udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jürgens, Eric

2001. szeptember 29.

Minél hamarabb szeretné elkészíteni a magyar státustörvénnyel kapcsolatos jelentését Erik Jürgens holland képviselő, akit szept. 27-én bízott meg ezzel a feladattal az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága. Munkáját megkönnyíti, hogy mind a magyar, mind a román fél egyaránt őt javasolta a jelentés összeállítójának. Jürgens megfigyelőként részt vesz majd a Velencei Bizottság október végén esedékes ülésén, hogy lássa, milyen következtetésekre jutnak a törvényt szintén elemző független jogászok. / Jürgens siet a státustörvénnyel. Mind a magyar, mind a román fél őt javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. október 31.

Frunda György szenátor, az SZKT elnöke a sajtóértekezleten az Európa Tanácsban kifejtett tevékenységét ismertette. Elmondta, hogy az ET legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a Velencei Bizottságnak a státustörvény kapcsán hozott állásfoglalása, amelynek egyértelmű végkicsengése, hogy a két érintett félnek folytatnia kell tárgyalásokat. Az ET jogi bizottsága ugyanakkor kijelölte Erik Jürgens holland raportőrt, hogy elemezze a kilenc országban érvényben lévő, a státustörvényez hasonló jogszabályzatokat. A holland jogász életképesnek tartotta azt a javaslatot, melynek értelmében az RMDSZ tagsági igazolvány alapul szolgálhasson a magyarigazolvány kiállításához, ugyanis ily módon végképp feloldanák a területenkívüliség vádját. Frunda György szenátor továbbá arra is rámutatott, hogy az ET jelentése nagy mértékben hozzájárul majd ahhoz is, hogy a státustörvény ne egy román-magyar vitává fajuljon, hanem európai útmutatóvá váljék. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./

2001. november 1.

Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2001. november 24.

A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2002. január 26.

Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. március 23.

Márc. 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését csakis a belga törvények módosításával lehetne teljesíteni. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium – Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – minél előbb ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést. - Erik Jürgens, aki a státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte az ET Jogi Bizottságát, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tüntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában. /Frunda szenátor az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2002. június 14.

Eric Jürgens holland parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács (ET) megbízásából jelentést készített a magyar kedvezménytörvényről, rendkívül negatív álláspontot alakított ki a jogszabályról. Mint a Népszabadság birtokában lévő jelentésből kiderül, az messze túlmegy még azokon a bírálatokon is, amelyeket korábban a Velencei Bizottság, majd az EBESZ fogalmazott meg.Az Európa Tanács jelentéstevője szerint a magyar státustörvényt hatályon kívül kellene helyezni, és szükség lenne új jogszabály megalkotására. A dokumentum utal arra, hogy a szomszédos országok is bírálták a jogszabályt, mert ez szerintük megsérti a területi szuverenitás tiszteletben tartását, az alapvető szabadságjogok tiszteletét, beleértve a diszkrimináció tilalmát is. Tabajdi Csaba, az ET közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője elfogadhatatlannak tartja ezt az álláspontot. Tabajdi szerint a Jürgens-jelentés valójában a létében kérdőjelezi meg a magyar kedvezménytörvényt, emiatt nagyon sürgősen el kell kezdeni egyeztetni a határon túli szervezetekkel, és jó lenne, ha az Országgyűlés nyári szünete előtt át lehetne vezetni a kedvezménytörvénybe a Velencei Bizottság ajánlásait. /Elfogadhatatlan a jelentés. Bírálja a státustörvényt az Európa Tanács szakértője. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

2002. június 15.

