi kapcsolatokat veszélyeztető polgármesteri „elszólásra” hívja fel a figyelmet, a másik arra, hogy az ortodox egyházat a megye kormánybiztosa a többi felekezet fölé emeli. Február 3-án iktatták be tisztségébe Marius Emil Pascant, a PD-L által újonnan kinevezett prefektust. Az ünnepségen Florea, Marosvásárhely polgármestere azzal kezdte a mondandóját, hogy „Romániát csak a románok tudják megváltoztatni”. A frissen kinevezett prefektus, amely egy olyan megyét képvisel, ahol a magyarság részaránya 38%, nem lépett közbe a polgármester által provokált helyzet orvoslása érdekében. Kerekes kérdései: 1. Hogyan értékeli a kormány a prefektus hallgatását ebben a helyzetben, lévén szó egy olyan megyéről, ahol a rendszerváltás után, sajnos, véres etnikumközi konfliktusokra került sor? 2. A prefektusnak nem a megye társadalmi békéje érdekében kellene tevékenykednie, főleg, ha hivatalos ceremóniákon hangzanak el oda nem illő kijelentések? A beiktatási ünnepséggel kapcsolatban Kerekes nehezményezte, hogy a beiktatáson mindössze Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek volt jelen, a többi felekezetet nem hívták meg. „Miért ez a megkülönböztetett figyelem az ortodox egyház felé, amelyet ezzel a gesztussal közigazgatási és pártszínvonalra emeltek, diszkriminálva a többi felekezetet? A kormány politikájának része, hogy az ortodox egyházat államvallási rangra emelje? – fogalmazott Kerekes Károly. /(mózes): Mit őriz a törvényesség őre? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2009. március 6.

Február elején Marius Pascan személyében új prefektust neveztek ki Maros megyében. Feszült a hangulat Lokodi Edit megyei tanácselnök elnök asszony és az új prefektus között. A prefektus a közvélemény tudomására hozta, hogy Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének terveit támogatja. Florea az elmúlt években durván támadta Lokodi Editet. A prefektus beiktatása után már másnap kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely a megyei tanács 2008-as költségvetésének végrehajtását kellett volna ellenőrizze. Lokodi közölte vele, hogy ennek vizsgálata nem a prefektúra hatásköre, továbbá a pénzek elosztására vonatkozó határozattervezeteket az akkori prefektus is aláírta. /Antalfi Imola: Lokodi Edit: „Kértem Marius Pascant, ne lépje túl hatáskörét!” = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2009. március 6.

A gazdasági válság egyre több interetnikai feszültséget szül a többségi román vagy magyar lakosság és a roma közösség között – ez volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Marius Pascan Maros megyei prefektus és a térség több polgármestere, illetve önkormányzati képviselője folytatott. A megye több polgármestere szóvá tette, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban elszaporodtak a romák által elkövetett bűncselekmények. A romák gazdaságokat fosztogatnak és erdőt irtanak, de Szászrégenben és Dicsőszentmártonban nem riadtak vissza volt szocialista állami vállalatok bezárt épületeinek illegális lebontásától és elhordásától sem. „A prefektúrának lépnie kell, különben a fosztogatások áldozatai védteleneknek érzik magukat” – ismerte be a prefektus. Pascan a hét közepén a mezőbándi polgármesterrel, Mircea Rusuval tárgyalt, aki a közeli erdő pusztítására és az elszaporodó betörésekre hívta fel a kormányképviselő figyelmét. Annak ellenére, hogy a rendőrség szinte éjjel-nappal razziázik, Bánd határaiban a romák valósággal tarolják az erdőt. A rendőrök elkapták a tetteseket, a bíróság azonban szabadlábra helyezte őket. /Szucher Ervin: Feszültséget okoznak a garázdálkodó romák Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2009. március 14.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Marius Pascannak, Maros megye prefektusának írt nyílt levelében leszögezte, sajnálattal veszik tudomásul, hogy egy politikai döntés nyomán leváltották Bárczi Győzőt alprefektusi tisztségéből. A megfelelő politikai közhangulat érdekében indokolt lett volna megőrizni a magyar nemzetiségűek képviseletét is biztosító Bárczi Győzőt a prefektúra intézményében. Két évtizeden át biztosítva volt a magyarság képviselete, ezúttal „az olcsó politikai játszma győzte le Maros megyében a békés együttélés és alkotó munka ésszerűségét. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2009. március 16.

* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2009. március 16.

