udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Erdei-Dolóczki István

2001. március 15.

Márc. 2-án került sor Tasnádon a helyi RMDSZ közgyűlésére, melyen megjelent Illyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, valamint Erdei D. István parlamenti képviselő. Csizek Tibor távozó elnök ismertette a szövetség kétéves tevékenységét, melynek során a kisváros magyarságának a szövetségbe való felzárkózását hiányolta. Voltak, akik más pártok színeiben megfosztották az RMDSZ-t néhány tanácsosi poszttól. Eredményként említette a Bíró Lajos szoboravatást, valamint a MADISZ megalakulását és a Tasnádi Újság folyóiratot. Illyés Gyula köszönetet mondott a leköszönő elnöknek, aki tizenegy évig volt a szervezet élén. Az új elnököt egy későbbi időpontban fogják megválasztani. /Tisztújító közgyűlés Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. június 11.

Jún. 9-én nyolc osztály végzősei, több mint kétszázan ballagtak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium évzáró ünnepségén. Nagyon sokan eljöttek, becslések szerint mintegy ötezren a búcsúünnepre, ezzel is a helyi magyarság összetartását és iskolájához való ragaszkodását kifejezve. Ott volt és üdvözlő beszédet mondott Varga Attila, illetve Erdei D. István parlamenti képviselő, Erdei Liviusz főtanfelügyelő-helyettes, Szilágyi Ferenc, az RMDSZ megyei önkormányzati frakciójának vezetője, az egyházak képviselői, sokan mások. A végzősök megkoszorúzták Szilagyi Domokos, Páskándi Géza - az iskola volt diákjai - és a névadó Kölcsey Ferenc szobrát. (Sike Lajos): Ötezren a kölcseysek ballagásán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2001. december 4.

Szatmárnémetiben a dec. 1-jei ünnep alkalmával feltűnt, hogy túl sok régi elvtárs és szekus bújt elő. A helyi magyarság képviselői /Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok, Erdei D. István parlamenti képviselő, valamint Visnyai Csaba, az RMDSZ megyei választmányának tagja ott voltak az ünnepségen és elhelyezték az RMDSZ koszorúját. A legtekintélyesebb helyi román lap, az Informatia Zilei az utolsó oldalán közölte az elöljárók üzenetét, ugyanakkor a Szatmári Friss Újság az első oldalon, külön is kiemelve Iliescu elnök színes fényképpel illusztrált üzenetét. Mintha a magyar lapnak nagyobb ünnep volna dec. 1-je, mint a románnak, jegyezte meg az újságíró. /(sike) Előbújtak a régi elvtársak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2001. december 10.

Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. január 20.

Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2002. február 9.

A Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők /Erdei D. István, Kereskényi Sándor, Szabó Károly, Varga Attila/ közös nyilatkozatban ítélték el a Polgári Szárny nevű tömörülés megalakulását. Szerintük ez veszélyezteti az RMDSZ egységét, veszélyezteti az RMDSZ és a román kormánypárt között létrejött egyezséget. Veszélyezteti továbbá a román—magyar kormányközi megállapodás pontos betartását, s így azoknak az információs irodáknak a zavartalan működését is, amelyek biztosíthatják az erdélyi magyarság számára a kedvezménytörvény alkalmazását. /Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. május 20.

Máj. 17-én tartották Szatmárnémetiben az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsának rendes évi közgyűlését. Megjelent Szatmár megye három parlamenti képviselője (Varga Attila, Pécsi Ferenc és Erdei D. István), illetve két szenátora (Szabó Károly és Kereskényi Sándor), továbbá Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, valamint az országos vezetőség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök. A napirendi pontok között volt egy nyilatkozattervezet megvitatása. A nyilatkozat szerint az RMDSZ határozottan elutasítja azokat a próbálkozásokat, melyek a szervezeten belül felmerülő vitákat, elvi vagy éppen személyi konfliktusokat a szervezet és az egyház közötti konfliktusnak kívánják beállítani. A nyilatkozatot két ellenszavazattal az MKT elfogadta. A felszólalók felszólították Pécsi Ferencet, indokolja meg a központi lapokban napvilágot látott, az RMDSZ megyei szervezetét támadó nyilatkozatait. A napilapokban (például a Curentul) megjelent állítások szerint a megyei szervezet tisztségviselői korruptak. Felszólították a képviselőt, nevezze meg, kik azok a személyek, akiket ő korrupcióval vádol a megyei szervezet vezetőségében. Pécsi nem tudta érdemben megválaszolni a hozzá intézett kérdéseket, de tagadta, hogy a nyilatkozatok tőle származnának. Felszólalásában támadta Ilyést, ezután többen bírálták Pécsit. /Erdei Róbert: Pécsi Ferenc, a "fekete bárány"? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Pécsi Ferenc kifejtette, hogy az egyházzal való viszonyt tisztázó nyilatkozat tervezete mellett a küldötteknek meg kellett volna kapniuk a választmány elé terjesztett korábbi vitaindító iratot is. Pécsi hangsúlyozta, hogy többszöri írásbeli kérésére sem adták ki neki a megyei és városi közbeszerzések listáját, pedig a közpénzek elköltésére vonatkozó információt kötelesek kiadni. A választmány elé terjesztett, Kereskényi Sándor szenátor által megfogalmazott korábbi vitairatban vádak érték a református egyházat, a megyei RMDSZ nyilatkozatban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. /Fodor István: Botrány az RMDSZ megyei küldöttgyűlésén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2002. június 24.