Az Európa Tanács (ET) jogi bizottságának jún. 13-i szaratovi ülésén döntés született arról, hogy a magyar kedvezménytörvényt értékelő úgynevezett Jürgens-jelentés vitáját a páneurópai szervezet június végi közgyűléséig elnapolják. Magyar résztvevője nem volt a tanácskozásnak. Tabajdi Csaba, az ET magyar parlamenti delegációjának új vezetője Budapestről levélben tiltakozott az általa egyoldalúnak minősített jelentés ilyen körülmények között történő megvitatása ellen, és a bizottság ennek nyomán döntött a dokumentummal kapcsolatos eszmecsere elhalasztásáról. Kovács László külügyminiszter Eric Jürgens holland parlamenti képviselő jelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, szükséges a kedvezménytörvény újragondolása. Hangsúlyozta: a jogszabálynak meg kell felelnie eredeti céljainak, összhangban kell lennie Magyarország és a határon túli magyarság érdekeivel. /Kovács újragondolná a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2002. június 26.

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést jún. 25-i döntésével átdolgozásra visszautalta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új jelentést. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán folytatódik — tájékoztatta az MTI-t Strasbourgból a bizottsági vitában részt vett Kelemen András és Németh Zsolt. Magyar sikerként könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot visszavonták, és nem született határozat a kedvezménytörvény ügyében. Erik Jürgens holland raportőrnek el kell végeznie a nemzetközi gyakorlatban létező kisebbségvédelmi törvények összevetését, és figyelembe kell vennie a magyar kedvezménytörvényhez fűzött kormányrendeleteket, amelyek az eredeti jelentésben nem szerepeltek. A magyar fél javasolta, hogy az új jelentésből kerüljenek ki azok a fejtegetések, amelyek az eredetiben a nemzet és állam fogalmának összemosásával arra a téves következtetésre jutottak, hogy a magyar kedvezménytörvény nem veszi figyelembe a létező államhatárokat. A kedvezménytörvény vitájában "a nemzeti egység a közös amnéziában nyilvánult meg" — jelentette ki Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint Tabajdi Csaba, Németh Zsolt és Kelemen András megfeledkezni látszanak arról, hogy tavaly még azt állították, a kedvezménytörvény összhangban áll a velencei bizottság ajánlásaival. Most az utólag hozzáfűzött rendeletekkel próbálják igazolni, hogy a magyar kormány eleget tett az elvárásoknak. Ez a magyar közvélemény félrevezetését szolgálja — hangoztatta a képviselő. "Meg kell változtatni a magyar kedvezménytörvényt" – hangsúlyozta Peter Weiss, a szlovák parlament baloldali képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén résztvevő állandó szlovák küldöttség vezetője. /Át kell dolgozni a Jürgens-jelentést. A kedvezménytörvény vitája szeptemberben folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2002. szeptember 4.

Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Jürgens holland jelentéstevő decemberig készíti el összegező beszámolóját a kedvezménytörvényről. Jürgens elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban törvénymódosítás eredményeképpen nyugvópontra jut a magyar-román és magyar-szlovák vita, s ebben az esetben a probléma megszűntének tényét rögzítheti jelentésében. Ha nem sikerül a kedvezménytörvényt a román és szlovák igényekkel és a velencei bizottság állásfoglalásában tett észrevételekkel összhangban módosítani, a januári közgyűlés teljes ülése elé terjesztik az ET-tagállamok közötti nézeteltérés kérdését. A Jürgens-jelentést kezdeményező román és szlovák ET-küldöttség képviselői eredetileg azt akarták elérni, hogy a hónap végén esedékes ET-közgyűlés napirendjére tűzzék a témát. Tabajdi Csaba, az ET parlamenti közgyűlésén résztvevő magyar országgyűlési küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy az új magyar kormány kész változtatni a törvényen úgy, hogy lehetőség szerint beépítse a végrehajtási rendeleteket, a velencei bizottság megállapításait, a magyar-román memorandumban foglaltakat és azokat a megegyezéseket, amelyek a magyar-szlovák tárgyalások eredményeként időközben megszületnek. Tabajdi Csaba jelezte: Nehezen védhetjük meg jogos nemzeti érdekeinket, ha 2-3 hónapon belül nem módosítjuk a kedvezménytörvényt. /Megegyezés körvonalazódik státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2002. szeptember 10.

Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2002. november 27.

Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2002. november 27.

Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2002. december 4.

Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. december 6.

Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2002. december 7.

Erik Jürgens holland raportőr Bukarestbe érkezett. Erik Jürgens véleménye szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémák nagy részét a tervezett módosítások megoldották - közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután megbeszélést folytatott az Európa Tanács jelentéstevőjével. Markó hangsúlyozta: Erik Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta. Az RMDSZ vezetője a találkozón leszögezte: a törvény módosított formájában megfelel a román álláspontnak. Markó Béla szerint Erik Jürgens nem kifogásolta a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvét. /Erik Jürgens Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2002. december 12.

Dec. 11-én Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán a kedvezménytörvény módosításának elveiről született egyetértés. Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követően szakértői szinten újabb megbeszéléseket tartanak. A magyar külügyminisztert a tárgyalások befejezése után fogadta Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu államfő is. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: azok az észrevételek, amelyeket az Európai Bizottság juttatott el Magyarországnak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, tartalmazzák a román észrevételeket és a törvény végrehajtásáról egy évvel ezelőtt kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat megállapításait. A román külügyminiszter szerint a kedvezménytörvény módosításával azt kell elérni, hogy kikerüljenek a törvényből azok az elemek, amelyek politikai és jogi kapcsolatot létesítenek a határon túli magyarság és Magyarország között. A módosításokkal meg kell szüntetni a törvény területen kívüli jellegét, a diszkriminációt, valamint azokat az elemeket, amelyek szélesebb értelemben nem összeegyeztethetők az európai jogrenddel. A tanácskozáson Kovács László ismertette azt a hét alapelvet, amelyet Magyarország az európai intézmények észrevételei alapján fogalmazott meg a kedvezménytörvény módosítására. Ezek szerint a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek - nemzeti identitásuk megőrzése érdekében - a kultúra és az oktatás terén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények, vagy szervezetek útján vehetők igénybe. A magyar igazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, valamint a kedvezményekre való jogosultságot igazolja. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazolvány az érintett állam egyetértése hiányában nem adható ki. A törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar kormány két alapvető célt követ a kedvezménytörvénnyel: segíteni kívánja a határon túli magyarokat a szülőföldön való maradásban és boldogulásban, valamint segíteni kívánja őket identitásuk megőrzésében és gazdagításában. A román külügyminiszter kijelentette, hogy a Kovács László által ismertetett elvek megfelelnek az Európai Bizottság legutóbbi észrevételeinek. A két külügyminiszter tárgyalásán szó esett a Gozsdu-alapítvány kérdéséről. Román részről emlékeztetőt adtak át Kovács Lászlónak azokról a román elképzelésekről, amelyek Bukarest megítélése szerint ennek az alapítványnak a jelképes értékét konkrét együttműködéssé alakítanák át egy, az alapítvány nevét viselő európai intézet formájában. Kovács László elmondta: egyetértettek az alapítvány létrehozásával, és előzetes véleménye az, hogy egy ilyen intézménynek a magyar-román együttműködés szellemének és normáinak kell megfelelnie. A magyar külügyminiszter a tárgyaláson jegyzék formájában kérte, hogy amíg Csíkszeredában nem nyílik magyar főkonzulátus, a bukaresti magyar nagykövetség konzuli irodát nyithasson a Székelyföldön. - Markó Béla kijelentette: kialakítható az egyetértés a kedvezménytörvény kérdésében. Markó Béla tájékoztatta Kovács Lászlót arról a megbeszélésről, amelyet a múlt hét végén Erik Jürgensszel, az Európa Tanács jelentéstevőjével folytatott Bukarestben. /Elvi megállapodás a kedvezménytörvényről. Román-magyar külügyminiszteri találkozó Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2003. január 14.

