udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tigla, Erwin Josef

2003. március 22.

A resicabányai egyetemes imahét legnagyobb sikere egy ökumenikus könyv bemutatója volt. A 300 oldalas könyv három nyelven jelent meg Mossátok meg egymás lábát. Az ökumenizmus története és jelene Resicabányán /Intergraf Kiadó, Resicabánya /címmel. A címlap a románul és németül is szerepel. A kötet két szerkesztője Pál József Csaba főesperes, illetve Erwin Josef Tigla, a német könyvtár könyvtárosa. Pál József főesperes Resicabányára kerülésével híve volt a felekezetközi kapcsolatoknak. A könyv a Resicai Felnőttképzés és Kultúra Német Egyesületének a 18., és egyben minden bizonnyal a legsikeresebb kiadványa. /Makay Botond: Ökumenikus könyv Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2004. április 5.

Ápr. 2-án Resicabányán, a Páli Szent Vince Karitatív Egyesület székházában nyílt húsvéti kiállítás. A rendezvény házigazdája, Erwin Josef Tigla országos vincés-elnök bemutatta a Maria Tudur templomfestő irányításával az egyesület védnöksége alatt munkálkodó gyermekek és fiatalok által készített ikonokat, valamint a művésznő virgágcsendéleteit. Makay Botond százötven különböző Bibliájából ezúttal 84 szentírási kiadványt láthatott a közönség. A kiadványok között sok az illusztrált Biblia, de kerül jegyzetelt, illetve teljes prédikációkat is tartalmazó kiadás is. /Szakmáry Károly: Húsvéti kiállítás nagyböjtben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2005. december 6.

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. június 25.

Június 24-én került sor a Resicabányán már rég hagyománnyá vált német népviseleti parádéra. A Havas Boldogasszony római katolikus templomban megtartott szentmisét követően Resicabánya különböző német polgári szerveződései, Boksánbánya, Nándorhegy, Karánsebes német műkedvelő csoportjai hosszú sorban vonultak a Német Deportáltak emlékművéhez, ahol Erwin Josef Tigla, a Német Demokrata Fórum megyei elnökének beszéde után az említett csoportok, illetve a Resicabányán első ízben megjelenő Bihar megyei Újpalota ma már magyarul beszélő németjei koszorúztak. A színházteremben következtek a megye óvodáinak, iskoláinak, polgári szerveződéseinek táncai és énekkari számai. /Makay Botond: A XIV. német népviseleti parade. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2009. január 16.

1995 óta – amikor a Szovjetunióba deportált németek emlékművét felavatták –minden esztendőben nagyszabású volt a megemlékezés Resicabányán, amely a könyvtárban kezdődött történelmi visszatekintéssel, a Havas Boldogasszony római katolikus plébánia-templomban folytatódott emlékező szentmisével, illetve az emlékmű megkoszorúzásával és befejeződött az ünnepi ebéddel. Erwin Josef Tigla a Romániai Német Demokrata Fórum megyei elnöke emlékbeszédében emlékeztetett, Romániából 1945-ben hetvenezer embert deportált a szovjet hatalom, akik közül tízezerre rúg azoknak a száma, akik a gyűjtőtáborokban a kényszermunka és az éheztetés miatt pusztultak el. /Makay Botond: Hetvenezer deportáltra, tízezer halottra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998