Március 13-án este rohamrendőrök szállták meg a Nyárádszeredához tartozó Kisszentlőrincet. Állítólag ismeretlen feljelentők arról tájékoztatták a prefektust, hogy valaki szándékosan kidöntötte a helységnévtáblát azért, mert csak román nyelven szerepelt rajta a település. Marius Pascan prefektus azonnali kivizsgálást rendelt el az ügyben. A prefektus a sajtó előtt kijelentette: a telek tulajdonosa földgyaluval távolította el a táblát, mivel a felirat nem kétnyelvű. Szerinte ez provokáció, „amely egyre gyakoribb az utóbbi időben Maros megyében, alaposan ki kell vizsgálni és a legszigorúbban alkalmazni kell a törvényt – mondotta. A Népújság kérdésére, hogy miért nem kétnyelvű a tábla, a prefektus kijelentette, Szentlőrincen a magyar lakosság aránya nem haladja meg a 20%-ot, ezért a törvény nem engedi meg, hogy itt magyarul is kiírják a település nevét. Marius Pascan elmondta, amint értesítették az esetről, ő azonnal szólt a rendőrparancsnoknak, a csendőrség vezetőinek és a Román Hírszerző Szolgálatnak, azok képviselői a helyszínre siettek. Dászkel Lászlót, Nyárádszereda polgármestere minderről a Népújság munkatársától értesült. A polgármester kifejtette, Kisszentlőrinc magyar lakosságának aránya eléri a 20%-ot, így a törvény alapján eddig is kitehették volna a kétnyelvű táblát, azonban a település képviselője és több idősebb román lakos is ellenezte. A polgármester igencsak furcsállta, hogy az incidensről hamarabb értesült a prefektus, mint ő, és a kivizsgálásról sem tájékoztatták az illetékes szervek képviselői. A terület, amelyen a tábla állt, Nagy Károlyé, aki 13-án saját földjén talajjavítási munkálatokat végzett egy földgyaluval. Munka közben véletlenül döntötte ki a helységnévtáblát, amelyet másnap szeretett volna állítani. Estére azonban megjelentek nála a rohamrendőrök, akik bekísérték a nyárádszeredai őrsre, ahol öt órán keresztül folyt a kihallgatása. Másnap a helységnévtáblát visszaállították helyére. A prefektus továbbra is azt állítja, szándékos provokáció és etnikai szítás esete áll fenn. /Vajda György: Ágyúval verébre. Etnikai provokáció – de ki részéről? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2009. március 19.

Marius Pascan, Maros megye prefektusa bejelentette: békés megoldást kíván javasolni a nyárádszeredai templomépítés ügyében. Szerinte a megoldás az lenne, ha a városvezetés és az ortodox egyház között telekcsere történne. A központi park egy része az ortodox egyház tulajdonát képezi, amelyért cserében az önkormányzat a központtól mintegy 50 méterre, az egyház rendelkezésére bocsátana egy másik telket a lebontásra váró régi iskola mellett – magyarázta a prefektus. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta város központi parkjában szeretné felépíteni harmadik templomát. A helyi önkormányzat és a lakosság ellenzi az építkezést, mivel ezáltal felszámolnák a zöldövezetet. Csíki Sándor helyi tanácsos referendum szervezését kezdeményezte az ügyben, az erre vonatkozó határozattervezetet a képviselő-testület elfogadta, a prefektúra azonban közigazgatási bíróságon támadta meg a testületi határozatot. Csíki Sándor bejelentette: Kétszázhuszonegy nyárádszeredai lakos perelte be Marius Pascan prefektust, amiért meggátolta a népszavazás kiírását. /Máthé Éva: Nyárádszereda: a prefektus telekcserét javasol. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2009. március 23.

Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. A videó-konferencián a prefektus rámutatott, „az RMDSZ az elmúlt időszakban bujtogat, lázít, tanácsi határozatokat idéz elő Székelyföld autonómiája érdekében”. Kifejtette, más konfliktusok is vannak, és e hónap végére azt készítik elő, hogy a román közszolgálati tv, hogy minden román nyelvű műsort feliratozzon magyar nyelven. A prefektus felkérte Emil Boc kormányfőt, figyelmeztesse a megye közintézményeit és hatóságait a közrendre, és lépjen fel szigorúbban. A kormányfő azt válaszolta, hogy a törvényt be kell tartani, és hogy a román állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül egyenlők a törvény előtt. „Azt akarom, hogy Maros megye minden lakosához eljuttatná: Románia alkotmánya mindenki számára kötelező érvényű, etnikai hovatartozástól függetlenül” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a törvényt megszegő tanácsi határozatokat, vagy polgármesteri rendeleteket pedig meg kell óvni a bíróságon. (Mediafax) /Feliratozási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2009. március 26.

Élesen bírálta Marius Pascan Maros megyei prefektust sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint a prefektus, a kormány képviselője nemrég egy videokonferencián „butaságokat beszélt, felbujtással, etnikumközi feszültségkeltéssel, választási érdekekkel vádolva meg az RMDSZ-t”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok politizálni kezdjenek megyéjükben, és ezt a kormányzatnak is jelezni fogjuk” – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kitért a sok vitát szülő új törvénykönyvekre is, mondván, nem hasznos az a sietség, amivel az új törvénykönyveket be akarják vezetni. /Markó és a „magyarfaló” prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2009. március 27.