Jún. 22-én tartotta meg programadó közgyűlését a Szatmár megyei Magyar Ifjúsági Kezdeményezés Szatmárnémetiben. Jelen volt Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, a meghívott vendégek sorában pedig Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők, Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint dr. Bura László. A MIK három évvel ezelőtt elkezdett útján szeretne tovább haladni, "az egyenes gerinc politikájának híve". Kabai István szerencsés ötletnek tartja azt, hogy alapszabályzatba foglalták, miszerint a MIK–nek csak az lehet tagja, aki előzőleg beiratkozik az RMDSZ–be. Szabó Károly szenátor szerint a MIK ilyenformán az RMDSZ kádertartaléka. /anikó: Megszavazták a MIK–programot a szombati közgyűlésen. A szervezetnek az egész megye magyar fiatalságát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2002. július 16.

Az RMDSZ Szatmár megyei vezetői - köztük Ilyés Gyula megyei elnök, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei D. István képviselő, Kabai István megyei ügyvezető elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői - az elmúlt héten jártak Bogdándon, ahol megbeszélték a magyar közösség problémáit. Sipos András polgármester sérelmezte, hogy Bogdánd két rendőre közül egyik sem tud magyarul. Ilyés Gyula elmondta, a rendőrök jogállásáról szóló törvény előírja, hogy ilyen településeken a magyar nyelvet ismerő rendőrök kell hogy szolgáljanak, ám a törvény szövege és alkalmazása között jelentős különbség van. A megyei elnök elismerte, hogy mindeddig nem foglalkoztak a jogszabály gyakorlati alkalmazásával, de a jövőben megpróbálnak nyomást gyakorolni a rendőrség megyei vezetőire és a prefektúrára. Bogdándon szeretnének egy emlékművet építeni a község világháborús áldozatainak emlékére, valamint próbálják feleleveníteni a község néptánc- és népzenei hagyományait. /Túrós Lóránd: Vidéki körúton az RMDSZ megyei vezetői. Kevés rendőr tud magyarul. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./

2002. augusztus 12.

Kölcsey Ferenc Sződemeteren született, 1790. aug. 8-án. E jeles dátum alkalmából aug. 9-én immár 13. alkalommal tartottak Kölcsey-ünnepséget a református templom kertjében. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke emlékeztetett: "Tizenkét esztendeje minden év augusztusának elején nemzeti imánk írójára emlékezünk ezen a helyen, amely az 1994-es szoboravatást követően a környék és a Kárpát-medence magyarságának kimondatlanul is nemzeti emlékhelyévé vált." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője szerint mintha figyelmeztetne: állj meg erdélyi és partiumi magyar ember, gondold meg, hova mész, miért imádkozol, miért dolgozol. Mielőtt elmennél, gondold meg, mi lesz veled, sorsoddal, családoddal, népeddel, nemzetednek azzal a részével, amely itt marad, itt reked. Beszédet mondott többek között a Beregszászról érkezett Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, képviselő, Erdei D. István, az RMDSZ parlamenti képviselője és Kötő József, az EMKE elnöke. /Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

2002. szeptember 23.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogásával, szept. 21-én egész napos megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyházközség imaházában Mózes Árpád kolozsvári püspök hirdetett igét. A református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál Czier István római katolikus és Korda Zoltán református lelkipásztor mondott imát. Ezt követően Erdei D. István parlamenti képviselő beszéde következett. A Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Riedl Rudolf alprefektus mondott beszédet. Bemutatták Tarczy István Kossuth-emlékplakettjét. /Kossuth Lajos 1802 - 2002. Szombaton egész napos emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2003. április 9.

