udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 212 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ercsey-Ravasz Ferenc

2005. augusztus 2.

A szerkesztőbizottság nevében nyilatkozó Czédly József helyettes igazgató megerősítette a hírt, miszerint a Romániai Magyar Szó megszűnik. A döntés mögött álló érdekcsoportot Czédly vonakodott megnevezni. A lapot működtető Transil Rt. főrészvényese, a külföldön nyaraló Birtalan József elmondta: nincs tudomása arról, hogy a részvényesek az újság megszüntetéséről döntöttek volna. Gyarmath János főszerkesztő nem érti, miért nem segített az RMDSZ. Az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, Stanik István elmondta: a Romániai Magyar Szó akkora adósságot halmozott fel, hogy az RMDSZ nem tudja megmenteni a lapot. Sokfelé – így Kolozsvárra és Nagyváradra is – csupán másnapra jutott el a lapszám. Stanik István közölte: magánvéleménye szerint, a lap alacsony színvonala sem indokolná az RMDSZ részéről a nagyarányú befektetést. A Romániai Magyar Szó eltűnésével űr támad a napilapok piacán. Az RMDSZ országos vezetőségének szintjén még nincsenek konkrét elképzelések arra nézve, hogy ezt az űrt hogyan töltsék be. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tegnap jelent meg utoljára az RMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 5.

A www.onkormanyzat.ro internetes oldalon megtekinthető portál a második olyan erdélyi honlap, amely az uniós csatlakozás perspektívájában az önkormányzatoknak nyújt segítséget a felkészüléshez. A portált az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány működteti. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke közölte, a portál egyik legfontosabb része a hírrovat, amely nagyon gyakran frissülhet. Forrásként a 7–8 tagú szerkesztőcsapat az RMDSZ, az önkormányzatok saját híreit, tudósításait használja, de a sajtóból is átvesz fontos tudnivalókat. Három alapvető rovat a város-, a vidék-, és a regionális fejlesztést, az aktuális pályázati lehetőségeket és a törvényes szabályozásokat ismerteti az érdeklődőkkel. A vidéki szűk körű internethasználat miatt az RMDSZ rendszeresen papírhordozón is terjeszti az ágazati tudnivalókat. Jogszabályok cím alatt az önkormányzatokat érintő törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések tanulmányozhatók, egyelőre nagyrészt románul. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Önkormányzati portál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2005. augusztus 16.

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. augusztus 19.

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2005. augusztus 24.

A Magyar Nemzet tudni vélte, hogy a kémkedés miatt állítólag az ország elhagyására késztetett házaspár hölgytagja intim kapcsolatban állt több volt és jelenlegi magyar miniszterrel, illetve más magas rangú kormányzati tisztségviselővel. A lap értesüléseivel ellentétben kiderült, a Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt. A Szabadság által telefonon megkeresett Szatmári Tibor elmondta: egyáltalán nem reagál a közöltekre mindaddig, ameddig a cikk szerzői nem nevesítik őt és feleségét. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy még december–január folyamán lemondtak Szatmári Tibor szolgálatairól. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a szabályok értelmében nem nyilatkozhatnak újságokban megjelent hírekről. Az ügyben illetékesebb Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ, SIE) képtelenségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket. A román sajtó röviden ismertette a néhol kémbotránynak, néhol meg hírlapi kacsának tűnő esetet, az egyik lap viszont egyenesen „A romániai Mata Hari” címmel írt cikket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kémsztori, vagy hírlapi kacsa? Az egyik érintett nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ A Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Országgyűlés ellenőrző bizottságától kiszivárgott értesülés Erdélyben tulajdonképpen fél éve közbeszéd tárgya, írta a Krónika munkatársa. Szatmáriék természetesen cáfolják a kémkedés vádját. Szatmári Tibortól nem meglepő ez a fajta hozzáállás: öt évvel ezelőtt homlokegyenest másképp indokolta lemondását feletteseinek és a nyilvánosságnak, mielőtt elment volna az elnöki hivatalból. Az erdélyi közvéleménnyel azt tudatta, belefáradt Tőkés László bírálataiba, Markó Béla előtt pedig az elnöki hivatalban általa tapasztalt titkosszolgálati és kommunista módszereket fedte fel. Mindez kínosan érinti az RMDSZ-t és annak elnökét, Markó Bélát. Ha ugyanis a házaspár valóban kémkedett, akkor ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja nem jut megfelelő információhoz. /Rostás Szabolcs: A mi kémsztorink. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

2005. augusztus 25.