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, közölte Emil Boc kormányfővel, hogy az RMDSZ-t zavarja a Maros megyei prefektus magatartása. A különböző intézmények vezetőségében lévő magyar szakemberek eltávolításának kérdése is szóba került. Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. /Egymást panaszolják be a kormányfőnél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2009. március 30.

Április 3-án ülésezik első alkalommal az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) – adta hírül Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az EMEF konszenzusos és paritásos alapon működik, és a romániai magyarsággal kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitat meg. A tanácskozáson a két szervezet elnökén kívül 6-6 személy vesz még részt. Markó elfogadhatatlannak tartotta a Maros megyei prefektus, Marius Pascan legutóbbi nyilatkozatait, amelyben több ízben is etnikai feszültségkeltéssel, etnikai konfliktusra való izgatással vádolta az RMDSZ-t. Markó a napokban Emil Boc kormányfővel is részletesen tárgyalt a Maros megyei kérdésekről, elsősorban a prefektus nyilatkozatairól. /Antal Erika: EMEF: első ülés pénteken. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2009. március 31.

Szó sincs a Román Televízió (RTV) marosvásárhelyi stúdiójának „elmagyarosításáról” – állapította meg a szenátus művelődésügyi bizottsága. A felsőházban azt követően került terítékre a kérdés, miután Marius Pascan Maros megyei prefektus egy névtelen levélre alapozva „súlyos következményekkel járó intézkedésekre” hívta fel Emil Boc miniszterelnök figyelmét, miszerint magyarul feliratoznák az RTV román nyelvű adásait. Utólag kiderült: a levél egy sor valótlanságot tartalmaz. Bokor Tibor, a szenátus művelődésügyi bizottságának alelnöke szerint etnikai provokációról van szó. /Szucher Ervin: Felfújt névtelen feljelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2009. április 3.

A Kovászna megyei prefektus, Codrin Munteanu indítványozta – az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kifogásolt – felméréshez hasonló összeírást készíttetett Marius Pascan, a Maros megyei kormánybiztos is. Pascan arra volt kíváncsi, hogy a közintézményeknek hány olyan alkalmazottja van, akik beszélik a magyar nyelvet. A prefektus bejelentette: a Maros megyei közintézményekben 784 alkalmazott beszél magyarul. Pascan szerint a más adatokat is tartalmazó jelentés a belügyi tárca felkérésére készült. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő úgy véli: „Fel kell mérni, hogy mi történik az állami intézményekben a személyzeti politika címszó alatt. Mert a jelenlegi arány távolról sem tükrözi az egyes erdélyi megyék lakosságának nemzetiségi összetételét. ” Szigeti Enikő úgy tudja, ezek a felmérések azért készülnek, mert Románia hivatalos jelentést kell, hogy készítsen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak betartásával kapcsolatban. „Románia 2008 májusában ratifikálta a dokumentumot olyan formában, hogy kivette a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó legfontosabb részt. Románia megint azt a trükköt használta, hogy elsüllyesztette a magyart a többi 18 hazai népcsoport közé. Átvették a charta általános előírásait, de a közigazgatásnál úgy jártak el, hogy kivették a legelső passzust, ami szigorúan követeli meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását a hivatalokban, önkormányzatokban. ” /Máthé Éva: Újabb etnikai összeírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 28.

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

2009. június 2.

A közigazgatási bíróságon támadta meg Marius Pascan prefektus a makfalvi tanácsnak a Székelyföld autonómiáját támogató referendum megszervezéséről szóló határozatát. Szerinte a határozat alkotmányellenes. A múlt heti tárgyaláson a helyi tanácsot képviselő polgári frakció halasztást kért az ügyben. /(m. e.): A prefektus megtámadta a makfalvi tanács határozatát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2009. július 9.

A magyar igazgatók leváltását is szóvá teszi július 10-én Bukarestben román partnereinek Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár, aki hivatalos tárgyalásai előtt Maros, Hargita és Kovászna megyében folytat megbeszéléseket az ottani magyar és román önkormányzati vezetőkkel. „Az utóbbi időben a magyar kisebbséget egy nagyon fontos kérdés, a magyar tisztségviselők leváltása foglalkoztatja. Fontos feladata lesz a két kormány politikusainak meghatározni a mértékét annak, ami egy hatalmi váltáskor elfogadható, és ami még nem jelent diszkriminációt. Ebben most még teljesen eltér az álláspontunk, de ahogy máskor is sikerült közös megegyezésre jutnunk, remélem, most is megtaláljuk a megoldást” – mondta az államtitkár, aki Marius Pascan Maros megyei prefektussal folytatott megbeszélését megnyugtatónak nevezte. A prefektus együttműködésről, román-magyar békés együttélésről számolt be. Szabó szerint „ha mindez a valóságban is így van”, megnyugtató a számára. Szabó Vilmos elmondta, fontos a magyar kormánynak a romániai magyarság ügye, de ez nem jelenthet Románia belügyeibe való beavatkozást. A marosvásárhelyi tanácskozáson szó esett még egy közös romastratégiáról is, amely több kelet- és közép-kelet-európai ország együttműködésén alapszik. /Antal Erika: A leváltásokat is szóvá teszi Szabó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2009. július 30.