Elutasította az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága a román küldöttség ama javaslatát, hogy a közgyűlés még ebben a hónapban, sürgősségi eljárással tárgyaljon a kedvezménytörvényről. A jogszabályról készült jelentést a testület áprilisban vitatja meg.Frunda György szenátor, az ET emberjogi bizottságának alelnöke a kérdésről nyilatkozva fontosnak és eredményesnek tartotta, hogy a jelentéstevő Erik Jürgens bukaresti látogatása során találkozott az RMDSZ vezetőivel, és figyelembe vette a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos észrevételeiket. Markó Béla. az RMDSZ elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a státustörvénynek a szomszédos országok uniós csatlakozása után is vonatkoznia kell az ott élő magyarokra. /Rostás Szabolcs: Ghiorghi Prisacarut leszavazták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2003. március 6.

Erik Jürgens, az ET raportőre elfogadta a magyar észrevételek túlnyomó többségét, és ezeket beépítette a státustörvényről készített jelentésének most, Párizsban véglegesített tervezetébe, jelentette a Népszabadság. Magyar szempontból jelentősen javult a Jürgens-jelentés; az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságában elfogadott módosító javaslatok után ma már a tervezet nem látszik elfogadhatatlannak. Tabajdi Csaba, az ET jogi és emberjogi bizottságának magyar tagja a Népszabadságnak elmondta: a módosított Jürgens-jelentés már nem marasztalja el Magyarországot érdemi kérdésekben. A román és szlovák bírálatokat a Párizsban véglegesített szöveg lényegi vonatkozásokban már nem osztja - erősítette meg Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője, hozzátette: a Jürgens-jelentéshez ő maga 18 módosító indítványt terjesztett elő, ebből 17-et a raportőr beépített véglegesített szövegtervezetébe. A legújabb Jürgens-jelentésben már nincs szó a státustörvény állítólagos területenkívüliségéről és a jogszabály diszkriminatív jellegével kapcsolatos kitételek is hiányoznak a szövegből. Tabajdi, az ET parlamenti közgyűlésében a magyar küldöttség vezetője szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy a Jürgens-jelentés áprilisban vagy júniusban kerül-e a plenáris ülés elé. /Feljavított Jürgens-jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. május 31.

Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. A balliberális lapban kifejtette, hogy soha nem folyamodott - marosvásárhelyi magyarként -a magyar igazolványért. "Pedig amikor ultraliberális magyar politikusok és újságírók a státustörvény vitájának kezdetén fanyalogtak az ötlet ellen, igencsak kinyílt a székely bicskám." Most már nem tudja, hogy van-e értelme magyarigazolványért folyamodnia. "Olvasom a Kovácsok, Markók és más jeles vezetők jól fésült mondatait arról, hogy most milyen jó fiúk és lányok vagyunk, mert nem haragszik ránk sem Európa, sem Nastase. Jól működött a Máérten a politikai öncenzúra, a mindenképpen megfelelni akarás. Bizonyára a nyáron majd Eric Jürgenstől is vállveregetést fog kapni Frunda György és Tabajdi Csaba, amikor találkoznak Strasbourgban." Tehát úgy néz ki: a nemzetegyesítés még gondolatban is elmarad. "Magyarigazolvánnyal vagy anélkül vagyunk, de fogyunk." /Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó szerkesztőbizottságának tagja: Igazolatlan magyar. = Magyar Hírlap 2003. május 31.

2003. június 27.

Frunda György szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jún. 25-én ülésén raportőrnek nevezték ki a nemzet, nép, nemzeti közösség, nemzeti kisebbség, állampolgárság kérdésekben. Az RMDSZ szenátorának Erik Jürgens ellenében többségi szavazattal ítélte oda a jelentés kidolgozását az ETPK jogi bizottsága. Az ETPK jún. 25-én elfogadta a Erik Jürgens jelentést a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről. Frunda György kifejtette, hogy a jelentés elfogadott formája jobb ez eredeti változatánál, ugyanis ez pozitívumként értékeli az anyaország határon túli kisebbségeinek támogatását, viszont kitér az érintett államok kormányaival folytatott előzetes egyeztetések szükségességére. Mivel Erik Jürgens javasolta, hogy a Magyar Országgyűlés további módosításokat eszközöljön a törvényen, az RMDSZ szenátora a jelentés ellen szavazott. /(Szász Attila): Frunda György kisebbségi raportőr lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2003. július 8.