A Magyar Nemzet augusztus 24-i számában visszatér a témára, a cikk szerint a Szatmári házaspár „aktív kémtevékenységet” folytatott. A szerzők úgy vélik: ennek tulajdoníthatóan Romániába és Ukrajnába kijutott az összes magyarigazolvány-tulajdonos személyi adata. A lap ugyancsak Szatmáriék számlájára írja azt, hogy Romániában folyó pereken előkerültek olyan okiratok (nem nyilvános kuratóriumi jegyzőkönyvek, magyar közalapítványi leltári ívek), amelyeket csak Magyarországon lehet beszerezni. Ezen okmányok segítségével állítólag a román hatóságok eljárásokat indítottak magyar civil szervezetek ellen. A magyarországi Reggel című lap augusztus 23-i száma olyan képpel illusztrálja cikkét, amelyen Szatmári Ildikó és Hiller István volt kulturális miniszter együtt látható – mintegy alátámasztásul azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Hiller, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke lenne az egyik, akivel a kémkedéssel gyanúsított hölgy „intim kapcsolatot létesített volna”. Ugyancsak augusztus 23-án a TV2 magyarországi kereskedelmi tévéadó Mokka című műsorában Tóth András magyar nemzetbiztonsági államtitkár kijelentette: „nincs olyan adat, amely a kép által megfogalmazott sugalmazásokat alátámasztaná”. Az MSZP sajtóosztályán nem kívántak nyilatkozni az ügyről. A HVG /Heti Világgazdaság/ hetilap azt feltételezi, hogy a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Magyarországra. Amikor lebuktak, megállapodtak a magyar hatóságokkal, hogy itt maradhatnak, ha hallgatnak az ügyről – állítják. A román újságok közül az Adevarul de Cluj A magyarok, a szex és a kémkedés című cikke szerint az egész kémbotrány a magyar titkosszolgálatok és jobboldali politikai körök akciója a Magyar Nemzeten keresztül, amelynek az a célja, hogy Románia hitelét rontsa. A központi román lapok kevés teret szenteltek a témának, egy kivétellel: az Evenimentul Zilei arról számolt be, hogy Szatmári Ildikó, tevékenysége során „magyar nyelvet is oktató romániai egyetemek felé irányította a pénzalapokat”. A magyar politikai osztály szereplői közül mindössze Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagja szólalt meg bővebben. Szerinte az egyetlen bizonyíték, amire a cikkben utaltak, egy telefon-lehallgatás jegyzőkönyve, márpedig egy valamirevaló kém nem beszél egyértelműen ezekről a tevékenységekről telefonon. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Visszhangzik a „kémbotrány” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2005. augusztus 27.

A közigazgatási jogszabály módosításakor az RMDSZ nem kezdeményezi a régiók határainak módosítását, ezt egy későbbi időpontra halasztja. Most a decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása a legsürgősebb, továbbá a különböző megyei és helyi tisztségviselők hatáskörének a pontosítása – hangoztatta kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli: legkésőbb szeptember végéig minisztériumi szinten elkészül a jogszabály új szövege. A másik jelentős szempont, a prefektusok, alprefektusok és alpolgármesterek viszonyának a tisztázása. Az RMDSZ nem akarja, hogy egyszerű többséggel ki lehessen buktatni egy választott tisztségviselőt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Decentralizálás igen, régió-átszabás még nem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2005. augusztus 30.

Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. szeptember 8.

