udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jebeleanu, Eugen

2000. szeptember 1.

Aradi szerző új könyve hagyta el az aradi Gutenberg nyomdát. Regéczy Szabina Perle Ha majd felébredek című kötete az alcím szerint a kortárs román költészet remekeiből válogatott verseket ad közre magyarul. A tolmácsoltak között van Ana Blandiana, Constanta Buzea, Anghel Dumbraveanu, Eugen Jebeleanu, az aradi Vasile Dan, Lucian Emandi és Iulian Negrila. A kötetet Ruja Ildikó tanár ismerteti szept. 11-én az Arad Megyei Könyvtárban. A Ha majd felébredek évtizedek óta az első, aradi szerzőtől magyarul megjelenő fordításkötet. /Aradi szerző új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1/

2001. július 30.

Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./

2002. május 27.

Az EMKE rendezte emlékkirándulás Erdély két (méltatlanul elfelejtett) nagy személyisége, Kemény János és Bethlen Miklós (jelentős emlékiratírók) emlékét élesztve felhívta a figyelmet a történelmi emlékek (a búni kastély és a nagyszőllősi emlékmű) sanyarú állapotára. A pedagógusok számára nem először szervez ilyen jellegű módszertani utat Farkas Ernő tanfelügyelő. A látogatókat fogadta a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, eljöttek az RMDSZ városi és helyi vezetői is. Gábos Dezső, a PSME elnöke elmondta: a Petőfi- fordítók emlékének szánt művek sorát, melyet az Eugen Jebeleanut ábrázoló féldombormű nyit, idén újabbal szeretnék gyarapítani. A tavaly felszentelt unitárius templomban Bethlen Miklós életét, munkásságát, a nagybúni gyökerű dr. Buzogány Dezső kolozsvári teológiai tanár méltatta. Spielmann Mihály Kemény János életével kapcsolatban korrajzot nyújtott arról a vérzivataros időszakról. Kötő József országos EMKE-elnök a két nagy személyiség szellemiségének közös jegyeire hívta fel a figyelmet. - Búnon a templomot rendbehozták, mára a mintegy négyszáz lelkes gyülekezet központi helye. A faluba egyetlen magyar újság sem jár. Azelőtt rendelgettek, de folyton más nyelvű lapot hozott a postás. A Dánostól nem messzire lévő nagyszőlősi csata színhelyén emelt, mára felirataitól megfosztott, roskadozó emlékműnél van (1662 januárjában itt kaszabolták le Kemény János fejedelmet, nyughelye máig ismeretlen- Nagyszőlősön ma már nem élnek magyarok). Keresd reneszánsz kastélyának restaurálása megállt. /Bölöni Domokos: Zarándoklat ősi kegyhelyeinkre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2006. szeptember 21.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 19-i évadnyitó ülésén Szerediné Barabás Ibolya ny. tanárnő Lélekhasadás című regényéből olvasott fel részleteket. A műben a szerző realisztikusan ecseteli a partiumi magyar sorsot, leírja családja, baráti köre életét. Ezután a 95 éve született Eugen Jebeleanura emlékeztek, a román költő a magyar irodalom egyik legkiválóbb tolmácsolója is. Az est második részében dr. Brauch Magda a kuruc költészetről értekezett. /Évadnyitó a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998