A kiadott több százezer igazolványt semmiképpen sem kívánjuk visszavonni. Azok érvényességének lejártával viszont érdemes megváltoztatni a küllemét" - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács László külügyminiszter. Az ügy előzménye, hogy két héttel korábban Erik Jürgens jelentéstevő az Európa Tanácsban azt kifogásolta, hogy a magyarigazolványon szerepel a Szent Korona, és Magyarország néhány szomszédja ezt a motívumot Nagy-Magyarországra történő utalásnak tekinti. Kovács nyilatkozatát a jobboldali pártok határozottan elítélték, egyes határon túli magyar szervezetek vezetői érthetetlen és elfogadhatatlan elképzelésnek tartották a felvetést. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szellemesen úgy fogalmazott: a jövőben kiadandó igazolványok legyenek szivárványszínűek, rajtuk rózsaszín háromszöggel - ebben az esetben a szomszédos országok talán nem emelnek kifogást. Ezek után a magyar külügy szóvivője közölte: a korona levétele a magyarigazolványról egyáltalán nincs napirenden. A szóvivő szerint főnöke határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer igazolványban bármilyen változás történjék. Kovács László nyilatkozatának tényleges tartalmát viszont nem cáfolta, vagyis, hogy érvényességüknek lejárta után a jövőben kívánják megváltoztatni a magyarigazolványok küllemét. /(szakács): Kovács koronája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./

2005. május 26.

Az Európa Tanács jogi bizottsága meghallgatta Frunda György szenátor, az Európa Tanács monitoring bizottsága elnökének a nemzetről szóló tanulmányát. Frunda György elmondta: a tervezetben azt hangsúlyozta, hogy nem szükséges a nemzet fogalmára egy új megnevezést keresni, az a cél, a mentalitást tegyék rugalmasabbá, a nemzeteket toleránsabbá. Frunda kijelentette: arra kell törekedniük, rákényszerítsék a tagállamokat, hogy a nemzeti kisebbségeknek biztosítsák a jogait. A szenátor szerint két kategóriája van a nemzet fogalmának. Az egyik a francia modell, amely nem ismeri el a nemzeti kisebbségeket, azaz az egy ország – egy nemzet elv. A másik az angolszász mentalitás, amely elismeri, hogy nemzetek részei élhetnek máshol is, mint az anyanemzet. A jogi bizottság tagjai közül főleg Adrian Severin emelt kifogást a nemzet fogalmának a kisebbségek oldaláról való megközelítése ellen. Ugyancsak a tanulmány ellen agitált Erik Jürgens képviselő, egyetértésben Severinnel. (Köztudott, Erik Jürgens volt az a képviselő, aki annak idején elmarasztaló jelentést tett a magyar státustörvényről.) A két képviselő azt szorgalmazta, hogy ne tárgyaljanak a dokumentumról. Frunda György felkérte az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy a tervezetet a tagországok írják alá és ratifikálják a Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és az Önkormányzatok Európai Chartája értelmében, amelyek a nemzeti kisebbségek identitása és önazonossága megőrzésének alapvető eszközei. Ugyanakkor kérje fel a nemzeti parlamenteket, biztosítsák a kulturális autonómiát a nemzeti kisebbségek számára a nemzetközi egyezmények alapján, illetve, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy új mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez oly módon, hogy minimális jogi standardokat állapítson meg a nemzeti kisebbségek számára, ez a protokollum pedig legyen majd jogi eszköze az Európai Emberjogi Bíróságnak. Frunda szerint ezen protokollum alapján az Európa Tanács 46 tagországának bármely nemzeti közössége vagy bármely nemzeti kisebbséghez tartozó személy jogsértés esetén az európai bírósághoz fordulhat. /Mózes Edith: Frunda György bemutatta a nemzetről szóló jelentését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2005. augusztus 3.