Szeptember 7-én előadást tartott Kolozsváron Mario Alinei nyelvészprofesszor, több nemzetközi szakmai testület tagja. Az előadásban a híres tudós összekötött két nagy elméletét: a sok szakmai vitát kiváltott indoeurópai-uráli-altáji kontinuitást, illetve az Ősi kapocs című kötetében kifejtett magyar–etruszk nyelvrokonságot. A professzor elmondta: régészetileg bizonyított dolog, hogy az etruszk nép őse, az úgynevezett villanovai kultúra, és annak előde a Kárpát-medencéből származik, és alapvetően a török-magyar, tehát uráli-altáji kultúra része. Mario Alinei cáfolja azt a feltevést, hogy az Itáliát megszálló indoeurópaiak betelepültek, az etruszkok pedig őslakosok voltak. Szerinte az etruszkok ősei Kárpát-medencei türk–magyar népek, akik főként tengeri úton érkeztek Itáliába. A magyar nyelvben előforduló, hadvezetéssel és lovaglással-lótenyésztéssel kapcsolatos szavak szinte kivétel nélkül a török nyelvekből származnak, ezért az alapvetően uráli népcsoporthoz tartozó magyarok és a török-altáji-kurgan nép valamilyen szövetségben állt egymással. Mario Alinei úgy véli: az Árpád-kori és az azutáni krónikák a magyarokat mint harcos, katonai szerveződésű népet mutatják be, amely a történelem folyamán nagyon hamar, mondhatni természetellenes gyorsasággal átalakul földműves közösséggé. A látszólagos ellentmondás a professzor szerint csakis azzal magyarázható, hogy az Árpád-kort megelőzően már éltek itt békés, földművelő magyarok. Mario Alinei szerint a magyarok közvetlenül a török hatás átvétele után elárasztották Délkelet-Európát. Az etruszk nyelv szerkezete (agglutináló, szótőhöz kapcsolódó képzőkkel, végződésekkel, toldalékokkal, illeszkedő magánhangzókkal, zöngétlen mássalhangzókkal, első szótagra eső hangsúllyal, nyílt szótagszerkezettel) egyértelmű rokonságot mutat az uráli nyelvekkel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Etruszkok a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2005. szeptember 10.

Szeptember 9-én kezdődött el Kolozsváron az erdélyi magyar civil szféra VII. fóruma. A kétnapos megbeszélés témája: Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában. A Civitas Alapítvány alelnöke, Dr. Kolumbán Gábor a civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés viszonyáról tartott előadást. Jagasics Béla kormányzati tisztségviselő a nemzeti civil alapprogram szerepét emelte ki a nemzeti és az EU integráció szolgálatában. Dr. Papp Kincses Emese /a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója/ Kulturális önazonosságunk és a civil szféra a globalizálódó Európában címmel tartott előadást. A nyelv erős vár, kommunikációnk, kultúránk és nemzeti megmaradásunk hordozója – fogalmazott az előadó. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnapos civil fórum Kolozsváron. Az integráció és a globalizáció hatásairól értekeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2005. szeptember 10.

Kolozsváron a VII. Civil Fórumon dr. Papp Kincses Emese előadást tartott a kulturális önazonosság megőrzésének lehetőségeiről, a globalizálódó Európában. Ercsey-Ravasz Ferenc szerint a megoldás: a befelé forduló, védekező álláspontról át kell térni egy expanzív magatartásra. A világ elé kell tárni mindazt, ami kultúránkban maradandó és értékes. Az újságíró szerint az idei harmincadik néptánc-tábor csak annak a néhány lelkes fiatalnak használ, aki ezeken rendszeresen részt vesz. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egy előadás margójára…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2005. szeptember 20.

Harmadik éve zajlik az a program, amelyet az Areopagus Alapítvány szervez Kalotaszegen. A három év alatt több pályázatíró- és vezetőképzést bonyolítottak le, tanácsadást nyújtottak támogatásszerzés és programszervezés terén, számítógép-kezelői és nyelvtanfolyamokat indítottak. Az Areopagus 13 kalotaszegi településen tevékenykedik, a kapcsolatot főleg a helyi ifjúsági csoportokkal tartják. A program célja az, hogy a helyi fiatalok bevonásával megteremtsék a fenntartható közösségfejlesztés alapjait a kistérségben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Közösségépítő civil szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2005. szeptember 21.