Szatmárnémetiben a hét végén 125 személy jelent meg a városi RMDSZ közgyűlésén. Kabai István elnök beszámolójában az anyanyelvi oktatás kapcsán szólt arról, hogy miközben egyesek bírálják a vezetést, a szatmári magyarok 10 magyar szakközépiskolai osztályt üresen hagynak. A beszámoló elismerte, hogy a magyar utcanevek és feliratok kérdésében nem tettek meg mindent.A legkritikusabb az ismert vállalkozó, Bódi Attila, a Partiumi Magyar Napok és a színházi mecénás társaság kezdeményezője és szervezője volt. Véleménye szerint a szervezet vezetői közül többen féltik posztjukat, ezért nem állnak kellően a civil kezdeményezések mellé. Ezért félő, hogy az idén elmaradhatnak a tavaly oly nagysikerű Partiumi Magyar Napok. Varga Attila parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy az idén is együtt tudnak dolgozni. Az összefogást hangsúlyozta Kereskényi Sándor szenátor is. Általában a nyugodtság, a mértéktartás jellemezte az RMDSZ-vezetők válaszait. Erdei D. István parlamenti képviselő egyes új törvényekről adott tájékoztatót. A városi RMDSZ választmányának megválasztásában mindössze öten voksoltak ellene. Tagja lett a választmánynak Koncz Andrea, a magyar igazolvány információs irodájának vezetője és Uglár Zsolt köztisztviselő, mindketten a MIK ifjúsági szervezet tagjai. /Sike Lajos: Közgyűlés Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2003. július 22.

A parlament tavaszi ülésszakának befejeztével Szatmárnémetiben elsőként Pécsi Ferenc képviselő osztotta meg a helyi sajtóval gondolatait az alkotmánymódosításról, egy nappal később pedig Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót, amelynek ugyancsak ez volt a legfontosabb témája. Havi háromszáz helyett csak mintegy ötven határozatot ír alá az egyházi vagyon visszaszolgáltatása körüli papírmunka elvégzésével megbízott bizottság, figyelmeztetett Pécsi képviselő. Pécsi Octav Cozmanca volt közigazgatási minisztert interpellálta meg az egyházi ingatlanok ügyében. Jelenleg 7568 visszaigénylési kérvény van az illetékesek asztalán, amiből 2570 ingatlant a romániai magyar egyházak tulajdonába kellene visszajuttatni. Az Adrian Marasoiu vezette bizottság válaszlevelében azt írta, hogy júniusban háromszáz visszaszolgáltatási döntést fognak meghozni, közölte Pécsi, azonban a képviselő szerint az elmúlt hónapban csak ötven ilyen papír látott napvilágot. Pécsi szerint a 2002-ben megindított alkotmánymódosító kezdeményezés főleg az RMDSZ parlamenti csoportja miatt halódik. Az Európa Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Frunda György nem hívta fel idejében az itthoniak figyelmét az ott történő pozitív változásokra. Pécsi hangsúlyozta: ki lehetett volna használni azt, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője és egyben alelnöke kidolgozott egy olyan jelentést, amelyben a regionális autonómia elveinek kodifikációját kéri. Az ET parlamenti közgyűlése ezt a kezdeményezést el is fogadta. A Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ s azon belül az SZKT illetékesei elemeznék a kialakult helyzetet, s ennek nyomán a kormánypárttal való további együttműködés középpontjába helyeznék a kulturális és regionális autonómia megvalósítását. Pécsi tájékoztatóját követő napon Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnökkel közösen Varga Attila és Erdei D. István állt a sajtó elé. Elmondták, hogy 275 törvényt fogadtak el összesen az alsóházban, ezekbe 1400 módosítás került bele. Ilyés főleg a Pécsi által elmondottakra reagált, nevetségesnek találva az RMDSZ-szel szembeni kritikákat. Ilyés szerint nem jött még el az ideje annak, hogy helyt adjanak az RMDSZ által is pártolt autonómia-törekvéseknek. Varga Attila képviselő később írásban cáfolta, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy "nincs még itt az ideje az autonómiatörekvéseknek", amit különben a szatmári román és magyar sajtó egyaránt ilyen formában közölt. /Princz Csaba: Eltérő álláspontok az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

2003. december 6.

A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2004. január 30.

Erdei D. István parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, nagy előrelépés, hogy visszaadnak egyházi ingatlanokat. Ez mutatja, hogy az RMDSZ következetes politikája célra vezetett. Erdei felsorolta a Szatmár megyében visszaadott épületeket, melyeket 3 vagy 5 év múlva kell visszaadni. /Benedek Ildikó: A magyar egyházak sorra kapják vissza ingatlanjaikat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. szeptember 27.

Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. október 11.

Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. december 4.

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2005. március 15.

A román falvakkal körülzárt kis avasi magyar faluban, Kőszegremetén alig egy esztendővel halála után, 1861-ban emlékművet állítottak Széchenyi Istvánnak, a történelmi Magyarország viszonylatában is ez az egyik első Széchenyi emlékmű. A hat méter magas gránit oszlop (s pár éve immár Széchenyi bronz-arcképével is ékesítve) ma is ott áll a falu fölötti Domokos-dombon, ma ez Erdély egyedüli szabadtéri Széchenyi emlékműve. A kőszegremetei iskola harcolta ki és vette fel elsőnek Erdélyben Széchenyi István nevét. A név és táblaavató ünnepséget március 13-án tartották. Eljött Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselő, Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes, Hargitai István tanár, a nyíregyházi Széchenyi István Szakközépiskola igazgatója is, szép számmal hazalátogattak azok a remeteiek, akik az utóbbi évtizedekben elszármaztak innen. Varga Attila képviselő tartott ünnepi beszédet. Az iskolai névadás alkalmából Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kiemelte, mennyire fontos üzenete van annak, különösen a szórványban, hogy az iskola ilyen neveket kap, mint Kőszegremetén. A nyíregyházi Széchenyi István Szakközépiskola igazgatója átadta az iskolának azt a 300 könyvet, amelyeket a nyíregyházi iskola diákjai gyűjtöttek és adományoztak remetei testvéreiknek, s bejelentette, hogy tanintézetük még ezen a tavaszon öt korszerű számítógépet ajándékoz a kőszegremetei Széchenyi Iskolának. /Március 15-re emlékezve, Erdélyben elsőnek: Gróf Széchenyi István nevét vette fel a kőszegremetei iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2005. március 24.

Az adótörvénykönyvnek a művelődési szférára, a humanitárius szervezetekre és az egyházakra nézve hátrányos módosítása ellen emelt szót az RMDSZ. Puskás Bálint Zoltán szenátor bukaresti sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy az eddigi szabályok értelmében adókedvezményeket élvező intézmények ezentúl nem igényelhetnék vissza a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Elmondta, hogy az RMDSZ képviselői Ionut Popescu pénzügyminiszterrel tárgyaltak, aki ígéretet tett arra, hogy a szaktárca figyelembe veszi ezeket a kifogásokat. A parlament pénzügyi és gazdasági bizottságának RMDSZ-es tagjai, Lakatos Péter és Erdei-Dolóczki István képviselő, valamint Puskás Bálint szenátor azt is kifogásolták, hogy a villamos energiát és fűtőolajat is jövedéki adóval terhelik. Szász János, a Romániai Caritas Konföderáció elnöke elmondta, a romániai Caritas körülbelül évi kétmillió euró értékben kap segélyt különböző beruházások finanszírozására, ennek 19 százaléka – a TVA értéke – 400 ezer euróra rúg. „Hiába szeretné az állam rátenni a kezét erre a 400 ezer euróra, mert ez nem az övé, ezt adományokból gyűjtötték össze a partnerszervezeteink. Ha mégis megtenné, leállna a támogatások további folyósítása” – vélekedett a katolikus segélyszervezet elnöke. /Adótörvénykönyv: RMDSZ-vétó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

2006. január 16.

