udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fábián Gyula

1995. január 7.

Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./

1995. május 4.

Kányádi Sándor kolozsvári költő máj. 4-én Bécsben megkapta a Herder-díjat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A díjjal járó ösztöndíjat Kányádi Fábián Gyula kolozsvári joghallgatónak adományozta, aki javaslatára egy évig a bécsi egyetemen folytathatja tanulmányait. /Magyar Nemzet, máj. 5./

1999. augusztus 28.

Aug. 28-án, születésének 90. évfordulója közelében a költő és író Horváth Istvánra, Magyarózd szülöttjére emlékeztek a szülőfaluban. Az emlékező gyülekezet állta körül a sziklatömböt, melybe Jékely Zoltán verssorait véste a kőfaragó: "Kire ficánkoló autó tiport,/ Nyugtasson a falud,/ Szegény Költő-Tiborc!" A református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Dr. Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Czirják Árpád kanonok, érseki helynök. Horváth Istvánra a Budapestről érkezett Pálfy G. István és Fábián Gyula író emlékezett. A költő lánya, Horváth Arany felolvasta a Horváth István Alapítvány szándéknyilatkozatát. Az ünnepség a Horváth István emlékháznál folytatódott, ahol Sütő András beszédében hangsúlyozta: "Látszólagosan az elmúlt esztendőkben a magyar irodalomnak egy egész hatalmas nagy szellemi vonulata hallgatott el, hallgattatták el, vagy hallgatnak róla, mintha nem lett volna. Ezek közé tartozik többek között Illyés Gyula, ide tartoznak mindazok, beleértve Veres Pétert, Sinka Istvánt, akik Horváth István szellemi családját, szellemi fénykörét alkották. Ez viszont csak átmeneti csöndesség és érdeklődés annak a világnak a részéről, amely fázik, hogyha népiséget hall, amely fél, ha nemzetről beszélnek, amely retteg, hogyha az kerül szóba, hogy a költőnek nem mindenekelőtt való feladata a lepkefogás a virágos mezőkön, hanem az, hogy a nemzete a lelkéből szakadt gondolatokat, vágyakat öntsön örök formába(...) Úgy halt meg Horváth István, valójában meggyilkoltan, mint nem egy magyar költő, gondoljunk Szabédi Lászlóra, a költő barátjára, aki ugyanolyan csalódottan halt meg vonatkerekek alatt, viszont a kéz, amely őt oda taszította, a parancs, amely belőle a lelket kikergette, az éppen ugyanannak a diktatúrának volt az ereje, amely Horváth Istvánt is üldözöttként találta élete utolsó esztendeiben. Az a Horváth István halhatatlan, aki az Én vándorlásomon indult, és akinél ennek a falunak, de talán Erdély falvainak is az ő könyvénél - A Magyarózdi toronyaljára gondolok - gyönyörűbb szellemi katedrálist senki nem állított. Ilyen gyönyörű szellemi katedrális építője előtt hajtom meg itt most fejemet magam is...". /Lokodi Imre: Átmeneti csöndességben. Magyarózdon, Horváth István tornácán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30., (M.J.): Horváth István emlékünnepség Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Horváth István /Magyarózd, 1909. okt. 9. - Kolozsvár, 1977. jan. 5./ emlékezetes munkája a Magyarózdi toronyalja /1971/ című falurajza. Rendőrautó gázolta halálra.

2000. június 24.

Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát júl. 16-án leplezik le Nagyszalontán.. Júl. 15-én nyílik Bagosi Imre Tibor Nagyszalonta 2000 című fotókiállítása, majd bemutatják Nagyszalonta szülöttének, Fábián Gyulának A fejedelem hűségében című könyvét, este a nyíregyházi Mandala Színház vendégszerepel az István, a király című rockoperával. Jún. 16-án Erdélyországban van az én hazám című magyardal-műsort adja elő Máté Ottilia budapesti énekesnő, majd megnyitják Domján Sándor képzőművész kiállítását. A Magyar Házban átadják a budapesti Bocskai Szövetség által létrehozott Bocskai-díjakat. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Tőkés László püspök. A szoboravatás díszvendége Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke lesz. /A szalontai Bocskai-szoboravatás programja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2000. július 17.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2003. augusztus 11.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Szépkenyerűszentmártonban a falu napját. A csaknem háromszáz lélek évről évre visszavárja a közülük elszármazottakat. Ilyenkor, nyár derekán közel ötszázan gyűlnek össze. Aug. 8-án László Miklós fotókiállításával és Fábián Gyula helytörténeti előadásával kezdődött a rendezvény. Másnap a templomban Tőkés László beszélt, délután felléptek a Hargita megyei Szentegyháza táncosai, a Kaláka és a buzai néptáncegyüttesek fiataljai. Még Nyíregyházáról is érkeztek hagyományőrzők. /Valkai Krisztina, Erkedi Csaba: Falunapi rendezvények Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2003. december 15.

Dec. 12-én Kolozsváron bemutatták a Komp-Press Kiadó az Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről, valamint a Kisebbségi jog című köteteket. Kovács Kiss Gyöngy az erdélyi arisztokrácia helyzetével foglalkozott könyvében. A Kisebbségi jog című, kétkötetes szakmunka Fábián Gyula - Ötvös Patrícia szerzőpáros munkája. Bakk Miklós politológus úgy értékelte: a kötet vitára bocsátható, bekerülhet a szellemi élet vérkeringésébe. Bakk Miklós kiemelte: a kisebbségi lét problémája tömegeket érint, hiszen egy kimutatás szerint Európában minden hatodik ember valamilyen formában kisebbséghez tartozik. /Sándor Boglárka Ágnes: Arisztokraták és kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2007. május 26.

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2007. június 1.

Fábián Gyula kolozsvári ügyész nem tud arról, hogy vizsgálatot indított volna ellene a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amiért részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) konferenciáján, ahol a kisebbségi autonómiák nemzetközi jogi keretéről tartott előadást. A román sajtó Cecilia Morariu ügyészre, a CSM szóvivőjére hivatkozik, aki szerint a tanács azért kezdett hivatalból kivizsgálást, mert Fábián „a legradikálisabb autonomisták által szervezett, és az Orbán Viktor vezette Fidesz európarlamenti képviselője, Gál Kinga védnöksége alatt álló rendezvényen szólalt fel”. Fábián Gyula értetlenül fogadta a hírt. Kifejtette: nem ügyészi minőségben, hanem adjunktusként vett részt egy felsőfokú oktatási intézményben megtartott konferencián, amelynek védnöke egy európarlamenti képviselő volt. /Sz. K. : Légből kapott vádak kolozsvári magyar ügyész ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2008. január 22.

Hét, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató fiatal oktatóval bővült a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói kara, és ezzel 301-re emelkedett a magyar oktatók létszáma – tájékoztatott Magyari Tivadar rektor-helyettes. A fiatal tanársegédek valamennyien a BBTE végzősei, legtöbbjük jelenleg ezen az egyetemen dolgozik doktori tézisén. Az egyetem szenátusa január 21-én döntött új tanárok felvételéről, illetve az előléptetésekről. Kiemelkedően magas volt ez alkalommal a már alkalmazásban levő magyar oktatók körében az előléptetések száma: huszonegy oktató versenyzett sikerrel nagyobb fokozatért, köztük tizenegy magas szintű oktatói (docensi, illetve professzori) beosztásért. Docens lett például az erdélyi magyar értelmiség néhány közismert személye: Hatházi András és Bács Miklós színművészek, Fábián Gyula jogász és Bakk Miklós politológus. /BBTE: nőtt a magyar oktatók száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998