Jövő héttől kezdődően Románia 35 képviselőt küld az Európai Unió törvényhozó szervébe, az Európai Parlamentbe. A honatyák egyelőre csak megfigyelőként dolgozhatnak. A szaktestületekben viszont lesz alkalmuk tevékenykedni, mindegyikük teljes jogú tagja kell hogy legyen egy szakbizottságnak és póttagja egy másiknak. Ezenkívül bármelyikük részt vehet a többi testület ülésein is. Ez rendkívül fontos, mert az RMDSZ képviselői így besegíthetnek például a frakcióközti kisebbségvédelmi csoport munkájába. Az RMDSZ három képviselőt küld Brüsszelbe: Kelemen Attilát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károlyt. A brüsszeli megfigyelők csak abban az esetben tölthetik be ezt a szerepkört, ha ugyanakkor megtartják a román parlamentben betöltött tisztségüket is. Hetente három napot az uniós fórumokban tevékenykednek, két napra pedig visszautaznak Bukarestbe. Kónya-Hamar Sándor elsősorban az oktatási-művelődési szakbizottságban szeretne tevékenykedni. Feladatának tekinti a kapcsolatok kiépítését a különböző szakmai és politikai csoportokkal, a lényeges információk megszerzését és továbbítását itthon mind a civil szervezeteknek és az egyházaknak, mind az érintett hatóságoknak. Kelemen Attila a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban szeretne dolgozni. Szabó Károly a biztonsági és védelmi csoportban, továbbá a polgári szabadságjogok – igazságszolgáltatás testületben és a regionális fejlesztési bizottságban dolgozna. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Brüsszelbe ingázó megfigyelő honatyáink. Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly is az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2005. szeptember 30.

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. október 7.

A református egyetemi közösség, a FIKE ősztől kissé más alapokon fog működni – tájékoztatott Bartos Károly lelkész, a közösség vezetője. A jövőben az emberi kapcsolatokra, a közösségépítésre kerül a hangsúly. Havonta előadások lesznek, amelyeken egy-egy megadott témáról értekeznek a meghívott előadók. Bartos Károly említett is néhány példát: Kuklay Antal magyarországi katolikus pap a „humán forradalom”-ról tart előadást. A téma alapgondolata: képes-e az ember a saját lelki fejlődésében követni azt az átalakulást, ami a technológiában, az iparban-mezőgazdaságban, információáramlásban végbement? Veress László református lelkész A keresztyén ember és a humor címmel tart előadást, Salat Enikő pszichológus pedig Keresztény és nő címmel. Idén is indulnak a szokásos foglalkozások: színjátszó- és irodalmi kör, nyelvklubok, barkácsműhely. A Katolikus Egyetemi Lelkiség (KEL) az ünnepélyes Veni Sancte szentmisét október 9-én, vasárnap este tartja a piarista templomban. A különböző kiscsoportos foglalkozások alapgondolata itt is a közösségépítés, jelezte Nap Katalin programfelelős. Idén is lesz „Napfény” önismereti csoport, a karizmatikusok „Mécses” csoportja, Taizé-csoport, zene, kórus, színjátszó kör, angol teaklub. Természetesen nem maradhat el az egyetemi katekézis, az öregeken-utcagyerekeken segítők csoportja, a „Parázs”, és a román nyelvű csoport, amelyben a román nemzetiségű katolikusok vállalják fel sajátosan kisebbségi szerepüket. A KEL-nek körülbelül 350 beiratkozott tagja van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Keresztény közösségépítés az egyetemi lelkiségeknél. Vasárnap kezdi el őszi tevékenységét a FIKE és a KEL. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2005. október 8.