„Fejlett demokráciákban is a legtermészetesebb dolog, hogy aki a pénzt adja, beleszólhat annak felhasználásába, véleményt mondhat, milyen színvonalú művekre, előadásokra költhetik azt: tehát mi is szóljunk bele!” – mutatott rá Muzsnay Árpád. Kifejtette, hogy Háy János budapesti szerző trágárságokkal teli darabjára /A Senák/ gondol, amely Szatmárnémetiben a magyar tagozat műsorán szerepel. Nem azt mondja, hogy nem kell kísérletezni, de ne a nagyszínpadon, ahová a gyermekek és diákok is járnak. Nem cenzúrát, több felelősséget és színvonalasabb előadásokat akarnak, továbbá nem támogathatnak közpénzekkel olyasmit, ami a közízlést semmibe veszi – összegezte Muzsnay. A lap munkatársa megkérdezett erről ismert személyiségeket. „A trágárság nem tesz kíváncsivá, bármi van mögötte: amit hallottam róla, az bőven elég, hogy ne nézzem meg és másnak se ajánljam!” – nyilatkozta Kónya László tanár, megyei főtanfelügyelő-helyettes. Erdei D. István parlamenti képviselő: „Lesújtó a véleményem!” „Az meg egyenesen felháborító, hogy diákbérletes előadásként is megnézhető.” Szabó István, a megyei tanács elnöke: „Nem érdekelnek az ilyen előadások, nem láttam és nem is fogom megnézni!” Riedl Rudolf alprefektus: „Nem járok mostanában arrafelé, mert ez a színház már nem Ács Alajos színháza. Szomorú vagyok, hogy mostanában mik történnek ott.” Muzsnay Árpád javaslatával a megyei tanács minden tagja egyetértett, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat ezután jobban beleszólhat, mire költik a közpénzekből adott támogatást a művelődési intézmények. Lőrincz Ágnes színművésznő, a Harag György Társulat igazgatója elmondta, jogosnak tartja a határozatot. „Jöjjenek csak a tanácsbeliek, és lássák, hogy az adott lehetőségeken belül milyen nehéz összeállítani a műsort, kiválasztani egy-egy darabot, s rendezőt találni hozzá” – fogalmazott a társulatvezető. A Senák a budapesti Nemzeti Színház 2003. évi drámapályázatának díjazott darabja. A darabot a Színházi Dramaturgok Céhe a 2003/2004-es évad legjobb magyar drámája díjjal tüntette ki. Ősbemutatója 2004. május 2-án volt a Nemzeti Színház stúdiószínpadán. /Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2007. január 8.

Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

2007. január 23.

Az elméleti vizsgát magyar nyelven letenni szándékozók ezentúl könnyebben szerezhetik meg a jogosítványt, februárban várhatóan megjelenik a magyar nyelvű új Közlekedési Rendszabályzat (KRESZ). A jelenlegi kormányrendeletből egy európaibb jogszabályt készítenek. Az RMDSZ-nek két tagja Erdei D. István és Antal István bekerült a bizottságba, Antal Istvánt pedig a bizottság elnökéül választották. Csíkszeredán már most is taníthatnának magyarul, de nincs magyar nyelvű könyv, ezért várják a megjelenését. A háromszéki magyaroknak még nincs lehetőségük anyanyelvükön elsajátítaniuk a járművezetéshez szükséges közlekedési szabályokat. A nyár folyamán várható a vizsgázásnál használatos kérdőívek magyar nyelvű változatának megjelenése. Hasonló a helyzet Kézdivásárhelyen is. /Bakó Zoltán: Már készül a magyar KRESZ-tankönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2007. február 20.

Közös tanácsülésen döntötte el a Szatmár megyei Szaniszló és magyarországi szomszédja, Ömböly önkormányzata: határátkelő megnyitását kezdeményezik a két település között. A találkozón jelen volt Gazda László magyarországi és Erdei D. István romániai parlamenti képviselő is. Erdei D. István képviselő szerint az elbírálás akár néhány hónap alatt megoldódhat. A döntés történelmi fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy 1920 óta először kezdeményezi román fél határátkelő megnyitását Magyarország felé. /Mészáros Júlia: Új határátkelőt nyitnának. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. május 3.

Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 10.

Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét és Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektust. Szabó és Riedl ellen bűnvádi eljárást indítottak. A szóvivő sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az Evenimentul Zilei című napilap értesülését, mely szerint Erdei-Doloczki István képviselő és a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen is bűnvádi eljárás indult. Az említett tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy etnikai és politikai alapon osztottak közpénzeket Szatmár megyei önkormányzatoknak és cégeknek. A bukaresti napilap szerint a szatmári ügyet vizsgáló ügyész Doru Tulusnak a beosztottja, aki a Markó Béla által tavaly kapott feltűnően magas szerzői jogdíj ügyében is vizsgálódott. Az igazságügy-miniszter Tulus felmentését kezdeményezte. Szabó Istvánt tanácselnök elmondta, csak azután válaszol az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre, ha a vizsgálat lezárult. Nem tért ki viszont az újságírói kérdések elől Riedl Rudolf alprefektus. Nem érti, miért folytatnak ellene is bűnügyi vizsgálatot, hiszen az ő tisztségéhez semmilyen pénzelosztói feladat nem tartozik. Az ügyészségi meghallgatáson azzal gyanúsították, hogy az ő segédletével osztotta Szabó István etnikai és politikai alapon a közpénzeket. Az alprefektus egyetlen példát sem tudott mondani arra, hogy voltaképpen melyek is a kifogásolt pénzátutalások. A pénzátutalásokról a kormány határozott, ezért Riedl nem tartja magát érintettnek. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, azért folyik vizsgálat a tisztségviselők ellen, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetőségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésből. /Gazda Árpád: Népes a szatmári lista. Bűnvádi eljárás indult Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998