udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Erdély Ede

2000. november 29.

Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. december 14.

A romániai sajtóban sokat szerepelt Erdély Ede felsőháromszéki vállalkozó neve. Több olténiai és dél-moldvai mezőgépészeti állomás, privatizációs botrányainak fő szereplőjeként mutatták be. Ő a kézdivásárhelyi Csavargyár többségi tulajdonosa, magánszemélyként megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 49,9 %-os részvénycsomagját. Az ország több megyéjében folyik az eljárás ellene, legutóbb a Zoocomp Rt. részvényeinek vásárlása kapcsán indított ellene nyomozást a rendőrség. Azzal gyanúsítják, hogy egyik cégének pénzét használta fel a részvények magáncélra történő megvásárlásához - ami törvénybe ütköző cselekedet. A rendőrség kihallgatásra idézte be Erdély Edét, az üzletember azonban nem tett eleget az idézésnek. Az aktacsomóban szereplő kár összege meghaladja a kétmilliárd lejt, a brassói Ügyészség parancsot bocsátott ki rendőri felügyelet mellett való előállítására. A rendőrök dec. 11-én a sepsiszentgyörgyi ügyészségre szállították Erdély Edét, ahol kihallgatták. A kihallgatáson jelen voltak védőügyvédei, egyikük a sepsiszentgyörgyi Adrian Vlad Casunean (az RTDP Kovászna megyei fiókjának elnöke, parlamenti képviselő). A kihallgatás végén az ügyész bizonyítékok hiányában nem bocsátott ki letartóztatási parancsot. /Bokor Gábor: Rohamrendőrös előállítás. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

2002. február 11.

Két év börtönbüntetésre ítélte a focsani-i bíróság Erdély Ede üzletembert, aki két Vrancea és Braila megyei mezőgazdasági társaságot juttatott csődbe. A nyomozás során kiderült, hogy Erdély okiratokat hamisított, illetve magáncélra használta fel azt a hitelt, amely segítségével talpra kellett volna állítania a privatizálás során megvásárolt mezőgazdasági társaságokat. A vádirat szerint, miután 1999-ben megvásárolta a Vrancea megyében található Agromecet, olcsón eladta a nagybátyja cégének ezeket, amely mintegy 1,27 milliárd lejért adta tovább őket egy kereskedelmi társaságnak. Ebből csak 411 millió folyt be a csőd miatt rövid időn belül bezárt Argomec számlájára. Papp Levente: Két évet kapott Erdély Ede. Okirat-hamisítás miatt ítélték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2002. március 1.

Jakabos Csaba negyedszázadon át volt Kézdivásárhelyen a csavargyár igazgatója. Kovásznán született 1940-ben. Az óvodát, az iskolát Kézdivásárhelyen járta. 1957-ben érettségizett a Pedagógiai Líceumban. Távoznia kellett a kolozsvári egyetemről. Elment munkásnak Brassóba, közben elvégeztem a technikumot. Esti úton elvégezte a gépészmérnöki egyetemet. 1975-ben hazajött Kézdivásárhelyre, előbb főmérnök volt, majd a csavargyár vezérigazgatója lett, a funkciót 2000. jan. 30-ig töltötte be. Egyetlen cél volt: a felsőháromszéki embereknek munkát adni. A gyár virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig tartott, akkor a gyár háromezer embernek adott kenyeret. A városnak sportpályát, kartingpályát, a Gábor Áron Szakközépiskola épületét ők építették. Az egyik nehéz időszak ’92-ben kezdődött, amikor Petre Roman baklövései a román ipart általában tönkretették: forgótőke nélkül hagyták a vállalatokat Ezt éppen csak túlélték. Jelenleg haldoklik a gépipar, húsz-harmincéves technológiával pedig ma már nincs mit kezdeni. A román gépipar rosszat és drágán termel. - A csavargyár tulajdonosa jelenleg gyakorlatilag Erdély Ede. Erdély kijelentette, hogy mindenkinek megvan az ára…/Kocsis Cecília: Emberközelben Jakabos Csaba. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2003. augusztus 5.

A híres dálnoki lipicai ménes úgy került idegenek kezére, hogy fenntartói és éltetői gyakorlatilag szóhoz sem juthattak az erősen ,,irányítottnak" tűnő árverésen. Naponta új és új veszteségeket ér Székelyföld anyagi és szellemi vagyona. Elég utalni Erdély Ede példátlan vagyonszerzésére a háromszéki tájakon, s bár mindenki sejti, hogy a fölvásárlásokhoz szükséges csillagászati összegek gyanús eredetűek, senki nem tisztázta, hogy ki-kik állnak a mértéktelen vagyonszerzés hátterében. A tulajdoncserékből a háromszéki székelységnek semmi java nem származik, ellenkezőleg: egyre kiszolgáltatottabb lesz saját szülőföldjén, ahol új urak parancsolgatnak. Mások teremtenek idegen enklávékat az ezeresztendős településeken, állapította meg Magyari Lajos. Megdöbbentő, hogy Korondon a székely kerámia fellegvárának elöljárói idegenek kezére hagyták jutni azt a fazekasüzemet, mely iparszerűen és ipari mennyiségben gyártja a korondi bokályokat, köcsögöket, kancsókat, fazekakat és nippeket. Az új tulajdonos a kerámiaüzem helyett fafeldolgozót állít, az égetőkemencéket szárítókká alakítván, a régi gépeket ócskavasként értékesítvén. A még nem is működő gyáregység mellé szálláshelyeket és étkezdét építenek, hogy a maga embereit hozza, nyilván románokat. Ez 2003 székelyföldi létvalósága. /Magyari Lajos: Javaink védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2004. augusztus 12.

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998