A Ziarul Clujeanului című újság kérdésére Emil Boc, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy beleegyezett volna a főtéri kutatóárkok felszámolásába, és állította: semmiféle jelentést nem kapott a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), miszerint ez etnikai konfliktusokhoz vezetne a városban. Az ellentmondások feloldását mindenki Emil Boc polgármestertől várja, aki október 10-én érkezik haza az Egyesült Államokból. Előzőleg Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy Emil Boc polgármester telefonált az Egyesült Államokból, és elrendelte a betömés elhalasztását, mivel „a Román Hírszerző Szolgálat jelezte, hogy a dolog kapcsán etnikumközti konfliktus törhet ki”. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boc vagy Boros mond igazat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. október 10.

Szeptember 4-én volt 200 éve annak, hogy megszületett „Erdély Széchenyije”, gróf Mikó Imre. Ebből az alkalomból szervezett előadássorozatot október 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kolozsváron. Egyed Ákos tartott előadást, Mikó Imre, Erdély Széchenyije és az EME megalapítója címmel. Fiának többek között ezt írta: aki őseitől nagyobb vagyont örökölt, attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint másoktól a hazának tett áldozatot. Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokaként mutatta be gróf Mikó Imrét. Mind a kolozsvári Református Kollégium, mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium sokat köszönhet neki. Végül Pomogáts Béla Mikó Imre irodalomtörténeti érdemeit méltatta, aki Bod Péter és Benkő József életrajzának megírásával is hozzájárult az irodalom „fehér foltjainak” eltüntetéséhez. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mikó Imrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2005. október 12.

Az Egyesült Államokból visszatért Emil Boc polgármester és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila teljes egyetértésben nyilatkozott október 11-én a főtéri kutatóárkokról. A polgármester elmondta: azért állíttatta le a gödörtömést, mert nem akarta, hogy az ultranacionalisták kihasználják a helyzetet. László Attila kijelentette: túl kemény szavakat használt a múlt héten, amikor a helyi szintű együttműködés felbontásával fenyegetőzött. Az ásatások ügye városrendezési kérdés, és fontosabb teendők is vannak, minthogy ennek kapcsán meddő vitát folytassanak – fogalmazott a politikus. Egyetlen kérdés maradt a levegőben: miért mondta Boros János alpolgármester, hogy Emil Bocot a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) jelentésére hivatkozva figyelmeztették egy esetleges etnikumközti zavargás veszélyére. A polgármesteri hivatal jövő héten újabb szakmai vitát tervez a Főtér sorsáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egyelőre maradnak a gödrök Kolozsváron. Jövő héten újabb szakmai fórumon egyeztetnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 13.

A kolozsvári városi tanács jóváhagyta a Dávid Ferenc, illetve az Andrei Saguna utca sarkán lévő épület visszaszolgáltatását az unitárius egyháznak. Az ingatlant az egyház egykori nyugdíjalapjának a pénzéből építették. Az épületben található lakások közül egyet még a hetvenes években megvásároltak, ebben az esetben az egyháznak nincs jogalapja a pereléshez – vélte Mikó Lőrinc egyházi tanácsos. A továbbiakban, 1990 után már az új törvény értelmében adták el a lakásokat, ezeket már vissza lehet követelni. Emil Boc polgármester tavaly megtámadta azt a bírósági döntést, amely az ingatlant visszajuttatta volna az egyház tulajdonába, de elvesztette a pert. Hamarosan megkötik az átvételi szerződést. Amikor az egyház visszakapja az épületet, a törvény értelmében öt évig köteles bérbe adni azt a jelenlegi lakóknak, azután majd eldöntik, hogyan értékesítsék az ingatlant – fogalmazott Mikó Lőrinc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Az Unitárius Egyház visszakapott egy ingatlant. A döntés csak a lakások egy részére vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 14.

A Duna-deltából származó szövetmintákban a szakértők mégis kimutatták a madárinfluenza-vírus legveszélyesebbnek tartott H5N1 altípusát. A hír nyomán az EU betiltotta a romániai baromfi-importot, Magyarország pedig teljes határzárlatot rendelt el. A laboratóriumi vizsgálatok Törökországban is kimutatták a vírust. A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság óvintézkedéseket ajánl. Országszerte 40 százalékkal csökkent a baromfihús-eladás. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mégis kimutatták a madárinfluenza-vírust. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. október 19.