Frunda György szenátort, az Európa Tanács monitoring-bizottságának elnökét, a jogi bizottság tagját bízták meg pár évvel ezelőtt, hogy jelentést készítsen a nemzetről. A jelentést az RMDSZ szenátora elkészítette: 35 nemzet képviselőjének, szakértők, politikusok véleményét kérte ki. Pár évvel ezelőtt Erik Jurgens holland szocialista EU-képviselő jelentést írt a magyar státustörvényről. Jurgens bizottsági ülésen azt mondta, hogy neki Frunda román és Tabajdi Csaba magyar, mert véleménye szerint a nemzetet annak függvényében kell meghatározni, hogy melyik országban él. Ezzel kezdődött a vita a nemzetről. A franciák nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét. Frunda javaslatai: A nemzeti közösségeknek nem lehet másként esélyegyenlőséget biztosítani, csak ha a pozitív diszkriminációt alkalmazzák. Be kell vinni a Kisebbségi Keretegyezményt mint jogi eszközt az Európai Bíróság eszköztárába. A kisebbségek megmaradásához egyik fő alapelve: az az ország, amelynek a területén laknak, biztosítsa kollektív és egyéni jogaikat. A reagálás: egyesek, akik nagyon hangosak és állandóan szót kérnek, megpróbálják a jelentést a lényegétől megfosztani. Egy szűkebb csoport támogatja Frundát, és vannak kollégák, akik szavazással mutatják ki, hogy kivel értenek egyet. Az ellenzők csoportjában van Adrian Severin, aki Romániában és a parlamentben arról volt ismert, hogy támogatja a nemzeti kisebbségek jogait. A Kisebbségi Keretegyezmény már kollektív jogokról beszél, és az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlata egyértelműen kimondja, hogy a nemzeti közösségeknek kollektív és egyéni jogok járnak. Frunda jelentését még nem fogadta el a bizottság. /Mózes Edith: Frunda György: Minden kisebbség valamely nemzet része. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. november 10.

Az Európa Tanács jogi bizottsága elfogadta Frunda György jelentését a nemzetről. Az RMDSZ-szenátor kérdőívet küldött az ET tagországainak arról, hogy mi az elképzelésük a nemzetről. Az országok többsége, nevezetesen 35 válaszolt. Erik Jürgens holland szocialista képviselő, aki jelentést írt a magyar státustörvényről, nem nagy szimpátiával közelítette meg a kisebbségi kérdést. Ő javasolta, hogy készüljön jelentés a nemzetről. A bizottság végül Frundát nevezte ki jelentéstevőnek. Adrian Severin, Rodica Stanoiu és a szlovákok arra szavaztak, hogy ne tárgyalják meg a nemzetről szóló jelentést. A néppárti frakció viszont támogatta Frundát. Severin 27 módosító javaslatot nyújtott be. Frunda a jelentése szerint a nemzeti kisebbségek többségükben úgy jöttek létre, hogy a határok változtak meg a fejük fölött, nem ők vándoroltak egyik országból a másikba. Ezt az ET-ben ki akarták venni, mert, úgy mondták, hogy ott vannak például a romák, a katalánok, akik fölött nem volt határ, és ez nem elfogadható. Hosszas vita után végül sikerült elfogadtatni azt a tételt, hogy a nemzeti kisebbségek többsége államalkotó tényező. A nemzetközi dokumentumokban eddig nem volt ilyen megfogalmazás. A jelentés úgy fogalmazott, hogy az Európa Tanács elfogadja a kollektív jogokat. Sok olyan állam van – Szlovákia, Románia, Törökország, Franciaország – amely nem ismeri el a kollektív jogokat. Ennél a cikkelynél vita volt és hajszálon múlt, hogy átment. Ugyancsak fontos dolog, hogy sikerült elfogadtatni a pozitív diszkrimináció fogalmát. Ennek a törlését kérte Adrian Severin. Frunda jelentésében az egyik cikkely megengedi az anyaországnak, hogy jogalkotásban is próbálja orvosolni a határain kívül élő nemzettársai sorsát. /Mózes Edith: Elfogadta Frunda György nemzetről szóló jelentését az ET jogi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998