udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Enyedi Sándor

1999. december 9.

Budapesten dec. 9-én mutatják be az 1977-ben Magyarországra távozott dr. Enyedi Sándor színháztörténész szerkesztésében megjelent Rivalda nélkül című színházi lexikont. Többéves kutatómunka eredménye a kötet, amely a szerző szerint a legteljesebb lexikon a határon túli magyar színészetről. Ott lesz Csiky Ibolya Nagyváradról, Ferenczi Annamária Temesvárról, Senkálszky Endre és Szilágyi Ferenc Kolozsvárról. Beregszászról a Népszínház megalapítója, Schober Ottó a meghívott. Tóth László dramaturg Komáromból és Venczel Valentin színművész Újvidékről érkezik a bemutatóra. /S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2000. november 29.

Jelentős munka dr. Enyedi Sándor erdélyi származású, Budapesten élő színháztörténész Rivalda nélkül, a határon túli színjátszás lexikona /Teleki László Alapítvány, Budapest/. A mostani lexikon 1994-ben kiadott elődje ötvenesztendős volt. /Puskel Péter: Kevesebb művelődéstörténeti fehér folt. A határon túli magyar színjátszás lexikona. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. június 22.

Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2001. augusztus 31.

Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./

2005. december 17.

Az elmúlt bő tíz év alatt négy színházi lexikon látott napvilágot. 1994-ben az Akadémia kiadásában a vaskos, sok képpel illusztrált Magyar Színházművészeti Lexikon, amely a határon belüli és kívüli – élők és holtak – gyűjteménye köteteként kezelhető. A kimaradottak összegyűjtésére vállalkozott Enyedi Sándor színháztörténész – maga is erdélyi származású, 30 évvel ezelőtt települt át Magyarországra. Sepsiszentgyörgytől Izraelig, Kolozsvártól Amerikáig végigjárta és végigkutatta a hajdani és mai aktorok nyomait. 1999-ben meg is jelentette a Rivalda nélkül című lexikonját. Ugyanazon évben még egy kiadvány jelent meg, az Új Kortárs Magyar Színész Lexikon, de ez csak az anyaország területén élő színészeket vette számba. Most, 2005-ben ismét Enyedi Sándor lépett elő: Színészek, Színházak, Városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona /Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/, de ez a kiadványa ezúttal mintha nem érné el a Rivalda nélkül színvonalát. Egyrészt, mert ez is hiányos, még az előző kötetbe felvett nevekből sokat kihagyott. A lexikon anyagának zömét operaénekesek teszik ki. Részletes tudósítást közöl a nyugat-európai és latin-amerikai magyar színjátszásról, de mintha a történelmi Magyarország elcsatolt területeire ezúttal nem figyelt volna kellőképpen. Az utóbbi 5–10 évben számos sikeres színész tűnt fel, de nevük és adataik nem szerepelnek a lexikonban. Pozitívum viszont az a több mint húsz város Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából, melyeknek magyar színészetét meglehetős részletességgel adja közre a szerző. A legtöbb helyet Brassó múltbeli (1800–1940) magyar színészete kapta. /Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

2006. március 4.

A színháztörténész Enyedi Sándor legújabb munkája /Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év, Budapest, 2005/ a magyar irodalom egyik rangos alkotásának, Az ember tragédiájának több évtizedes színpadi útját követi nyomon. Ezt előzte meg Enyedi Az ember tragédiája bemutatói. Bibliográfia /2002/ című összegzése. Az 1860-ban írott művet a színész-rendező Paulay Ede alkalmazta először színpadra 1883-ban. Ecsedi Kovács Gyulának köszönhetően alig öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én láthatta a kolozsvári Nemzeti Színház közönsége is a darabot. Nem akármilyen szereposztásban. Éva: Jászai Mari, Ádám: Ecsedi Kovács Gyula, Lucifer: Szentgyörgyi István. A XX. század elején Janovics Jenő, a második világháború után Kolozsváron Rappaport Ottó, Nagyváradon Szabó József, Marosvásárhelyen Harag György rendezésében – sorolta a legjelentősebbeket Kozma Dezső. Az ember tragédiájának színpadi változataiból az első ötven évet a színházelméleti író, Németh Antal vette számba, az ezt követő három és fél évtized (1933–1968) magyar és külföldi bemutatóiról 1990-ben jelent meg újabb kiadvány. (Szerzője Koltai Tamás) 1999-ben a Madách-dokumentumok szenvedélyes gyűjtője, Fejér László adta közre a Tragédia előadásairól készült összeállítását. Az Erdélyből elszármazó színháztörténész, Enyedi Sándor ilyen előzmények után, ezeknek a munkáknak az eredményeit is felhasználva jelentette meg könyvét az Andor Csaba szerkesztette rangos, a Madách Irodalmi Társaság égisze alatt Budapesten napvilágot látó Madách Könyvtár sorozatban. Enyedi Sándor színháztörténeti közleményei, könyvei /köztük Az erdélyi színjátszás kezdetei 1792-1821 (1972) és Déryné erdélyi színpadokon (1975)/ a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Későbbi, jórészt Budapesten megjelentetett írásaiban az erdélyi, a vidéki magyar színjátszás múltját térképezte fel. Mindenekelőtt a magyar színjátszásért oly sokat tevő id. Wesselényi Miklós színházi levelezésének közlésével, Aranka György erdélyi társaságainak, majd a kolozsvári Állami Színház kevésbé ismert korszakának bemutatásával, újabban színházművészeti kislexikonával. /Kozma Dezső: Madách – a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. január 14.

Január 12-én az Interkulturali-THÉ kutatócsoport, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által szervezett rendezvényen bemutattak három kötetet. A Jankovics József és Nyerges Judit által sajtó alá rendezett Gyöngyösi István-szövegközlés-sorozat a Balassi Kiadó /Budapest/ gondozásában megjelent hat kötet 1998 és 2005 között a Régi Magyar Könyvtár sorozatban látott napvilágot. Biró Annamária, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója az Universitas Könyvkiadónál 2008-ban megjelent Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch című kötetet ismertette. A Magyarországi Tudósok levelezése sorozat ötödik kiadványát Seidler Andrea rendezte sajtó alá. A kötetben szó esik az Ungrischen Magazin című folyóirat keletkezésének történetéről is. Hiánypótló színháztörténeti adattár és kortörténet Enyedi Sándor A Tragédia a színpadon /Madách Irodalmi Társaság, 2008/ című munkája. 1883. szeptember 21-én volt Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója, az ezt követő 125 év alatt pedig számtalan előadást tartottak a világ minden pontján. A tragédiát Bukaresttől Detroitig, New Yorktól Sepsiszentgyörgyig játszották ezalatt az idő alatt: mintegy 1151 teljes tételt nevesít a kötet, amely mögött rengeteg előadás van. Az ember tragédiája kolozsvári előadása legutóbb 1997-ben volt, Csiszár Imre rendezésében. /Hármas könyvbemutató a Mariánumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998