Az önálló, állami magyar egyetem egyike volt a romániai magyar közösség 1989 utáni legelső követeléseinek. Talán éppen a konfliktushelyzetek veszélye miatt találták ki annakidején, Max van der Stoel EBESZ-főbiztos ötlete nyomán a Babes–Bolyai Tudományegyetem jelenleg is vegetáló „multikulturális” szerveződési formáját. A döntés joga, a pénzek elosztási módja a többség kezében van. A magyarok valamennyi akadémikus, tanári testületben kisebbségben vannak, a szavazásos döntéseknél akaratuk nem érvényesülhet. A kiút az önálló állami magyar egyetem. Sajnálatos, hogy még a magyar politikusok, sőt a tanárok közül is vannak, akik az ügy ellen fordultak. Egy részüknél anyagi érdekük fűződik ehhez. Vannak, akik a várható anyagi nehézségektől riadtak vissza. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A kenyér és a kés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2005. október 22.

A Brüsszelbe látogató erdélyi magyar egyházfők azon óhajuknak adtak hangot, hogy a készülő országjelentésben legalább egy-két mondat erejéig szerepeljen az egyházak helyzete is. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: nagyon fontosnak tartja azt, hogy az egyházi vezetők beszámolhattak a törvények alkalmazási módjáról. A visszaigényelt ingatlanok egy részét az önkormányzatok eladták, vagy bérbe adták különböző intézményeknek. A különböző felekezetek eddig mintegy 4100 ingatlant kértek vissza, ennek hivatalosan mintegy 10 százalékát kapták meg, de tényszerűen még ennél is kevesebbet vehettek birtokba. A kultusztörvény hiányosságait is kiemelték az egyházfők. A törvény szerint „az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”, ezzel a mindenkori kormány jóindulatára bízták a támogatást. Ezenkívül, a felekezeti oktatásnak nincs törvényes kerete. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Brüsszelben jártak a kisebbségi egyházak képviselői. Beszélgetés Szabó Árpád unitárius püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2005. október 26.

A kolozsvári városi tanács október 25-i ülésén újabb ingatlant szolgáltattak vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A Széchenyi tér 1-es szám alatti Babos-palotáról van szó, ebből két üzlethelyiség és néhány lakás, több éve tartó eljárás után hivatalosan újra az egyház tulajdona lett. A többi lakást, és a másik két üzlethelyiséget időközben eladták. Az egyházkerület képviselői szerint az elidegenítés a 112-es törvény áthágásával történt, ezért újabb bírósági eljárást indítanak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Túlértékelik a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2005. november 5.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták a pápát. Az ünnepségen az apostoli nunciuson kívül kilenc katolikus püspök vett részt, köztük Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, de képviseltette magát a többi történelmi magyar egyház, a görögkeleti klérus és a zsidó hitközség is. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke méltatta a kitüntetett főpap, Joseph Ratzinger teológiai munkásságának lényeges vonásait. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Díszdoktorrá avatták a pápát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. november 8.

A minap az egyik központi román újság kirohanást közölt az ellen, hogy Bulgáriában „kissé másképp” tanítják a történelmet, mint Romániában. A bolgárok hiszik és vallják: a géta-dák ősöket magáénak követelő bolgár állam és civilizáció az egyik legrégibb Európában, eredetileg a Dunától északra létezett, Dakebal cár (sic!) irányítása alatt. Ebből alakult ki a román nép is, amely sokáig nem volt önálló. A románok ellatinosodott bolgárok. Bulgáriában hamisításnak, hazugságnak tartják a román történetírást. Közben a román történelemkönyvek, tanulmányok ugyanazt művelik a magyar történelemmel, amit a bolgárok most a románnal. A törökverő vitéz, Hunyadi János tulajdonképpen Iancu de Hunedoara. Mátyás király Matei Corvin. Később anyjától-apjától függetlenül román lett szinte mindenki, aki valami jót is tett ebben a térségben – mint például a jeles erdélyi sportolók: Ecaterina Szabo, Francisc Vastag, Loti Bölöni. A legújabb gyöngyszem ezen a téren: államalapító Szent István királyunk, korábbi nevén Vajk, azazhogy – Voicu. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Uraim, itt lopnak… = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2005. november 9.