Népszavazás kiírását javasolja a Pro Europa Liga Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester eltávolítása érdekében – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki szerint a városvezető több szabálysértést is elkövetett az önkormányzat élén. Florea folyamatosan megtagadja a sajtó tájékoztatását a közérdekű témákkal kapcsolatban. Benedek István, az RMDSZ vásárhelyi elnöke szerint a szövetség képviselői nem zárkóznának el egy ilyen referendum támogatásától. A kezdeményezéshez egy település szavazati joggal rendelkező állampolgárai 25 százalékának az aláírására van szükség, és a kezdeményezést a prefektushoz kell eljuttatni. A Pro Europa Liga a napokban levélben fordult Maros megye prefektusához, Marius Pascanhoz, amelyben jelezte: a Dorin Florea vezette marosvásárhelyi önkormányzat több szabálysértést is elkövetett az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy Marius Pascan prefektus a polgármester pártfogoltja, jó barátja. „A törvény nem írja azt elő, hogy a prefektusnak kötelessége kiírni a népszavazást, ha összegyűlne a szükséges mennyiségű aláírás” – tájékoztatott Smaranda Enache. Azonban egy ilyen kezdeményezésnek igen komoly, országos visszhangja lenne. /Máthé Éva: Eltávolítanák Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2009. július 31.

Borbély László és Kerekes Károly RMDSZ-képviselő átiratban fordult Marius Pascan Maros megyei prefektushoz, amelyben jelezték, hogy ismeretlen tettesek július 25-ére virradó éjszaka felgyújtottak Marosszentanna község központjában egy pannót, amelyen a települést mutatták volna be három nyelven. A képviselők feltételezése szerint valakiket zavart „a helyi önkormányzat azon szándéka, hogy a románon kívül más nyelven is kiírják” a szöveget. A cselekmény provokációnak és etnikumközi feszültségkeltésnek minősíthető, felkérik a prefektust, rendeljen el az ügyben kivizsgálást a rendőrség, csendőrség és a SRI részéről. Ismeretlen tettesek meggyújtották a Demeter József helyi fafaragó által a marosszentannai falunapokra készített, a központi parkban felállított, népi motívumokkal díszített emléktáblát. /(mózes): Borbély László és Kerekes Károly kivizsgálást kér a szentannai ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

2009. október 3.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hivatalosan jelezte a megye prefektusának, Marius Pascannak, hogy a szövetség a megváltozott politikai helyzetben ismét igényt tart az alprefektusi tisztségre. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, hogy a megyében meghatározó a magyarság létszáma, a prefektúra intézményvezető testületében is indokolt a nemzetiségi képviselet, ami a rendszerváltástól a tavalyi parlamenti választásokig megszakítás nélkül biztosított is volt. Marius Pascan kilátásba helyezte a felszabaduló alprefektusi tisztségbe egy magyar nemzetiségű tisztségviselő kinevezését. /Az RMDSZ igényt tart az alprefektusi tisztségre. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2009. október 22.

A megbékélés évének szeretné nevezni 2010-et Marosvásárhely értelmisége. Október 21-én a megyei tanács kezdeményezésére a kulturális intézmények és civil szervezetek vezetői annak érdekében gyűltek össze, hogy javaslatot tegyenek: az 1990-es márciusi események 20 éves évfordulójára a város elnyerje a Románia kulturális fővárosa címet. A résztvevők a megnevezést kifogásolták, szerintük ugyanis a megbékélés azt feltételezi, hogy a két etnikai közösség kapcsolatát még mindig a harag jellemzi, holott nem erről van szó, hanem inkább félreértésekről, ellenérzésekről, rossz beidegződésekről. A tanácskozáson Marius Pascan prefektus kifejtette, nincs értelme a „szeparatizmusnak”. Vlad Radescu javasolta, hogy a megbékélés helyett az egyetértés évének nevezzék a 2010-es évet. Soós Zoltán múzeumigazgató a 20 évvel korábban történtek kölcsönös megbeszélését javasolta, a nacionalista uszítások megfékezését a kultúra eszközeivel. /Antal Erika: Vásárhely: megbékélés és multikulturalitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2009. november 12.

Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998