Kolozsváron a városi tanács legutóbbi ülésén Somogyi Gyula és Molnos Lajos is felszólalt a Házsongárdi temető ügyében. Szóvá tették a szeméthegyek terjedését, a felbecsülhetetlen értékű síremlékek barbár megrongálását, az alapvető közbiztonság hiányát. Emil Boc polgármester elmondta: ő úgy tudja, hogy a temetőben az elmúlt időben takarítottak, rendet teremtettek. A teremben levők közül ezt többen cáfolták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mélyponton a kolozsvári köztemetők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2005. november 11.

November 10-én reggel 8 és 10 óra között országszerte mintegy 50 ezer köztisztviselő szüntette be a munkát. A túlórák kifizetését követelik, valamint az úgynevezett bizalmassági díjat, ami szerintük azért járna, mert titkos adatokkal dolgoznak. Ezen kívül kérik a bérek növelését, a munkaórák számának csökkentését, gyakoribb előléptetéseket és jobb munkakörülményeket. Ellenkező esetben egy hét múlva, november 17-én általános sztrájkba kezdenek. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Országszerte sztrájkoltak a köztisztviselők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. november 22.

A román sajtó napok óta rágódik azon, hogy Erdély-szerte lehet vásárolni kis faliórákat Nagy-Magyarország térképével, magyar címerrel. A román nacionalizmus képviselői ezek láttán újult erővel harsoghatnak a magyar veszélyről. Jó részük máris összekapcsolta a jelenséget a kisebbségi törvény parlamenti vitájával. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa kifejtette, ez nekünk árt, lerombolja a békés együttélés illúzióját. Az újságírónak elege van a zárt körben nagymagyarkodó mitugrászokból. Székelyföldön „értelmesnek látszó fiatalemberek” mondják, hogy ők nem tanulnak meg románul, „Magyar vagyok, nem szégyen”, „Igazságot Magyarországnak” „Szállj fel turulmadár”feliratú pólókat viselnek. A cikkíró szerint ezzel elveszítjük annak a kevés románnak a bizalmát is, aki jelenleg jóindulatú a magyarság iránt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kinek árt és kinek használ? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. november 24.

Idén a földgáz ára 60 százalékkal növekedett, december közepére újabb drágulást ígérnek. Ennek hatására a távfűtés-szolgáltató is növelte a díjat. Kolozsváron a kisnyugdíjasok csak nehezen tudják kifizetni a téli hónapokban több millió lejre rúgó közköltséget. Néhányan közülük a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárához fordulnak, és a felvett kölcsönből pótolják ki az összeget. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kölcsönből is fizetik a közköltséget. Legtöbben családjuk megsegítéséért fordulnak a nyugdíjpénztárhoz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2005. november 25.

Az Erdélyi Disputa Egyesület nyilvános vitasorozatot szervezett arról, hogy milyen szerepet vállalhatnak a fiatalok a korrupció elleni harcban. Az Egyesült Államok nagykövetsége által támogatott projekt öt városban, összesen tíz iskolában zajlik augusztustól jövő év áprilisáig. Magyarul két helyszínen, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron tartottak megbeszélést. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban november 23-án került sor a találkozóra, amelynek meghívottja volt Boros János alpolgármester, Bodó Barna egyetemi tanár, és a Krónika vezető szerkesztője, Csinta Samu. Bodó Barna szerint egyértelmű: ahol megjelenik a korrupció, ott megszűnik a szabad verseny. Boros János alpolgármester arról szólt, hogy bizonyítékok hiánya, illetve az áldozatok félénk magatartása jócskán megnehezíti a jelenség elleni küzdelmet. Csinta Samu felvázolta azokat a módszereket, amelyeknek segítségével nagyobb vállalatok és kisebb politikusok időnként megpróbálják megvesztegetni az újságírókat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Fiatalok a korrupció ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-212




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998